Tolatás közben ütközés – kinek kedvez a biztosító?

Ki a felelős, ha tolatás közben történik a baleset? Kárrendezés során mire számíthat annak a tolató autónak a sofőrje, aki látszólag vétlen volt a balesetben, mert az ő autójának ütközött neki egy másik jármű?

Hiába rosszak a látási körülmények, a tolatás közben történt balesetért többnyire a tolató sofőr lesz a felelős.
Hiába rosszak a látási körülmények, a tolatás közben történt balesetért többnyire a tolató sofőr lesz a felelős.

Sötét, esős, őszi délelőtt. A bevásárlóközpontok parkolóiból tapogatózva állnak ki az autók. A belülről párás, kívülről esőcseppek díszítette hátsó ablakokon néha lehetetlen a kilátás. Kész csoda, hogy többnyire sérülések nélkül araszolnak el egymás mellett a tolató autók. Persze nem mindenkinek sikerül, s ilyenkor lehet írni a baleseti bejelentőlapot az eső áztatta parkolóban. Örök dilemma: ha tolatás közben történt a baleset, akkor ki a felelős? A tolatva kiálló autós, aki nem vette észre, hogy a másik irányból is jön valaki, vagy a másik, aki nem vette időben észre a tolatva érkező járművet?

Szerencsére a kis sebességnek köszönhetően a tolatás közben történő balesetek kisebb sérüléssel, kisebb károkozással járnak. A tipikus tolatós baleset a parkolói koccanás. Vagy maga a tolatást végző sofőr húz meg egy másik autót, vagy beleütközik egy előre haladó autóba.

A kisebb gépjárműkárnak köszönhetően ilyenkor legtöbbször nem hívnak rendőrt. A személyi sérüléses baleset ritka, a koccanást pedig elintézik a biztosítók. A legtöbb esetben tehát a biztosítón múlik, hogy kit hoz ki felelősnek a balesetért és kinek a kárát fogják végül megtéríteni. Előlegezzük meg: könnyen lehet, hogy mindkét fél rosszul jár majd.

A hátramenet a KRESZ szerint

Bár a KRESZ nem írja ezt le ilyen egyértelműen, de fogadjuk el alapszabályként: a koccanásért mindig az lesz a felelős, aki tolat. Akkor is, ha hátramenetben éppen olyan úton közlekedik, ahol egyébként neki lenne elsőbbsége.

A KRESZ azt mondja ki, hogy a járművel megfordulni, vagy hátramenetet végezni csak úgy lehet, hogy azzal a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozzuk. A tolató autó sofőrjétől az is elvárható, hogy a művelethez egy külső irányító segítségét vegye igénybe. A járművezetőnek kell gondoskodnia egy arra alkalmas irányító személy közreműködéséről, ha azt a személy- és vagyonbiztonság megkívánja.

A tolatás fokozott figyelmet kíván a gépkocsivezetőtől.

Ez a feltétel azt jelenti, hogy a KRESZ szempontjából nem lehet kifogás a tolató sofőr részéről, hogy a rossz látási körülmények, vagy más ok miatt nem észlelte a másik irányból érkező járművet. Ezzel az érveléssel csak ront a helyzetén. Ha rosszak a látási viszonyok, akkor kötelessége olyan segítőről gondoskodni, aki biztonságossá tudja tenni a tolatást.

A tolató jármű számára a KRESZ egy esetben engedi meg, hogy kis mértékben, rövid ideig akadályozza a forgalmat. Ha egy parkolóhelyre hátra tolatva akarunk beállni, akkor elfogadható, hogy közben az úton közlekedők számára rövid ideig ez a művelet akadályt jelent.

Mit jelent az akadályozás a KRESZ szerint?

Amikor vezetni tanultunk, egészen biztos, hogy az oktató szó szerint lediktálta a három fogalom, a zavarás, akadályozás és veszélyeztetés pontos meghatározását. Eszerint az akadályozás azt jelenti, hogy valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti. A megfogalmazás pontos és korrekt, egy hibája van: ez így sehol nincs benne a KRESZ-ben.

A ma is élő, először 1975-ben kiadott KRESZ eredetileg a közlekedési szabályok és azok magyarázatának gyűjteményét is tartalmazta. Ebből mára csak a szabálygyűjtemény maradt, a magyarázó részt valamikor a kétezres évek elején kivették a rendeletből. Így ma a KRESZ hiába hivatkozik többször is az akadályozásra, vagy más fogalmakra, ezeknek a pontos meghatározását nem találjuk meg sehol sem a rendeletben.

Kárrendezés tolatás közben, ütközés után

A KRESZ szabályaiból levezethető tehát, hogy a tolató jármű vezetője minden esetben felelős az ütközés bekövetkezéséért. Vagy azért, mert nem figyelt eléggé, vagy azért, mert a nehezített körülményeket látva sem bízott meg senkit az irányítással, holott ez kötelessége lett volna. A kárrendezés során éppen ezért nagyon is valószínű, hogy a biztosító is részben vagy egészben a tolató jármű vezetőjét teszi felelőssé az ütközésért. Ha a körülmények első látásra teljes egészében a másik, előre haladó jármű felelősségét is mutatják, a KRESZ előírásai miatt akkor is egészen biztos, hogy fel fog merülni a tolató autó vezetőjének a felelőssége is. Legrosszabb esetben neki kell a teljes kárt viselnie, jobb esetben kármegosztásra számíthat a biztosító részéről.

Szolgáltatásaink:

2 hozzászólás: “Tolatás közben ütközés – kinek kedvez a biztosító?

  1. Tolatás közben neki ütköztem a tilos helyen várakozó másik járműnek . A károkozást elismertem Kérdésem : fizeti e a kárt a tilosban várakozónak a biztosító ?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *