Ki fizet kártérítést a vadgázolás után?

Minden járművezető számára kivédhetetlen, ha egy erdei vad féktávolságon belül ugrik az autó elé az útra. Nem ritkán emberéletet is követelnek az ilyen balesetek. Ám hiába a sokszor milliós kár, vadgázolás után nagyon nehéz hozzájutni bármilyen kártérítéshez is. Összegyűjtöttük, hogy miért.

Ki fizeti ki a kárt, ha elgázol egy vadat a sofőr?

Vadveszély jelzése esetén nehéz bizonyítani a vadásztársaság felelősségét
Vadveszély jelzése esetén nehéz bizonyítani a vadásztársaság felelősségét

Egy átlagos személyautó már egy kisebb vaddal való találkozást sem úszhat meg sérülések nélkül. Ez sem kis tétel, hiszen egy kitört lámpabúra, behorpadt lökhárító is komoly összeget képviselhet. Ha pedig egy húszkilós őz ütközik a 80-90 kilométeres sebességgel haladó autóval, akkor már egészen biztos, hogy többszázezer forintos sérülések keletkeznek. Nem ritka a totálkár sem, s előfordulnak súlyos személyi sérülések, halálesetek is.

A vadgázolás mégis egészen más, mintha ugyanilyen mértékű kár két autó összeütközése miatt keletkezne. A másik autónak van felelősségbiztosítása, így a vétlen járművezető biztos lehet abban, hogy kárát a biztosító valamilyen mértékben meg fogja téríteni. A vaddal ütköző sofőr viszont tudja, hogy legtöbbször csak magára számíthat, s ha el is ér némi kártérítést, ahhoz csak hosszas egyezkedés, pereskedés után juthat hozzá.

Miért nem fizet a biztosító vadgázolásért?

A kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan balesetek után fizet a biztosító, melyet közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Vadgázolás esetén szó sincs másik autóról. Nincs a balesetnek olyan résztvevője, akinek lenne erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása.

A vadgázolás nem gépjármű által okozott balesetnek számít. Ez igaz akkor is, ha a valaki megsérül, kórházban kell ápolni, kiesik a munkából, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért jó, ha a sofőrnek van (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) külön balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosításnak is van ilyen kiegészítője.

A vadásztársaságoknak még a rendszerváltás előtt kötelező volt felelősségbiztosítást kötniük a vádgázolások kárának fedezésére. Ma már nem kötelező ilyen szerződéseket kötniük. A biztosítók a gyakori vadbalesetek miatt, a vadásztársaságoknak pedig az emiatt túl drága biztosítás miatt nem kötik meg a felelősségbiztosítást. Marad az egyezkedés vagy a pereskedés. Ha a vadásztársaság elismeri a felelősségét, vagy a bíróság úgy ítéli meg, akkor a kártérítést a vadásztársaság saját vagyonából kell hogy fizesse.

Az autósok számára az tűnik magától értetődőnek, hogy a vadásztársaság térítse is meg az autóban és másban esett károkat. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság legtöbbször tagadja a saját felelősségét. Ők úgy vélik, hogy az autósnak kellett volna jobban vigyáznia, például lassabban hajtania, hogy elkerülje az állattal való ütközést. S mivel a vadásztársaságot is kár érte, ők az elütött állat vadászható eszmei értékét követelik a járművezetőtől. Ez egy kilövésre érett szarvasbika esetén pedig többmillió forint is lehet, de a kevésbé értékesre becsült vadállatok esetén is minimum 4-500 ezer forint. Patthelyzet, melyben legtöbbször egy bíróság mond ki valamilyen végső döntést.

Ha jól belátható az útszakasz, akkor sokkal kisebb a vadgázolás veszélye
Ha jól belátható az útszakasz, akkor sokkal kisebb a vadgázolás veszélye

A törvények sem egyértelműek a vadgázolással kapcsolatban

A 2014 óta hatályos új Polgári Törvénykönyv szerint a vadak által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiugrott (2013. évi V. tv. 6:563 §).

Mindez azt jelentené, hogy kivétel nélkül minden vadgázolásért a vadásztársaság tehető felelőssé, de ez nem így van. A törvénybe ugyanis egy kivétel is belekerült, ami az egész helyzetet újra bizonytalanná teszi. Eszerint a vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az új Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szabályaihoz 2015-ben hozzáigazított vadászati törvény szerint ilyen elháríthatatlan ok csak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok tekintendő. Egyéb esetekben pedig a Ptk. által a veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell alkalmazni. A törvényhozók szerint ugyanis a közlekedés önmagában is veszélyes üzem, mely ebben az esetben egy másik veszélyes üzemmel, a vadállatok mozgásával találkozik.

A határozottan megfogalmazza, hogyan kell a károkat rendezni két veszélyes üzem találkozása esetén. Ha egymásnak okoznak kárt, akkor felróhatóságuk (felelősségük) arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha pedig a károkozás egyik félnek sem róható fel, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.

Mit jelent mindez? Vadgázolás esetén az autós követelheti a járműben esett saját kára megtérítését, a vadásztársaság pedig a vad eszmei értékének a kifizetését. Vagy megindul az egyezkedés kettőjük között, s az jut hozzá magasabb összegű kártérítéshez, aki bizonyítani tudja majd saját igazát.

Ki a felelős a vadgázolásért?

Fontos, hogy vaddal való ütközés esetén soha nincs automatikus felelősség. Azért nehezek az ilyen ügyek, mert mindig a körülmények aprólékos vizsgálata dönti el, hogy ki a felelős, kinek kell viselnie az ütközés kárát. És a vadgázolásnak legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:

  • a járművet vezető sofőr
  • a vadásztársaság, melynek a területéről a vad érkezett és
  • a közútkezelő, mely az érintett útszakasz működtetését végzi.

A sofőr felelőssége

A járművezető felelősségét növeli, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Ha túl gyorsan hajtott annak ellenére, hogy tábla jelezte a vadveszélyt az adott útszakaszon. De mekkora sebességgel lehet hajtani vadveszély jelzése esetén? Akkora sebességgel, ha váratlanul eléugrik egy vad, meg tudjon állni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bármilyen alacsony sebességgel is közlekedik a szabálykövető autós, – aki vadveszélyt jelző táblát figyelembe vette – ha féktávolságon belül ugrik elé a vad képtelenség megállni, mert ez a fizika törvényeinek ellentmond. Így ez egy betarthatatlan „gumiszabály”, mely az autóst sújtja.

Fontos megemlíteni egy tévhitet a vadveszély jelzésével kapcsolatban. A tábla nem azt jelenti, hogy ha jelzik a vadveszélyt, akkor nem jár a sofőrnek kártérítés! Viszont abban az esetben a vadásztársaság már hivatkozhat arra, hogy ők eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek, s a járművezető hibája, ha azt nem vette figyelembe. A felelősség máris az autóvezetőre tolódik.

A járművezető hibája lehet a valódi vagy relatív gyorshajtás, a figyelmeztető tábla figyelmen kívül hagyása. Megnézhetik az autó műszaki állapotát, a fékeket, a gumikat, a baleset idején érvényes látási viszonyokat, vagy azt, hogy a sofőr milyen állapotban lehetett a baleset idején. Nem volt-e fáradt, fogyasztott-e alkoholt.

A jelenlegi bírósági iránymutatás szerint csak akkor lehet a vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esik! Súlyos szakmai hiányosságra utal ez a bírósági iránymutatás, mivel ennek a betartását a féktávolságon belüli ütközés lehetetlenné teszi. Nincs olyan sebesség, amelynél elkerülhető lenne a vaddal való ütközés, ha a vad féktávolságon belül ugrik a jármű elé!

A vadásztársaság felelőssége

Ha a vadveszélyt jelző tábla alatt nincs távolságbeli kiegészítés, akkor csak a következő útkereszteződésig érvényes
Ha a vadveszélyt jelző tábla alatt nincs távolságbeli kiegészítés, akkor csak a következő útkereszteződésig érvényes!

Az első kérdés, amit a bíróság vizsgálni fog, hogy a társaság felhívta-e a vadveszélyre a közlekedők figyelmét. A vadveszélyt jelző közúti jelzőtáblákat a vadásztársaságok kezdeményezésére helyezi ki a közút fenntartója. Ahol a vadásztársaság területe mellett nincs ilyen tábla, ott az autós hivatkozhat a vadásztársaságok felelősségére.

Számításba kell venni a vadgazdálkodás feltételeit is. Ehhez már szakértő kell, egy járművezetőnek önmagában, segítség nélkül nincs sok esélye egy ilyen egyezkedésben. Egy szakértő rámutathat arra is, hogy például a vadásztársaság szakmai hibája miatt elszaporodott a vad, s ez a túlszaporodás is közreműködött a baleset bekövetkeztében. Vagy az úthoz túl közel állították fel a téli etetőket, illetve a baleset körzetében vadászat céljából hajtották a vadakat.

Amennyiben a vadbaleset autópályán, autóúton következik be, minden esetben meg kell téríteni az autós kárt. Szakszerűen elhelyezett vadfogó kerítés esetén a vadásztársaság a felelős.

Fontos, hogy lehetnek olyan vadkárok is, melyekhez a vadásztársaságnak semmi köze nincsen. Csak az a vad tartozik hozzájuk, melyet azon a területen vadászni lehet. Ami nem tartozik az ő vadgazdálkodásuk körébe, annak a viselkedéséért nem is felelősek. Ha például egy területen hivatalosan csak apróvadat tartanak, de véletlenül oda tévedt egy elkóborolt szarvas, azért az állatért senki sem lesz felelős. Ugyancsak nem felelős a társaság az elkóborolt háziállatokért, kóbor kutyákért. Ezek elgázolásakor sem lehet kártérítést kérni a helyi vadásztársaságtól.

A közútkezelő felelőssége

Sima közúton ritkán merülhet fel a közútkezelő felelőssége, de előfordulhat ilyen eset is. Ha például olyan sűrű az út menti növényzet, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot, akkor ez is közrejátszhat a balesetben. Ha rögtön az út mentén sűrű bozótos terül el, akkor a járművezetőnek esélye sincs időben észlelnie az út felé közelítő állatokat.

Egy eset van, amikor szinte vitathatatlan a közútkezelő felelőssége. Ilyenek az autópályán, autóúton bekövetkező vadgázolások. Az autópálya zárt terület, vadveszély esetén a kezelőnek kerítést kell építenie, annak állapotát rendszeresen ellenőriznie kell. A közútkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset az elhanyagolt kerítés, vagy más, útkezelői hiba miatt következett be.

Mi a teendő vadgázolás esetén?

Ha a gázolás bekövetkezett, mindenképpen rendőrt kell hívni. Azért is, mert ő fogja majd értesíteni az illetékes vadásztársaságot, meg azért is, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen. Minden részlet fontos! A gázolásról alapos jegyzőkönyvet kell felvenni. Számít az is, hogy a vad melyik oldalról ugrott az autó elé! Gyakori, hogy az út két oldala két külön vadásztársasághoz tartozik, így egyáltalán nem mindegy, melyikükhöz kerül az ügy.

Az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el a helyszínről! Az elpusztult vad átvételéről bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől. Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állat húsából jó kis vadpörkölt lehet estére, jobb ha tudja, hogy ez lopásnak minősül. Az állat a vadásztársaság tulajdona, akkor is, ha elpusztult.

Gyakori, hogy a súlyosan sérült állat elhagyja a helyszínt, s pár száz méterrel arrébb pusztul el. Ilyenkor meg kell próbálni felkutatni, mert maga az állat is fontos bizonyítéka az esetnek.

A kárt 30 napon belül kell bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell annak nagyságát. Valószínű, hogy a társaság nem fog szó nélkül fizetni, s mindent el fognak követni, hogy mentesüljenek a kártérítés alól. Ilyenkor fontos a helyszínen felvett rendőri jegyzőkönyv, ami pontosan rögzíti a körülményeket, az autón esett sérüléseket, a gázolás pontos helyét, s azt is, hogy a sofőr nem volt ittas és a szabályoknak megfelelően vezetett. Ha a balesetnek van szemtanúja, fontos az általa elmondottakat is jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvhöz helyszíni fotókat is kell készíttetni. Az is számíthat, ha a baleset helye környékén a közúthoz túl közel van a vadetető.

Az autósnak bíróság előtt kell bizonyítani a vadásztársaság felelősségét. Ha sikerül, kaphat kártérítést. Ha a bizonyítás nem sikerül, akkor senki nem fizet senkinek – ez a veszélyes üzemek találkozásának már említett szabálya. Az autós maga viseli a kocsiban esett kárt, a vadászok pedig elkönyvelik az elhullott vad értékét. Igaz, ők csak a lehetséges vadászati bevételtől esnek el, míg az autósnak magának kell az esetleg komoly összegű javítási költséget saját zsebből állnia. Leginkább tehát a sofőr érdeke, hogy a bizonyítás érdekében minden apróságot összegyűjtsön.

A Casco erre is fizet

Ha van az autón casco biztosítás, a legegyszerűbb annak terhére rendezni a kártérítést. A casco akkor is fizet, megelőlegezheti a kártérítést, ha a vadásztársaság a felelős. Ilyenkor a biztosító előbb megtéríti a jármű tulajdonosának a kárt, majd a vadásztársaságon megpróbálja behajtani az összeget.

Vadelütés esetén mikor érdemes baleseti kártérítési irodánkat felkeresni?

Vadgázolás – vadelütés esetén is fontos a szakszerű kárbejelentés és a baleseti kártérítési igény pontos összeállítása.
Amennyiben a vadbaleset

  • autópályán, autóúton
  • vadveszélyt  jelző tábla hatályán kívül
  • lakott területen belül

történt, keresse kárrendezési irodánkat, hogy sikerrel képviselhessük Önt!

Szolgáltatásaink:

Hasonló cikkek

34 hozzászólás

  1. Pompás összefoglaló
    Mint e témában kompetens igazságügyi szakértő nem találtam hiányosságot de tapasztalatom a bíróságok össze vissza iteleteire sajnos már nem ilyen rgyértelmű Ha szükséges állok rendelkezésre

    1. Az alábbi esethez kérem véleményét.

      Egy tehergépkocsi és egy traszporter találkozik egy szarvassal. A szarvas jobbról átszalad a tehergépkocsi előtt (nincs ütközés), azonban a szemből jövő transzporter elüti a szarvas és visszadobja a tehergépkocsi elé, amely szintén elüti. Mindkét gépkocsiban tetemes kár keletkezik. Mindkét gépkocsinak van vadveszélyt előjelző táblája, a transzportrenek még gyalogosveszélyt jelző tábla is. Mindkét gépkocsi a reá irányadó sebesség maximumával közlekedett (70, illetve 90 km/h).
      Kérdésem: felelőssé tehető-e a transzporter vezetője a tehergépkocsiban keletkezett kárért? Köszönöm.

      1. A fenti esetben a transzporter vezetője a tehergépkocsiban keletkezett kárért NEM tehető felelőssé.

  2. Tisztelt Végh Győző Úr!

    2017.04.09-én este 22 óra körül őzet gázoltam az M85 gyorsforgalmi úton! Rendőrt hívtam, helyszínelés megtörtént a vadásztársaságnak május 12-én telefonon majd írásban június 5-én postai úton is jeleztem kárigényemet, az útkezelőnek szintén! Az ügyvédem edsig semmit nem tett, a mai napon jeleztem neki, hogy keresek másik ügyvédet! A kérdésem az lenne, hogy van reális esélyem kártérítésre? 30 napon belül mindenképp jelezni kell a kárigényt?
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. Tisztelt Molnár Balázs!
      Ha bizonyítható a káresemény (márpedig igen, mert volt helyszínelés) van esély a kártérítésre, azonban nem lesz gyors eljárás.
      Az vad elpusztult, megtalálták?
      A vadásztársaságok és a közútkezelő a vadászati törvényre és a „veszélyes üzemek találkozására” hivatkozva automatikusan elutasítják a kárigényeket, így csak perben van lehetőség, melynek költségeit a felperesnek meg kell előlegezni.
      A vadkárokkal kapcsolatos kárrendezésről írásunkban olvashat.

  3. Tisztelt Végh Győző!
    Kb 4 hete munkából hazafelé jövet este egy lakó területet tábla elhagyás után kb 20m-el elém jött egy őz jobb oldalról bokros, erdős területről féktávolságon belül. Én kb 50 km/h-val közlekedtem, esélyem se volt a megállásra.Vadjelző tábla az elütéstől számítva kb 200-300m található.Rendőröket kihívtam. Megállapították, hogy nem vagyok felelős,nem mentem gyorsan, se tábla, fotóztak is.Hívták a vadásztársaságot, de a rendőrök mondták elhagyhatom a helyszínt, mert ahhoz már nem kellek.A rendőr mondta forduljak a biztosítómhoz onnan indítják a káreseményt. Mivel casco nincs így a biztosítóm nem foglalkozik a dolgokkal(a rendőrnek is mondtam casco nincs).Majd nagy nehezen utolértem a vadásztársaságot, időkérés(tagok külföldön,stb)össze kell hívni a többieket.Majd 2 napja tudtam beszélni velük, amire ők azt mondták eszük ágában sincs fizetni, mindenki el kárólja a sajátját szöveg.Mondták utána néztek a törvénynek és már nincs olyan, hogy van tábla vagy nincs tábla.(lehet csak blöfföltek?) Nekem kb. 80-100e ftkár keletkezett, a vad kb 50e ft nagyságrendű (egy ismerősöm aki vadász odahívtam a helyszínre ő mondta ezt az összeget).Gondolom pereskedni nem sok értelme(ügyvédi költség, idő,stb).Olyat ajánlott a vadásztársaság, hogy írhatok egy kérelmet is ha gondolom és mikor lesz nekik valami gyűlés, akkor megszavazhatják, de ez sem biztos, vagy kárpótlásnak lőnek egy hasonló értékű állatot számomra.De ebből még a kocsit nem tudom megcsináltatni. Ez mennyire szabályos? Van értelme még foglalkozni a dolgokkal? ilyenkor mi a teendő még? Válaszát előre is köszönöm!

    1. Tisztelt Major Zoltán!

      A vadásztársaságoknak sajnos már nem kötelező a felelősségbiztosítás megkötése, így biztosítótól nem lehet követelni a kártérítést.
      Logikus lenne, hogy a vadásztársaság (biztosítója) térítse meg az autós kárát, az autós pedig a vadásztársaság (elhullott vad értéke) kárát.
      A vadásztársaságtól közvetlenül követelheti kárigényét, melyet javítási kalkulációval támasszon alá.
      A társaságok gyakran a “veszélyes üzemek találkozására” hivatkozva elutasítják a kártérítési igényt, nem fizetnek mert „csak”… Így csak a per marad… ami több százezer Ft ktsg és adott esetben több év…
      Sajnálom, hogy kedvezőbb választ nem tudtam adni Önnek.

  4. Tisztelt Végh Győző Úr!
    Néhány nappal ezelőtt a 68-as úton haladtam, volt vadveszély jelző tábla. Kb 200 méteres szakaszon láttam az úton átmenő az út melletti árokban sétáló vadakat. Fel voltam készülve a vadveszélyre, egyszer csak felugrott az autóm motorházának a tetejére és az autó tetején átgurulva esett le az autó után 5 méterre egy szarvas tehén. Az autó elejében oldalában nem történt sérülés a motorház tető megroncsolódott és a vad súlya miatt a motorban keletkezett nagyobb baj. Ön szerint érdemes lenne foglalkozni a kártérítési üggyel!
    Előre is köszönöm Válaszát.
    Tánczos Jánosné

    1. Tisztelt Tánczos Jánosné!
      Leírása szerint Ön rendkívül körültekintően járt el és mégis bekövetkezett a baleset.
      A vadásztársaságoknak sajnos már nem kötelező a felelősségbiztosítás megkötése, így biztosítótól nem lehet követelni a kártérítést.
      Logikus lenne, hogy a vadásztársaság (biztosítója) térítse meg az autós kárát, az autós pedig a vadásztársaság (elhullott vad értéke) kárát.
      A vadásztársaságtól közvetlenül követelheti kárigényét, melyet javítási kalkulációval támasszon alá.
      A társaságok gyakran a „veszélyes üzemek találkozására” hivatkozva elutasítják a kártérítési igényt, így csak a per marad… ami több százezer Ft ktsg és adott esetben több év…
      Sajnálom, hogy kedvezőbb választ nem tudtam adni Önnek.

  5. Namost…Ha nekem van egy kutyám, aminek az úttesten való mozgását nem korlátozom azzal hogy az udvaron belül tartom, akkor nekem ki kell fizetnem az autós kárát, akutya az egyén, chip igazolja. A vad ugye a vadásztársaságé. Miért nem lehet automatikusan a vadásztársaságnak fizetnie, miért nem alkotják újra azt a jogszabályt miszerint kellett a vadásztársaságoknak régen felelősségbiztosítást kötni. Gondolom lobbyérdekek húzódnak mögötte. Sajnos én is gázoltam 2 napja egy őzet. Fedélzeti kamera bizonyítja hogy kellően fékeztem, lényegében már 30-körül haladhattam tovább volna, amikor egy másik őz lényegében nekifotott az autónak+ az a 30km/óra sebességem. Végül csak a ködfényszóro esett ki, és pár műanyag alkatrész sérült az autón, iletve sárvédőív, cserélni apróságokat kell, de az összeadva, fényezéssel, munkadíjjal akkor is 150 ezer. Mit számít ilyenkor a fedélzeti kamera felétele( Gps-es, sebességmérő is van benne) ?

    1. Tisztelt Péter István!
      Egyetértek Önnel, azonban a cikkben és a korábbi hozzászólósokban / válaszokban leírtakon túl sajnos nem tudok kedvező megoldást javasolni.

  6. Tisztelt Vègh Győző Úr!
    Tegnap este (1.8) az 1es úton haladtam Komáromból Győr irányába.Láttam az út szèlèn a figyelmeztető táblát, ezèrt is lassabban vezettem.Kb.70-80.
    Hárman mentünk egymás után èn voltam az első ès kiugrott elèm kettő özike.Amiket sikeresen kikerültem de a harmadik sajnos elgázolt.Az autóm bal oldali első ès hátsó ajtaja sèrült.Tehát nem èn ütöttem el ,hanem ő ütött el engem.Miután megálltam megnèztem a kárt ès megkerestem az őzt már règen elment.( A mögöttem jövök símán kikerültek ès otthagyták)
    Az volna a kèrdèsem hogy így sincs esélyem a Vadgazdálkodás általi kártèrítèsre.
    Casco nincs az autón, rendőri helyszinelès törtènt!

    1. Tisztet Táncos Csaba!
      Amennyiben vannak tanúk, volt rendőri helyszínelés és bejelentette a területileg illetékes vadásztársaságnak is a balesetet, tehát tudja bizonyítani, hogy ott és akkor történt az eset halvány remény lehet a kártérítésre. Kérjen egy javítási ajánlatot az autóra, majd egy felszólító levéllel kérje a javítás megtérítését a vadásztársaságtól. Ha önként nem fizetnek, csak peres úton lehetséges, azt pedig nem javaslom… Idő, tetemes költség, kimenetele pedig bizonytalan…

  7. Tisztelt Végh Győző Úr!
    Lakott területen kívül, féktávolságon belül, kaptam egy 30 kg-os őzet, a közeli árokból kiugorva az autóm jobb elejébe. Köd lámpa, lökhárító, légkondi hűtője, motorhűtő sérült. Javítás Cascora, de az önrész 100 e Ft. Rendőrséget kihívtam, megállapítást nyert, hogy szabályosan közlekedtem. Ez egy alsóbb rendű úton történt, ahol a főútról történő lekanyarodás után közvetlenül a kereszteződésben van vad veszélyt jelző tábla, de nincs kiegészítő tábla a szakasz behatárolására. Utána kb. 1,8 km után van egy útkereszteződés alárendelt úttal. Attól kb. 600 m-re történt a baleset. Kérdésem, arra a szakaszra még érvényes a vad veszélyt jelző tábla, vagy az alárendelt út feloldja? A vadász hivatkozott a táblára és a tetemet átadtam neki. Lehet esélyem a vadásztársasággal szemben megtéríttetni az önrészem?

    1. Tisztelt Kolonics Úr!
      A vadveszély tábla hatályát jelző 1,8 km kiegészítő tábla hatályát nem oldja fel az útkereszteződés.
      Mint azt cikkünkben is írtuk „kétes” a kár megtérülésének esélye. Próbálkozni azonban érdemes.

  8. Van okos telefon, dzsipi-esz, műhold, nem lehetne megoldani,hogy látszódjon a vad mozgása? A tudomány és a technika már a Marson túlra repítette az emberiséget.

    1. A technika már tudja, minden „csak” pénz kérdése.
      A felsőkategóriás járművekben már beszerelik az „éjjellátó” eszközt is, mely jóval a láthatóság előtt jelzi az úton lévő személyeket / melegvérű állatokat is.
      Azonban védelmet ez sem ad, ha féktávolságon belül az autó elé ugrik egy vad.

  9. Tisztelt Vègh Győző Úr!
    Erdős-hegyes-dombos útvonalon haladok keresztül nap mint nap a munkámból kifolyólag.
    Most (2018.07.01-én) újíttattam meg a KGFB biztosításomat, és kiegészítő biztosításként vadkárra is megkötöttem. Igaz Cascom nincsen, és nem is tervezek kötni, viszont ez az évi 6000Ft-os díj megér nekem ennyit. A kérdésem a következő:
    -minden esetben szükséges fizetnie a biztosítónak, ha az út és látási viszonyok nem voltak megfeleőek( köd, kátyú, relatív gyorshajtás stb)
    -ha nincs vadveszélyt jelző tábla, sem vadháló akkor is bekövetkezhet az esemény. Ilyenkor is köteles a biztosító fizetni, vagy kibújhat a fiz. kötelessége alól?
    Köszönöm
    Zsolt

    1. Üdvözlöm!
      Kérdésre a biztosítási feltételek adnak pontos választ, hiszen a biztosítónak aszerint kell térítenie.
      Keresse a Biztosítási esemény, Kizárások, Mentesülések c. fejezetekben.

  10. A vadjelző tábla piros kerete teljesen eltűnt (fehér), talán ezért is nem tűnt fel. Ebben az esetben is érvényes a tábla?

  11. Véleményét szeretném kérni.
    2019 január elején délután 5 óra tájékán mentem egy Renault Master típusú teherautóval és sajnos az egyik falú elött 200m rel balról egy kb 120kg mos kocát elütöttem úgy hogy egy kamion mogűl jött ki esélyem se volt elkerűlni a balesetet. Hatósági szervek is kint voltak megálapitották hogy gyorsan nem mentem de a vadász társaság elutasitja a kártérítést azt mondják hogy amig a vad nincs kilöve addig az államé a vad. Cascó van az autón de a kár az már elérte a milliós értéket. Tanácsára lenne szükségem előre is köszönöm.
    Tisztelettel: Gelencsér Zsolt

    1. Üdvözlöm!
      A casco biztosítóval a javítás előtt szemléztesse le a kár, ha nem szükséges nem veszi igénybe.
      Sok nyitott kérdés van, így konkrét tanácsot nem tudok adni.
      Volt-e vadveszély tábla?
      A balesetkor a helyszínre kihívták-e a területileg illetékes vadásztársaság képviselőjét?
      stb…
      Véleményünk szerint a közútkezelő, vadásztársaság és az Állam is felelős lehet, azonban az okozott kárt – biztosítás hiányában – igen ritkán térítik meg.
      Ha bővebb információra lenne szüksége a kapcsolat oldalon adja meg adatait, visszahívom.

  12. Tisztelt Végh Győző Úr!

    A mai napon hajnali 5:45-kor Mohács belterületén egy árokban lapuló őz odaérkezésemkor ugrott fel egyenesen az autómnak, melynek több elemét behorpasztotta, tükrét letörte. Esélyem sem volt az ütközést elkerülni. Rendőri helyszínelés történt, szabályosan haladtam, sőt a megengedettnél még lassabban is. Vadveszélyt jelző tábla a belterület miatt természetesen nincs kihelyezve. Az állat a helyszínről elszaladt. A rendőrök a helyszínre a vadásztársaság képviselőjét is kihívták. A kiérkezett vadász a belterületre és az őz hiányára hivatkozva azonnal elutasított minden nemű kártérítési igényre vonatkozó kérdést és a rendőrökkel együtt távozott a helyszínről.
    Az lenne a kérdésem, hogy valóban nekem kell minden káromat viselnem, vagy pedig igenis jogosult lehetek kártérítésre a vadásztársaságtól? Ha pedig igen, milyen módon? Véleményem szerint az, hogy egy vad lakott területre bármilyen okból betéved (még ha füves-fás is a helyszín), abban a vadásztársaság valamilyen szinten biztos, hogy hibás.
    Tanácsát előre is köszönöm!

    Tisztelettel:
    Illés Gábor

  13. Tisztelt Végh Győző Úr!
    Pár nappal ezelőtt délelőtt 11 körül,tehát fényes nappal, kiszaladt elém az útra egy szarvas,mivel nem haladtam gyorsan és messze is volt tőlem,ezért biztonsággal le tudtam fékezni, majd miután láttam,hogy elhaladt az állat,nem lassítottam tovább,hanem folytattam volna az utamat,ekkor azonban egy magasabb partoldalról hirtelen az útra ugrott 2-3 másik szarvas is közvetlenül mellettem, hiába fékeztem az egyik állat oldalról eltalálta az autómat és elég komoly kárt okozott benne. Mivel a sebesség alacsony volt a szarvasnak baja nem lett,rögötn el is szaladt. Rendőrségi helyszínelés is történt. Sajnos utóbb viszont kiderült,hogy a területen jelenleg nincsen vadászatra jogosult társaság. Ilyen esetben ki viseli a felelősséget? Fordulhatok az Államhoz kártérítési igénnyel?

    1. Üdvözlöm!
      Elvileg fordulhat kárigénnyel, azonban kárának megtérítésére nem sok esélyt látok.

  14. Tisztelt Végh Győző úr,
    2018. novemberében Pomáz belterületétől kb. 200 m-re a főúton gázoltam egy szarvast. Kifejezetten lassan mentem, és láttam, ahogy oldalról szinte rámugrik. Hiába fékeztem, nem tudtam az ütközést elkerülni. A kocsiban elég jelentős kár lett, de a szarvas továbbállt. Kihívtam a rendőrséget, viszont a kiérkező rögtön közölte, hogy ne nagyon számítsak semmire, ha nincs casco-m. Méregetett kicsit, a helyszínről készített képet, majd közölte, hogy kész vagyunk. Ekkor még nem tudtam, hogy a helyszínen kellett volna jegyzőkönyvet adnia, úgyhogy kicsit később felhívtam az őrsöt, hogy hogyan tudok a jegyzőkönyvhöz jutni. Közölték, hogy megkaptam a helyszínen, és a részletest amúgy is csak a bíróságnak adják ki. Pár hetes huzakodás után, kaptam egy másfél soros leírást, arról, hogy vélhetően nem voltam ittas, és nem szegtem szabályt. Ennyi. Egy kárszakértővel felmérettettem a káromat, és miután (nem egyszerűen) kinyomoztam, hogy ki az illetékes vadásztársaság, bejelentettem feléjük a káromat. Ők visszautasítottak azzal, hogy már a lakott területen belül is volt kitéve tábla, ami a vadveszélyre figyelmeztet, és hiába van utána jobbkezes kereszteződés, véleményük szerint nem feloldó jellegű, különben is, mivel a rendőrség nem hívta ki őket a helyszínre, nem tudtak meggyőződni személyesen a körülményekről. Ezt követően gondoltam, hogy a rendőrséghez fordulok, miszerint nem tett eleget a kötelezettségeinek, de a jelen törvényekben nem találtam részletes leírást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell eljárniuk vadgázolás esetén. Jól gondolom, hogy már nem igen van lehetőségem, mit tenni?

    1. Sajnos nem sok esély van a kártérítésre.
      A „jobbkezes” kereszteződés a vadveszély tábla hatályát akkor nem oldja fal, ha van alatta kiegészítő (m, km) tábla.
      A rendőrségi szemle, a gjművön található nyomok, kellő bizonyíték a vaddal való ütközésre.
      Ha vadásztársaság önként nem fizet, csak a peres út marad, azt viszont annak költségei miatt nem javaslom.

  15. Tisztelt Végh Győző Úr!
    Romániában őzet ütöttem. Casco van az autón. Vadveszély táblát nem láttam. Rendőrségi papírt kaptam, ezzel tudta a tréler hazaszállítani az autót. Mire számíthatok?

    1. Üdvözlöm!
      Casco biztosítójánál jelentse be a kárt, önrészesedés levonásával kifizeti a casco.
      Egyszeri indokolt szállítást és a kárt fizetik.
      Sajnos a bónusza is romlani fog.

      1. Tisztelt Végh Győző Úr!
        2019.04.29-én Sopronban a várost elkerülő főút vonalon(84-es) haladtam este munkából hazafelé. Sosem láttam arrafelé vadat egész aznap estig, a találkozás túl hirtelen történt. (A gépjármű elé ugrott a vad) Vadjelző tábla nincs kint, sebességhatár alatt közlekedtem bőven. Rendőrt hívtam, erről jegyzőkönyv is van. Később kiderítettem a társaság telefonszámát, de ő a „veszélyes üzemek találkozására” hivatkozva azt mondta mindenki rendezi a kárát, és „hogy a rendőr ezt nem közölte velem?” és ennyi. Én ki kértem a címüket, ekkor mondta várjak majd később egyeztettünk, vissza hív. Miután megadta a címet küldtem nekik ajánlott tértivevényes levelet kárigény rendezése célból, melyet visszaigazoltan át is vettek. Ennek ma egy hete, de semmi válasz. Mi a teendő ilyenkor, várjak még válaszra?
        Válaszát és segítségét előre is köszönöm.

        1. Üdvözlöm!
          Szerintem nem fognak válaszolni, alábbi szövegből következtetve nem is fognak fizetni.
          „…ő a “veszélyes üzemek találkozására” hivatkozva azt mondta mindenki rendezi a kárát…”
          Csak a peres út marad, annak kimenetele bizonytalan, tehát nem javaslom.

Comments are closed.