Késedelmi kamat kártérítésre

A késve kifizetett kártérítés után a biztosítónak késedelmi kamatot kell fizetnieJár-e késedelmi kamat kártérítésre, ha a biztosító több hónap késéssel fizet? Sok esetben a biztosítók több hónapos, vagy akár éven túli késéssel fizetik ki a megítélt baleseti kártérítéseket. Kell-e kamatot fizetniük a késve kifizetett összegek után?

Még augusztusban számoltunk be egy mindennaposnak tűnő esetről. Egy székesfehérvári mellékutcán parkoló Renault személyautót jól meghúzott egy szintén parkolni készülő óvatlan vezető. A sofőr, ahogy észlelte az ütközést, az okozott kárt, a nagyon is gyakori megoldáshoz folyamodott: megpróbált azonnal észrevétlenül kereket oldani, pár parkolóval arrébb újra leparkolt. Nem volt szerencséje: a koccanás egy iroda előtt történt, s a bent dolgozók felírták a rendszámot. A szemtanúk szerencsére le is fényképezték a sérült és a károkozó autót is, s a festéknyomok alapján igazolható volt a történet is. Happy end? Majdnem. Az elég alaposan meghúzott, első ránézésre is 100 ezer forint körüli kárt szenvedett autóra a biztosító pár hónap elteltével fizetett gyors kárrendezésként 80 ezer forintot.

A kifizetett kártérítés még ennyi sem lett volna, ha a károsult nem fordul azonnal a kárrendezési irodához. Szakszerűen összeállítottuk a kárigényét. A késedelmi kamatot és a javítás idejére igényelhető cserekocsi díját is kértük a biztosítótól, hiszen amíg az autó a szervizben van, a tulajdonosnak addig is autóval kell dolgoznia a munkahelyén. Ennek a költségét is állnia kell a biztosításnak. A kárigény nagy részét végül kifizették, de a tulajdonosnak majdnem 6 hónapot várnia kellett a teljes kártérítésre.

Jár-e késedelmi díj a késve kifizetett kártérítésre?

A biztosító – mondhatjuk így – elvacakolt fél évet ezen a tulajdonképpen elég piti kárrendezésen. A tulajdonos fél év késéssel jutott hozzá a teljes kártérítéshez. Vajon mennyi ideig tart egy nagyobb kártérítés elbírálása?

A mai, nagy értékű autók esetében nem kell túl nagy balesetet szenvedni ahhoz, hogy az elszenvedett kár elérje az egymillió forintot. Egy teherautót, autóbuszt érintő káresemény több tízmilliós összeg is lehet, melyeket ugyanúgy fél év, vagy még hosszabb késedelemmel fizetnek ki a biztosítók. Jár-e ezekre valamilyen késedelmi díj?

A tulajdonosok legtöbbször örülnek, hogy végre pénzükhöz jutnak, s nem keresik erre a kérdésre a választ. A hónapokkal, vagy akár évekkel korábban elszenvedett baleset költségeit mindeddig saját zsebből kellett fizetniük. A hosszú késedelemmel kiutalt kártérítés leginkább csak valamilyen kárenyhítés a számukra, mely valamit visszahoz az eddig kiadott pénzből. Kevesen jutnak el odáig, hogy még több utána járással megpróbáljanak az utolsó elérhető forintokhoz is hozzáférni. Pedig mindenképpen járna késedelmi kamat is, és nem csak akkor, ha a biztosító több hónapos késéssel fizeti ki a megítélt kártérítést.

A kártérítés a kár napjától jár

A károsult nem akkor jogosult a kártérítésre, amikor a biztosító azt az eljárás végén a számára megítéli, hanem a káresemény napján. Ezt a fontos szabályt az új Polgári Törvénykönyv is rögzíti: „a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.” Ez azt jelenti, hogy a biztosító valóban köteles a kár bekövetkezésének pillanatától késedelmi kamatot fizetni a kártérítés összegére. Bármilyen kis összegről is van szó, ez a pénz jár a károsultnak.

A kártérítés utáni késedelmi kamat

Szintén a Ptk. határozza meg az általános késedelmi kamat mértékét. Pénztartozás esetén (a kifizetendő kártérítés is pénztartozás) a késedelembe esés időpontjától kell számolni a kamatot, méghozzá a késéssel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal. A jegybanki alapkamat mértéke az MNB weboldalán lekérdezhető, jelenleg (2016. májusától) 0,9 százalék.

Az említett 80 ezer forintos kártérítési összegnek a késedelmi kamata fél évre csak 360 forint, ami nem nagy összeg. Kevesen vállalják, hogy ekkora összegek után még plusz ügyintézést vállaljanak, kárigényt állítsanak össze. A biztosítóknak ez nagyon is jól jön. Csakhogy a biztosító társaságok évente 70-80 milliárd forint értékű kártérítést fizetnek ki. Ennek az összegnek 630 millió forint az éves késedelmi kamata. Ha csak az összeg töredéke is késve kerül a károsultakhoz, a biztosítók akkor is évente százmilliós nagyságrendben tartanak vissza olyan pénzeket, melyekre a károsultak lennének jogosultak. A késedelmi kamat követeléséhez igazán, nem is kell plusz ügyintézés, csak kérnie kellene a károsultaknak.

Kis pénz is pénz, no meg ami jár, az jár. Az ügyintézéssel eltöltött sok-sok órát meg egyébként sem fizeti ki senki.

A kárigényt a károsult állítja össze

Fontos arra figyelni, hogy a biztosító csak azokat a tételeket fogja kifizetni, melyeket a károsult megjelöl a kárigény összeállításakor! Ha a károsult egyezséggel elfogadja a biztosító által ajánlott összeget például egy gyors kárrendezés keretében –, akkor utólag már nem követelhet újabb és újabb tételeket. A lényeg: a biztosító csak azt fogja kifizetni, amit a károsult kér tőle, s nem fogja felhívni a figyelmét arra, hogy még milyen jogcímen kérhetne kártérítést. Ez vonatkozik a késedelmi díjra is: a kártérítés után járó késedelmi díj a káresemény napjától megilleti a károsultat, de csak akkor, ha ezt kéri. A kifizetés nem automatikus. A kárigényben pontosan meg kell jelölni a dátumokat is. Aki késedelmi kamathoz szeretne hozzájutni, fontos arra is ügyelnie, hogy a késedelmi kamatot a káresemény napjától kezdődően igényelje. Az nem csak a biztosító ajánlata és a kifizetés közötti időre jár, hanem a kár napjától számított időre.

Milyen jogcímen kapható kártérítés?

A kárigény összeállítását azért is érdemes ezzel foglalkozó szakemberre bízni, mert a biztosítási ügyekben kevésbé jártas károsultnak nem fognak eszébe jutni azok a lehetőségek, melyekre kártérítést kérhetne a biztosítótól. A legtöbben csak a gépjárműkárral és a személyi sérülések utáni orvosi, ápolási költségek kifizetésével foglalkoznak. Pedig ennél sokkal több lehetősége van a károsultnak. Minden olyan költséget beleszámolhat a kárigényébe, mely a balesettel kapcsolatban a legkisebb mértékben is felmerült. Talán nem fogja a biztosító (vagy a bíróság, ha oda kerül az ügy) mind elfogadni, de ezekre is igaz, hogy amit a károsultak nem igényelnek, azt a bíróság nem is fogja megítélni.

Csak néhány példa arra, hogy milyen típusú kárigények születhetnek:

  • gépjárműkár: alkatrész- és javítási költségek
  • a technológiai javítás idejére csereautó, bérautó biztosítása
  • a technológiai javítás idejére egyéb közlekedési költségek (busz, taxi, vonat)
  • mentéssel kapcsolatos költségek: személyek és a sérült autó szállítása
  • helyszín helyreállításával kapcsolatos költségek (roncsok eltávolítása, takarítás)
  • sérültek orvosi költségei, ápolási költségek
  • hozzátartozók költségei a sérültek ápolásával kapcsolatban
  • elhunytak temetési költségei
  • sérültek kieső munkabére
  • vállalkozás esetén elmaradt haszon (amit a balesetben megsérült autóval tudott volna megtermelni) stb.
  • …és természetesen a késedelmi kamat a baleset napjától a tényleges kifizetésig.

Szolgáltatásaink:

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *