Mit kell tudni a kárrendezésről, ha közlekedési baleset ér bennünket VI. rész

Előző cikkünkben a külföldi kárrendezési joggyakorlat előnyeiről beszéltünk, külföldön elszenvedett baleset esetén, melynek feltétele, hogy a magyar kárrendezési megbízottak ne avatkozzanak be a kárigényünkbe, ha nyilatkozunk arról, hogy nem kívánjuk a közreműködésüket.

De miért is ér bennünket hátrány a beavatkozásukkal?

A nálunk fejlettebb biztosítási kultúrával rendelkező országok (és most – sajnos – keleti szomszédainkat is ide kell sorolnom) nem alkalmaznak olyan levonásokat a kártérítés összegéből, ami nem egyeztethető össze a piaci értékítélettel.

autó és kerékpáros baleset kárrendezés
Külföldi baleset esetén a külföldi károkozó külföldi biztosítójával hogyan rendezzem a kárt?

Magyarországon több évtizedes múltja van a baleset során sérült alkatrészek újakkal történő pótlása esetén az un. „avultatásnak”. A kifejezés megtévesztő a hozzá nem értő számára, mert ez az elnevezés helyesen „értékemelkedés”.

A polgári törvénykönyv szerint „káron gazdagodni” nem lehet, azaz a kár kifizetésével nem kerülhetünk „előnyösebb” helyzetbe, nem járhatunk jobban, mintha a káresemény be sem következett volna.
Erre alapozva állítják a biztosítók, hogy amennyiben a régi alkatrészek helyébe újat építünk be (pl. egy motorháztető vagy sárvédő cseréjekor) akkor az autónk többet ér, mint a baleset előtt.
Méghozzá a régi (az évek során az autó értékével arányosan avult) és az új alkatrész árának a különbözetével.

Első hallásra még logikusnak is tűnik a gondolatmenet, de csak „első hallásra”!

Magasabb kártérítés Kárrendezési iroda 005-5Amíg ugyanis az autónk értéke évről-évre és km-ről km-re csökken, addig az az alkatrész, amelynek a cseréje nem lett volna indokolt a baleset bekövetkezése nélkül, mert nem volt sérült, nem volt rozsdás és a fényezése is megfelelő volt, nem okoz értékemelkedést az újjal való pótlása esetén.

Ellenkezőleg!

Az autónk értékveszítésekor kötelesek vagyunk az előzményekről (balesetekről) tájékoztatást adni az új tulajdonosnak, aki a baleseti előzmény hallatán bizalmatlanná válik és kevesebbet hajlandó adni a járgányért, azaz az autónk értéke a javítás után nem emelkedik, hanem csökken, amit szaknyelven „értékcsökkenésnek” nevezünk.

Persze vannak azért olyan javítások is, ahol valóban van értékemelkedés.

Ilyenek az un. forgó-kopó és nagy igénybevételnek kitett alkatrészek, amelyek időről-időre rendszeresen elhasználódnak és cserére szorulnak.
Ilyen alkatrészek pl. a gumiabroncsok, akkumulátor, fékbetétek, kipufogó elemek, stb.
Ezeket az alkatrészeket az élettartamuk figyelembe vételével és az elhasználódásukkal arányosan lehet avultatni, azaz le lehet vonni az új árból az elhasználódás mértékének megfelelő árkülönbözetet.

Nem vonatkozik azonban ez a karosszéria elemekre, hacsak nem volt lyukas a rozsdától a sárvédő vagy a küszöblemez, mert akkor felújításnak számít az alkatrész cseréje.

Hogyan látja mindezt az igazságügyi műszaki szakértő? A linkre kattintva tovább követheti a hazai kárrendezés sajátosságait.


Kedves Károsultak, kedves Olvasóink!

Akkor lehetünk erősek, ha a „Károsultak Facebook Közössége” tömeges méreteket ölt!
Ehhez viszont szükségünk van a  Facebook közösség érdekében cikkünk és információink minél szélesebb körben történő  megosztására.
A biztosító(k) kárrendezésével kapcsolatban írja meg észrevételét és véleményét!

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *