A kötelező biztosítás igazolása belföldön

Kérheti-e a rendőr a kötelező biztosítás befizetését igazoló csekkek bemutatását? Ha nincs nálunk a csekk, akkor hogyan történik a kötelező biztosítás igazolása, mit várhat el a hatóság az autóvezetőtől?

Azt kell mondanunk, hogy a kétezres évek előtti helyzet sokkal egyértelműbb volt a kötelező biztosítások igazolásával kapcsolatban. Az emberek vagy csekken fizették be a kötelezőt, vagy a bank inkasszóval vonta le a számlájukról. Az első és leggyakoribb esetben a sárga csekkek feladóvénye volt az általánosan elfogadott igazolás.

Az elmúlt évtizedben azonban nem csak a szabályok változtak meg, hanem a fizetési szokások is. Ma folyamatosan csökken a sárga csekkes befizetések aránya. Az emberek internetbankon, vagy akár telefonos alkalmazáson keresztül utalnak. Léteznek hibrid megoldások is: a Magyar Posta telefonos alkalmazása a sárga csekkes és a netes módszert ötvözi: a telefonnal a csekkeken lévő QR kódot olvassuk le, majd telefonon keresztül bankkártyával fizetünk. Eközben nem születik olyan felmutatható dokumentum, amivel rögtön igazolható lenne a befizetés. Felmerül a kérdés, hogy akkor most mivel kell igazolni a biztosítási díj befizetését, egyáltalán követelheti-e a rendőr egy közúti ellenőrzés során, hogy igazoljuk az érvényes biztosítást?

Baleset esetén meg kell nevezni a biztosítót

Közúti baleset esetén a balesetben érintett felek törvény szerinti kötelessége, hogy személyazonosságukat egymás számára hitelt érdemlően igazolják. Ez azt jelenti, hogy aki összeütközik egy másik autóssal, köteles számára bemutatkozni, igazolni személyes adatait. Akár az igazolványát is elkérheti a másik autós, hogy ellenőrizze az adatok hitelességét. Ez nem bizalmatlanság, hanem a törvény előírása, hiszen a személyi adatok „hitelt érdemlő” igazolása az igazolványban lévő adatok ellenőrzésével valósulhat meg. A feleknek közölniük kell nevüket, lakcímüket, a jármű rendszámát. Ha a balesetben érintett másik autós nem akarja például a címét megadni, akkor törvénysértést követ el. Ha a balesetben a sérült autó tulajdonosa nincs jelen (pl. parkolóban történt az eset), akkor a másik érintett köteles otthagyni az adatait (nevét, címét és biztosítója nevét).

„A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában a balesetben érintettek kötelesek személyazonosságukat egymás számára, kölcsönösen hitelt érdemlően igazolni és megnevezni azt a biztosítót, amellyel a járműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.” (KRESZ 58. §. 3. bek.)

A személyi adatokon túl meg kell nevezni azt a biztosítót is, amelyiknél az autós a kocsi kötelező biztosítását kötötte. A törvény azt viszont nem írja elő, hogy a károkozó autósnak a biztosítását bármilyen módon igazolnia kellene a baleset többi résztvevője számára.  A kötelessége annyi, hogy megnevezze, melyik társaságnál kötötte a felelősségbiztosítását.

A kötelező biztosítást a rendőrnek muszáj ellenőrizni

A törvény az üzemben tartó felelősségévé teszi a kötelező biztosítás meglétét. Ezt a közlekedési törvény tartalmazza. A korábban is hatályos szabály szerint az üzemben tartó felel azért, hogy az autó a műszaki, környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen. Ez egészült ki pár éve azzal, hogy az üzemben tartó felel a törvényben előírt biztosítás megkötéséért is.

A kötelező biztosítás meglétét a rendőrnek igazoltatás alkalmával ellenőriznie is kell. Eddig is megnézhette, de mostantól kötelessége lesz minden alkalommal. A törvény úgy fogalmaz, hogy az ellenőrzésnek erre ki kell terjednie.

„A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie (…) a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, továbbá a felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésére” (Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 44.§. 1.bek.)

A biztosítás adatait a rendőr közvetlenül a kötvény-nyilvántartótól kérdezi le számítógépen keresztül. Ezt már a kötelező biztosításról szóló törvény írja elő: „a közúti forgalomban részt vevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi.” (2009. évi LXII. tv. 45.§.1.bek.)

A sofőrnek tehát nincs olyan kötelezettsége, hogy a szerződést, vagy a befizetést igazoló csekket be kellene mutatnia.

A törvény tehát a tulajdonossal szemben semmilyen elvárást nem tartalmaz, de lehetőséget ad számára az igazolásra. A jogszabály szerint ellenőrzés esetén joga van a biztosítótól kapott saját igazolást is bemutatni. Erre esetleg akkor lehet szüksége, ha a központi nyilvántartás más adatokat tartalmaz, mint amit számára a biztosító igazolt (például ellenőrzéskor a rendőr a nyilvántartásban úgy látja, hogy nincs érvényes biztosítása). Tehát az autósnak nem kell a kötelező biztosításról igazolást, vagy csekket magánál tartania, de ellenőrzéskor joga van ilyent is bemutatni.

Mivel igazolhatja a sofőr a kötelező biztosítás meglétét?

Csak több különböző jogszabály egymásra utalásait nyomon követve jutunk el oda, hogy akkor most igazolni vajon mivel is lehet a kötelező biztosítás meglétét.

A kötelező biztosításról szóló törvény szövege egy fél mondatot áldoz erre a kérdésre: a törvény szerint az ügyfél jogosult „a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a) bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.” A hivatkozott (1a) bekezdés pedig mindössze annyit mond: „a gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.”

A hivatkozott jogszabály egy 2009-es pénzügyminiszteri rendelet (34/2009 PM). Eszerint a szerződést érvényességét a következő iratok igazolhatják:

• A biztosítás adatait tartalmazó okirat (kötvény), mely feltünteti többek közt a kockázatviselés kezdő és befejező időpontját. Határozatlan időtartamú szerződésnél (a legtöbb gépkocsira kötött kgfb határozatlan időre szól) a az okirat a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napig érvényes;
• A 60 nap letelte után a biztosító által kiállított okirat és a befizetést igazoló irat (banki igazolás vagy postai feladóvény) együtt. Ebben az esetben a díjfizetés igazolása csak akkor fogadható el, ha azon egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett időszak. Fontos tudni, hogy a kockázatviselés a díjfizetési időszak után még 60 napig tart. Tehát az első negyedéves befizetésről szóló, januárban feladott csekk május végéig igazolja a biztosítás meglétét;
• A biztosító által hivatalosan kiállított „Igazolás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról” című okirat a kötvényszám feltüntetésével, továbbá annak megjelölésével, hogy meddig rendezett a biztosítás díja (a kockázatviselés a díjfizetéssel rendezett időszak vége után még 60 napig tart);
• nemzetközi zöldkártya.

Kinek ad a biztosító igazolást?

Az említett pénzügyminiszteri rendelet szerint a biztosító köteles a kockázatviselést tanúsító igazolást elkészíteni és a kockázatviselés teljes időtartamára azt az üzemben tartó rendelkezésére bocsátani. A tényleges gyakorlat azonban nem mindig ez. A biztosítók teljesen eltérő módon viselkednek e kérdésben. Van olyan társaság, mely kérés nélkül kiállítja és küldi a nemzetközi zöldkártyát minden ügyfele számára, vagy a befizetést követően azonnal igazolást küld a beérkezett díjakról. Más társaság pedig kizárólag az ügyfél külön kérésére állít ki bármilyen igazolást is a díjakról vagy a biztosítás érvényességéről.

Összegezve: a jelenlegi jogszabályok nem teszik kötelezővé, hogy az autó üzemben tartója a kötelező biztosításról bármilyen igazolást is magánál tartson. Baleset esetén csak megneveznie kell a biztosítóját, közúti ellenőrzés esetén pedig a rendőr a központi nyilvántartásból kéri le az adatokat. Ha viszont a központilag tárolt adatok hibásak, akkor az autósnak joga van bemutatnia a hivatalos igazolást a biztosítása érvényességéről.

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Élet és baleseti járadékigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Biztosítói kárrendezés gyorsítása
• Gépjárműkár és autóbaleset kárrendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből

---

A szerzőről: