Kártérítési per helyett jobb egy megalapozott kárigény

Biztosítási kártérítési ügyben sokkal kevésbé célravezető pereskedni, mint egy jól megalapozott, szakértőkkel alátámasztott kárigénnyel a lehető legrövidebb időn belül megegyezést elérni a biztosítóval. A kártérítési per költséges és hosszú eljárás, mely akkor is anyagi veszteséget is okoz a károsultnak, ha a bíróság megítéli a várt támogatás egy részét.

Egy halállal végződő autóbaleset kártérítése ügyében indult bírósági eljárás dokumentumait olvashatjuk a Bírósági Határozatok Gyűjteményében. A még 2014-ben történt esetben egy defektet kapott pótkocsis teherautó okozott halálos balesetet. A vétlen áldozat egy 29 éves, nősülés előtt álló fiatalember volt. Menyasszonyával akkor már évek óta együtt éltek. Szüleivel sem lazult meg a kapcsolata: naponta látogatta őket, segített a ház körüli és mezőgazdasági munkákban, napi ügyintézésben. Testvérével is szoros kapcsolatban állt, közös munkahelyen is dolgoztak.

A szoros családi kapcsolatok említése fontos, mert a család tagjai erre hivatkozva kértek kártérítést sérelemdíj címén. A biztosító viszont a szülőknek fizetett csak 500-500 ezer forintot, a testvér és a menyasszony kárigényét nem vették figyelembe. A család ezért fordult bírósághoz.

Bírósági tárgyalás kártérítési perben

Az első fokú bíróság a magyar viszonyok között talán elfogadhatónak mondható összegű kártérítést ítélt meg. A bírói döntés szerint a biztosítónak fizetnie kell a szülőknek 3,5-3,5 millió, a testvérnek 2 millió, a menyasszonynak pedig 4 millió forint sérelemdíjat, valamint annak kamatait. A biztosító ezt nem fogadta el. A másodfokú bíróság már megváltoztatta az ítéletet, s jelentősen lecsökkentette az összegeket. A szülők sérelemdíját 3,5-ről 2-2 millióra szállította le, a testvérnek pedig 1 milliót ítélt meg.

A jogerős ítélettel szemben a család felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria döntése szerint a másodfokú bíróság törvénysértő határozatot hozott, nem tartotta be a Polgári Törvénykönyvnek a sérelemdíj megállapítására vonatkozó rendelkezéseit. Ezért az ítéletnek ezeket a pontjait megsemmisítette és visszaállította az elsőfokú bíróság döntését.

Legtöbb esetben nem a kártérítési per a jó megoldás

Bár a tárgyalt esetben a bíróság végül az ügyfél számára kedvező döntést hozott, szakértőink mégis inkább azt javasolják, hogy lehetőség szerint próbáljuk elkerülni a kártérítési ügyek perre vitelét.

A kártérítési per nem a legjobb megoldás. Drága, hosszadalmas és kiszámíthatatlan a végeredménye.

A fenti ügy három éven át járta a különböző bírósági fokozatokat. A gyermeket, vőlegényt, testvért elvesztő károsultak addig semmilyen kártérítést nem kaptak – leszámítva a biztosító által az eljárás előtt kifizetett 500-500 ezer forintot. Három bírósági szakaszon keresztül fedezniük kellett az ügyvédi és egyéb költségeket. Bár a perköltségek kifizetését a bíróság végül az ítéletben rendezi, az éveken át tartó pereskedés így is rendkívüli mértékben megterhelő a családok számára.

A per gyors befejezése nem érdeke a biztosítónak. A fizetendő kártérítés a biztosító számára csak költség, melyet igyekeznek minimálisra szorítani. A per azt jelenti, hogy e költség kifizetését a biztosító el tudja tolni a távoli jövőbe. Jogi apparátusuk fenntartása pedig nem jelent számukra észrevehető terhet. A károsultnak a per így egy anyagilag és lelkileg is megterhelő, hosszadalmas folyamat, miközben a biztosítónak el sem kell térnie a napi megszokott ügymenettől.

Kiszámíthatatlan a bíróságok döntése

Egy kártérítési per indítása a károsultak számára ma Magyarországon kiszámíthatatlan és kockázatos lépés. Nincs közmegegyezés a bíróságon sem abban, hogy egy adott veszteséget, egy adott élethelyzetet hogyan lehet „beárazni”. Ezért fordulhat elő, hogy míg az elsőfokú bíróság indokoltnak érez 3-4 millió forint kártérítést, addig a másodfok azt megfelezi, a felülvizsgálatot végző Kúria pedig helyreállítja az eredeti összeget. Csakhogy nincs arra garancia, hogy a jogerős másodfokú döntés után a Kúria talál olyan eljárási hiányosságokat vagy szabálytalanságokat, ami miatt megváltoztatja a másodfokú döntést. Magyarul: a károsultnak fogalma sem lehet arról, hogy nyerni fog-e a perben és ha igen, akkor mekkora összegű kártérítést érhet el a bíróságon.

Kártérítési per helyett megalapozott kárigény összeállítását javasoljuk

Az érintettek közül sajnos sokan jellemzően nem az eljárás elején fordulnak szakemberhez. Jogi segítséget kérnek, amikor a per indítása miatt az már kötelező. Független kárrendezési szakemberek viszont a legtöbb esetben még nem vesznek részt ma sem a folyamatokban.

Pedig jól látható, hogy a legapróbb részletre is kiterjedő, aprólékosan összeállított kárigény nélkül ma nem lehet érdemi eredményeket elérni. A károsultak legtöbb esetben arról is csak hiányosan tájékozottak, hogy egyáltalán milyen jogcímeken kérhetnek kártérítést. A biztosítók nem végeznek felvilágosító munkát. Számukra a tájékozatlan ügyfél a lehető legjobb ügyfél. Elfogadja az első, alacsony összegű ajánlatot és nem nyújt be annak sokszorosára rúgó, érvekkel alátámasztott, megalapozott kárigényt.

Milyen előnyt érhetünk el kárrendezési szakember bevonásával?

Tapasztalatunk, hogy a biztosítók hozzáállása is megváltozik, ha a tétova ügyfél helyett egy kárrendezési szakértő által összeállított dokumentációval találkoznak. Az esetek egy részében akár vita nélkül, vagy kisebb vitával fogadják el az érveket. Ők is tudják, hogy fizetniük kell, s ha kidolgozott érvek állnak a másik oldalon, akkor nem is tolják el maguktól ezt a felelősséget. Ha nincsenek érvek, ha nem tájékozott az ügyfél, akkor marad az alacsony összegű induló ajánlat.

Kártérítési per indítása helyett válassza a sikerdíjas kárrendezést!

A kárrendezési szakértő bevonása akár évekkel is lerövidítheti az eljárást. Míg egy bírósági per biztosan évekig fog elhúzódni, addig egy alapos kárigény összeállítása és elbírálása ennél sokkal rövidebb idő alatt megtörténik.

Ne feledkezzünk meg a költségekről sem. Egy bírósági eljárás nagyon sokba kerül akkor is, ha az ügyfél nyer. Pénzbe kerül az ügyvéd, s a magyar joggyakorlat alapján nagyon is valószínű, hogy a perköltségek egy részét is az igénylőnek kell kifizetnie. A kárrendezési iroda ellenben előzetes költségek felszámítása nélkül, sikerdíj alapján működik. Az ügyfélnek nem kell jelentős összegeket megelőlegeznie azért, hogy lavírozhasson a magyar bírósági rendszer útvesztőiben.

Összegezve: kártérítési ügyekben minden károsultnak azt javasoljuk, hogy a kártérítési per megindítását tekintsék egy végső eszköznek, mellyel akkor élnek, ha más lehetőségek már kimerültek. Ahhoz azonban, hogy a bíróságon kívüli eszközök sikeres kárrendezéshez vezethessenek, arra van szükség, hogy már az eljárás korai szakaszában, a kárigény összeállításakor vonjanak be kárrendezési szakembert is, aki alaposan, minden részletre kiterjedően segít a dokumentáció összeállításában.

Szolgáltatásaink:

 

Kártérítési per helyett jobb egy megalapozott kárigény
5 (100%) 4 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook
Facebook
10Share on Google+
Google+
0Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *