Kinek jó a gyorskár?

Aki kisebb balesetet szenved az autójával, szeretne a helyreállításhoz a lehető leghamarabb pénzhez jutni. A biztosító a károkozó kötelező biztosítása alapján az egyezségi kárrendezés során gyakran partner ebben.  Azonban az egyezségi kárrendezés során a gyorskárként kifizetett kártérítési összeg az esetek többségében nem elég a szakszerű javítás elvégzéséhez.

Megállapodásos azaz gyorskárrendezés

A baleseti kárrendezés régi problémája, hogy a biztosítók gyakorlata sokszor akaratlanul is a sufniműhelyek működését támogatja. A balesetet szenvedő autósnak két jogos igénye van:

  • a lehető leggyorsabban jusson hozzá a kártérítés összegéhez, és
  • akkora kártérítést kapjon, amennyiből az autóját helyrehozhatja.

Sajnos, ez a két elvárása együtt nagyon ritkán teljesül!

Az összetört autó helyreállításának a legszabályosabb módja az, ha szakszervizbe viszi a járművet, s számlával igazolja a javítási költségeket. A biztosító nem is fogadja el máshogyan a költségeket. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény kimondja, hogy a kár áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg a biztosító, ha a költségeket a tulajdonos szabályos számlák benyújtásával igazolja. Sok autós viszont számol, s arra a megállapításra jut, hogy nagyon rosszul jár, ha a hivatalos utat választja. A biztosító ugyanis semmiképpen sem a teljes összeget fogja neki kifizetni, hanem igyekszik levonni az avulás általa kalkulált százalékos összegét. Így minél magasabb a javítóműhely számlája, annál mélyebben kell a tulajdonosnak is a zsebébe nyúlnia. A javítás, a kifizetés lassú, ráadásul még sokba is kerül. Ez nem jó hír a tulajdonosoknak.

A gyorskárrendezés előnytelen a gépjárműtulajdonosoknak. A biztosító alacsony óradíjjal és ÁFA mentesen fizeti ki a gyorskárt. Ne kössön egyezséget a biztosítóval, hívja baleseti kárrendező irodánkat.

Nem csoda, hogy főleg öreg autók esetén a hivatalos útnál sokkal többen választják a megállapodásos kárrendezést, vagy más néven a gyorskárrendezést. Ez számukra egyszerűbb, s ami a lényegesebb: gyorsabban jutnak pénzhez, mint a javítás hivatalos útjának betartásával.

A gyorskár szabályai

A megállapodásos egyezségi kárrendezés lényege, hogy a biztosító nem kéri be a javítási számlákat, hanem kifizet egy előre általa kalkulált megállapított összeget. Ez jellemzően sokkal alacsonyabb, mint amennyiből az autót újra eredeti állapotára helyre lehet állítani. A biztosító végez egy előzetes szemlét, s felbecsüli a kár mértékét. A megállapodás során ezt a baleseti kártérítési összeget fizeti ki a károsultnak.

A gyorskár az ügyfélnek nem előnyös, mégis népszerű. A biztosítók is tudják jól, hogy az ügyfél sok esetben akkor is az azonnali pénzt választja, ha az sokkal alacsonyabb a szükségesnél. De ez kell, mert ez a pénz gyorsan jön.

Miért alacsony a gyorskár összege?

A megállapodásban szereplő összeg legtöbbször rendkívül alacsony, sokkal kevesebb annál, mint amennyiből a kárt szakszervizben helyre lehet állítani. A biztosító sokszor csak a kár 20-40 százalékát fizeti ki. Egy 300 ezer forintos kárra kap a tulajdonos 60-120 ezer forintot, hogy javíttassa meg belőle az autóját. Ennek több oka van.

Gyorskár - a javítási számla nélkül, előre kifizetett gépjármű kártérítés nem lesz elég az autó javítására.
Gyorskár – a javítási számla nélkül, előre kifizetett gépjármű kártérítés nem lesz elég az autó javítására.

Az egyik ok, hogy ezeket az összegeket a biztosító csak áfa nélkül fizetheti ki. Áfát csak akkor számolhat, ha a javítás költségét az autós pontosan kitöltött számlákkal igazolja. Az egyezségi kárrendezés során a gyorskár tehát mindig áfa nélküli.

