Nem a gyorshajtás az oka a baleseteknek

Miközben milliárdokat költ el a kormány új sebességmérők vásárlására, s további milliárdokat fizetnek büntetésként a gyorshajtás miatt megbírságolt autósok az államkasszába, statisztikai adatok igazolják, hogy az egészre szinte alig lenne szükség. A statisztikai hivatal számai feketén-fehéren megmutatják, hogy nem a gyorshajtás a felelős a súlyos balesetekért.

Bár a rendőrség soha nem ismeri el, hogy a lehető legtöbb bírság beszedése lenne a célja, nehéz nem elhinni ezt a sok helyen felbukkanó állítást. Évente körülbelül 20 milliárd forint bírságot szed be a rendőrség. Nincsenek erről pontos részletező adatok, de valószínűnek tarthatjuk, hogy ennek a pénznek a nagy részét a lefotózott gyorshajtók fizették be a 30-60 ezer forintos csekkeken.

A bírságok durva emelését néhány éve azzal indokolták, hogy a magas büntetés elég elrettentő hatású, s elriasztja majd a gyorshajtástól az autósokat. Merthogy a hivatalos cél a gyorshajtás visszaszorítása. Az autósokat azért kell a táblák jelezte alacsony sebességhatárok közé szorítani, mert a gyorshajtás a fő oka a súlyos közlekedési baleseteknek – mondja a rendőrség. Szerintük a balesetek majdnem egyharmadát a gyorshajtás okozza. Éppen ezért lehet látványos előrehaladást elérni azzal, ha a magas bírságokkal és a 20 kilométerenként telepített sebességmérőkkel lassításra kényszerítik az autósokat. Ez talán mind igaz is, kivéve a gyorshajtás okozta balesetek magas számát.

A Központi Statisztikai Hivatalnál évekre visszamenőleg nyilvánosan elérhetőek a részletes adatok. Statisztika készül a balesetek okozóiról és okairól is.

Magyarországon a 2013-as baleseti statisztika szerint 15.691 személyi sérüléses közúti baleset történt. Ebből 4.656 balesetet okozott a sebesség nem megfelelő megválasztása. Ez 29,6 százalék, ami közel jár a rendőrség által emlegetett egyharmados arányhoz. Csakhogy a KSH adatai még tovább bonthatók. A 4.656, sebességgel összefüggő balesetből

• 3.215 eset (az összes baleset 20,49%-a) azért történt, mert a sofőr nem megfelelően alkalmazkodott az útviszonyokhoz
• 335 eset (2,13%) azért történt, mert a sofőr nem jól alkalmazkodott a forgalmi viszonyokhoz
• 399 eset (2,54%) azért következett be, mert az időjárási és látási viszonyokhoz nem volt jó a sebesség megválasztása, és végül
• 103 eset (0,65%) az engedélyezett sebesség túllépése miatt történt.

Írjuk le még egyszer, nehogy elkerülje valaki figyelmét: a sebesség nem megfelelő választása miatti 4.656 baleset közül mindössze 103, azaz az összes személyi sérüléses közúti baleset 0,65 százaléka történt azért, mert a sofőr túllépte a megengedett sebességet!

Emiatt a 103 eset miatt állnak szinte 20 kilométerenként sebességmérők, amiatt bújnak bokrokba, nehezen belátható kereszteződésbe, fák takarásába a rendőrök, s emiatt fizetünk közel 20 milliárd forint büntetést egy év alatt.

Vagy lehet, hogy az eredmények már a megnövekedett szigor eredményét mutatják? Menjünk vissza egy évet. 2012-ben majdnem ugyanannyi, 15.174 volt a balesetek száma. Ebből 4.375 volt a sebességgel összefüggő ok, ezen belül 127 a sebességtúllépés. Ez az összes baleset 0,8 százaléka. Azt kell tehát mondanunk, hogy eredményes volt az erős rendőri fellépés, hiszen egy év alatt sikerült 24 gyorshajtásos balesetet megelőzni.

A fenti adatok még 2013-ra vonatkoznak. Azóta a rendőrség elköltött körülbelül 15 milliárd forintot uniós forrásból mobil és fix traffipaxok telepítésére. Ha 10 évre számoljuk egy ilyen készülék élettartamát, s hasonló üteműnek a balesetek csökkenését, akkor azt látjuk, hogy 75 millió forintot költünk egyetlen gyorshajtásos baleset megelőzésére.

Baleseti toplista: a balesetek 5 leggyakoribb oka 2013-ban:

• elsőbbség meg nem adása: 25,2%
• irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak be nem tartása: 24,95%
• az útviszonyokhoz képest nem megfelelő sebesség: 22,39%
• elsőbbség meg nem adása a közúti jelzőtábla utasítása ellenére: 14%
• követési távolság be nem tartása: 7,43%.

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Élet és baleseti járadékigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Biztosítói kárrendezés gyorsítása
• Gépjárműkárok rendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből