A felszólítás ellenére is marad a károkozói pótdíj
Egyelőre nem lettek sem átláthatóbbak, sem egységesebbek a kötelező biztosítási tarifák, pedig tavaly év végén a Magyar Nemzeti Bank erre szólította fel a biztosítókat. A felügyelet szerepét betöltő MNB a károkozói pótdíjak megszüntetését is szerette volna elérni, ám hiába. A kiszámíthatóan alakuló kötelező biztosítások egyik legnagyobb ellenségének számító károkozói pótdíj továbbra is létezik, méghozzá szélesebb körben, mint korábban. Egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy a társaságok kivezetnék ezt az eszköz a díjszámításból.
Sokszor leírtuk, hogy mennyire ellenkezik a kötelező biztosítás törvények által meghatározott logikájával a károkozói pótdíj, vagy károkozói szorzó. Az ilyet alkalmazó biztosító valójában ezzel átírja a bonus-malus rendszer jogszabályba foglalt szabályait. A károkozói szorzó ugyanis azt jelenti, hogy ha a jármű kárt okoz, akkor a következő évben a szerződőnek a bónuszától függetlenül a korábbi díja kétszeresét vagy háromszorosát kell fizetnie. Ez már messze van az üzletpolitika szabadságától, hiszen teljesen megváltoztatja a jogszabály által előírt gyakorlatot. Az MNB elvárásai szerint az ilyen jellegű pótdíjakat nem lehetne alkalmazni.
Ezt akarta elérni a Felügyelet
Az MNB tavaly decemberben adott ki egy rendeletet a kötelező biztosításokat nyújtó társaságok számára. Ebben a társaságok hozzáférését szabályozták a különböző kárstatisztikai adatokhoz. A lényeg az volt, hogy mindenki megismerje a fontosabb adatokat, s figyelembe is tudják venni őket az éves díjak megállapításához.
Ez az adatbázis egy olyan összesítés, ami minden biztosítás minden fontos adatát tartalmazza. Különösen a károkra és a kifizetésre vonatkozó részek a fontosak a kötelező biztosítás díjak kialakításhoz. A statisztikából pontosan leszűrhető, hogy melyek a kockázatos szerződések. Autótípusra, lakóhelyre, a sofőr életkorára, szerződési előzményekre, azaz minden részletes adatra kiterjedő elemzéseket kaphatnak. Ezek az elemzések megmutatják a biztosítóknak, hogy melyik szerződések kockázatosak. A kárfelhasználás mértéke például azt mutatja meg, hogy a befizetett díjak mekkora részét költi a biztosító kárkifizetésre. A kárgyakoriság arról tájékoztat, hogy a megkötött szerződéseknek mekkora hányada végződik káreseménnyel.
A biztosítóknak ezen adatbázis alapján kellene a díjakat meghatározniuk. Ha egy csoport a kifizetett kártérítések alapján magasabb kockázatúnak tűnik, akkor annak magasabb lesz a biztosítási díja. A vontatók baleseteinek az átlagos kára például évek óta növekszik. 2014-ben még 930 ezer forint volt az egy balesetre jutó átlagos kár, 2019-ben viszont már az 1,5 millió forintot is meghaladta. Teljesen jogos, ha ez a növekedés meglátszik a biztosítási díjakon is, hiszen egyre többet kell a biztosítónak kártérítésként kifizetnie.
Ha ez a rendszer rendesen működne, akkor évről-évre emelkednének ugyan a biztosítási díjak, de nem lennének jelentős különbségek az egyes ajánlatok között. Hiszen mindegyik társaság ugyanazokhoz az adatokhoz fér hozzá, s ugyanazt a következtetést kellene levonniuk belőlük. Az ajánlatok közötti túl nagy eltérések azt mutatják, hogy a díjakat nem csak az adatok alapján kalkulálták. A díjak kialakítása sokkal inkább üzletpolitika, amivel úgy befolyásolják a velük szerződők összetételét, ahogyan csak akarják. Ez az, amit az MNB szerint be kell fejezni.
Károkozói pótdíj – inkább büntetés, mint matematika
A károkozói pótdíj az egyik olyan eszköz, melyet sokkal inkább az üzletpolitika mozgat, mint a tényleges számítások. A biztosítók el akarják riasztani azokat, akik pénzbe kerülnek, akiknek a szerződésén kisebb lehet a haszon. Ez egy büntetés, nem biztosítási matematika.
Nézzünk csak egy példát! Egy teherautó éves alapbiztosítása legyen például 600 ezer forint. A sofőr jól vezet, évek óta nem történt semmi baj. A cég biztosítása így a B10-es, a legkedvezőbb kategóriában van, amire a tulajdonos az alapdíj felét fizeti. Az éves díja tehát 300 ezer forint. Majd okoz egy balesetet, ami miatt két kategóriát romlik a besorolása. Következő éven B10 helyett csak B8-ba kerülhet, ami a 0,5-ös szorzó helyett mondjuk 0,7-et jelent. A biztosítása így a 300 ezer helyett 420 ezer forint lenne. Igen ám, de a biztosító alkalmaz egy 2x károkozói szorzót is. Az érintett jármű biztosítása így 300 ezer forintról már 840 ezerre emelkedik a következő évben.
Tipp: Ha egy károkozás után megkapja a károkozói pótdíjjal növelt kgfb díjról az értesítést, a kgfb kalkulátorral számolj ki, hogy a többi biztosító hogyan díjazza a károkozást! Nagy eltéréssel számolnak, valószínű érdemes lesz biztosítási évfordulóval kötelező biztosítót váltani!
Az MNB decemberi fellépése után azt remélhettük, hogy kevesebb társaság él majd ezzel az eszközzel. Erre azonban hiába vártunk. Végül is a Nemzeti Bank nem tiltotta meg a károkozói díjak használatát, csak kiugró aránytalanságok mérséklését várta el. Ez részben meg is történt.
Az extrém díjhirdetés versenyét évek óta például stabilan a Signal nyerhette volna. Egy nyergesvontatóra itt az alapdíj 4,8 millió forint egy évre, ám ez még messze van a fizetendő összegtől. Ha ugyanis a nyergesvontatót valaki közúti árufuvarozásra használja – mi másra lehetne? – akkor az amúgy is magas alapdíj 31-szeresét kellett korábban kifizetnie. Így jöhetett ki az évi 148.800.000 forintos éves biztosítási díj egy nyergesvontatóra. Nos, ezt az irreálisan magas pótlékot és az amúgy is magas alapdíjat faragta le a Signal. A 2021-es ajánlat már csak 3,6 milliós alap és 31 helyett csak 6-szoros szorzó, így a 148 millió helyett csak 21,6 milliós éves díjat kellene fizetnie a Signallal szerződő fuvarozónak (ami még mindig tízszerese a reális díjnak).
Ha egy alkalmazza, mind alkalmazza
Egyes pótdíjakat tehát mérsékeltek a biztosítótársaságok, ám a károkozói szorzó a legtöbb helyen megmaradt változatlanul. A kgfb-t is kínáló biztosítók közül ma már csupán az Allianz és a Cig Pannónia nem alkalmazza ezt a megkülönböztetést. Mértéke többnyire kétszeres, bár az Uniqa kettő vagy több okozott kár esetén már háromszoros szorzóval számolja a kötelező díjakat. Valójában társaságok ma már rá is kényszerülnek a használatára. Ha ugyanis csak egy-két társaság kalkulálná így a díjakat, akkor a balesetet okozó autósok mind oda mennének, ahol nem kell károkozói pótdíjat fizetni. Az ügyfeleket kímélő biztosító így egy éven belül magához gyűjtené a rossz ügyfeleket. A társaságok így azzal, hogy beállnak a sorba és alkalmazzák ezt a pótdíjat, valójában magukat védik, igyekeznek távol tartani a sok kárt okozó autósokat. Persze ennek mi isszuk meg a levét, amikor irreálisan és indokolatlanul magas biztosítási díjakkal kell szembesülnünk.
A szerzőről:
Végh Győző
Magánszemélyek és vállalkozások biztosítási igényeinek korrekt kiszolgálásával több évtizede foglalkozom. Az utóbbi években egyre többször tapasztaltam, hogy a biztosítók nem minden esetben fizetik ki az ügyfelek jogos kárigényét. Írásaink által is igyekszünk segítséget nyújtani a biztosítás és a kárrendezés útvesztőiben, ha bekövetkezik a káresemény, a károsult minél magasabb kártérítést kaphasson. Cikkeinket ügyvéd, biztosítási szakjogász, gépjármű műszaki igazságügyi szakértő kollégáim is ellenőrzik. Balesetmentes közlekedést, – ha bekövetkezik a baleset – magas kártérítést kívánok.