A másik ok, hogy a baleseti kártérítés mértékét a biztosító az előzetes kalkuláció alapján számolja ki. A kár egy része akkor látszik csak, amikor az autót megbontják. Sokszor a helyreállítás során derül ki, hogy mi mindent kell még kicserélni. Ezeket a később jelentkező összegeket a gyorskár nem tartalmazza. A kgfb-törvény is kimondja, hogy ha a károsult szabadon kíván rendelkezni a megítélt összeggel, akkor az előzetes kalkulációban szereplő nettó összeget kell számára kifizetni.

Amiatt is lehet alacsony az így meghatározott összeg, hogy a biztosító semmi mást nem vesz figyelembe, mint a saját előzetes becslését, sok esetben indokolatlanul u.n. “értékemelkedés címén” jelentős összeggel avultatja a cserére szoruló alkatrészeket. Egy kárrendezés során fel lehet használni egyéb dokumentumokat is (pl: korábbi számlákkal és / vagy tanukkal igazolt javítások és felújítások). Például a károsult is felfogadhat egy gépjármű műszaki szakértőt, aki egészen más következtetésre is juthat, mint a biztosító szakértője. Gyorskárrendezés esetén erre nincs, vagy utólag már nagyon korlátozott a lehetőség.

A megállapodással lemond minden későbbi kárrendezés lehetőségéről

A gyorsan érkező aprópénzért cserébe a károsult lemond minden későbbi kárrendezés lehetőségéről. Ha egyezségkötéssel megállapodást köt a biztosítóval, akkor ennek az a feltétele, hogy elfogadja a társaság által ajánlott összeget. Ezzel lemond minden további igényéről. Hiába találnak az autón esetleg később, a javítás során elsőre nem látható sérüléseket, akkor sem léphet fel már több kárigénnyel. Megkötötte az egyezséget, a gyorskár összegét megállapodás alapján kifizették.

A gyorskár a sufniszervizeket támogatja?

A megállapodásos egyezségi kárrendezés lehetőségével a törvény valójában a sufniműhelyeket támogatja. Az autósnak nem marad más lehetősége, mint hogy bontott alkatrészekkel, kéz alatt javíttassa meg az autóját. A 20 – 40 százalékos kártérítésből nem lehet hivatalos műhelyek óradíját kifizetni, ezt mindenki tudja. A számla nélküli gyorskár kárkifizetések megszüntetésére már 2009-ben készült egy törvénytervezet, de nem vezették be. Előbb egy év haladékot kapott a gyors kárrendezés, majd végleg törölték a módosítást. Így maradt a gyorskár, a számla nélkül kifizetett aprópénz a baleseti kárrendezésben.

 

Szolgáltatásaink:logo-340x207

  • Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
  • Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
  • Élet és baleseti járadékigények összeállítása
  • Sérelemdíj igények érvényesítése
  • Biztosítói kárrendezés gyorsítása
  • Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
  • Gépjárműkárok rendezése
  • Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
  • Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
  • Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből
Kinek jó a gyorskár?
5 (100%) 14 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook
Facebook
8Share on Google+
Google+
0Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

2 hozzászólás: “Kinek jó a gyorskár?

  1. T.BÜSZI! Újabb kérdés ! Most hogy a káreseményemmel kapcsolatosan történteket vizsgálgatom, az önök honlapján olvasottak tűkrében, kétségeim támadtak…A balesetem utáni első esemény a kárszakértő jelentkezése volt. ( egy kárrendezési iroda munkatársa) Az autót gazdasági totálkárosnak minősítette. Kiállított egy szakvéleményt a jármű adataival, a sérülések helyével(elég korrektnek, és formálisnak tűnt) Viszont most látom hogy avulási rubrika is található az íven, mindenhol 40 százalékos mértékkel kitöltve …. És én aláírtam! Mondván ez nem ajánlattétel, bár az avulás fogalmát csak utólag ismertem meg, önökön keresztül.Az aláìrással hibát követtem el? És ez mennyiben jóvá tehetetlen? Válaszukat megköszönve, Üdv. Ronkov Alex

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *