Kötelező biztosítás – független szakértő nélkül alig van esély megfelelő kártérítésre

Ráfizetéses a biztosítóknak a kötelező felelősségbiztosítás. A deficit ellen védekezve idén is legalább 20 százalékkal emelkednek majd a díjak, miközben baleset esetén egyre nehezebb a megfelelő mértékű kártérítéshez hozzájutni.

Egyre drágább és egyre kevesebbet fizet – ez az ügyfelek véleménye a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az autósok sokkal inkább egyfajta adóként tekintenek a kgfb-re. A biztosító kiválasztásában az ajánlott díj nagysága a döntő, s többségünkben fel sem merül, hogy az eltérő tarifák talán eltérő szolgáltatással is járnak. A kötelező az kötelező, igyekszünk tehát a lehető legolcsóbban megúszni a biztosítás megkötését.

A kötelező biztosítás veszteséges

A kötelező biztosítás a biztosítók többsége számára veszteséges üzletág. A túlzottan árérzékeny piac miatt a díjakat nem tudják olyan mértékben emelni, ahogyan azt a valós körülmények indokolttá tennék. A kötelező biztosítás nem alakít ki márkahűséget az ügyfelekben. Akár néhány ezer forintos különbség is elég ahhoz, hogy a következő évfordulón egy még alacsonyabb díjat ajánló társasághoz szerződjenek.

A tartósan alacsony díjak nem fedezik a biztosítók kgfb-vel kapcsolatos költségeit. A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint a 2015-ös évet a kötelező biztosítási szektor 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta. A veszteség még így is évről-évre csökken: 2014-ben 11,8 milliárd, 2013-ban 18,7 milliárd forintos mínuszt kellett elkönyvelniük. A díjak ugyan évről-évre átlag 20-25 százalékkal nőnek, de emelkedik a károkra kifizetett összeg is.

Ráfizetéses a biztosítóknak a kötelező felelősségbiztosítás. A deficit ellen védekezve idén is legalább 20 százalékkal emelkednek majd a díjak.
Ráfizetéses a biztosítóknak a kötelező felelősségbiztosítás. A deficit ellen védekezve idén is legalább 20 százalékkal emelkednek majd a díjak.

Bár a legjobban képzett, tapasztalt hivatásos sofőrök a legnagyobb járművek fülkéjében ülnek, mégis ezek okozzák a legtöbb kárt. A tavalyi összegzés szerint minden negyedik kamion okozott balesetet. A kamionok által okozott balesetek átlagos kárértéke nagyon magas, jóval egymillió forint fölötti. A buszok 14 százaléka okozott balesetet, átlagosan félmilliós kárt okozva a karambol többi résztvevőjének.

A legnagyobb károkozók, buszok, teherautók, kamionok – nyergesvontatók körében 2014-2015-ben volt érzékelhető egy jelentősebb áremelés. A korábban néhány százezres díjat fizető vállalkozók azzal szembesültek, hogy biztosítójuk a korábbi díj tízszeresét, több millió forintot kér egy kgfb szerződésért.

Idén is folytatódik a kgfb áremelkedése

Az áremelkedés ebben az évben is folytatódik, már most vannak erre utaló jelek. A biztosítók egy része folyamatosan korrigál, évente 5-6 alkalommal is új tarifákat hirdet. A 2016 novemberétől alkalmazandó új tarifát is már több társaság közzétette. Ezek a tavalyi, magas díjakhoz képest is 20-25 százalékos emelést tartalmaznak. Ahol egy 45 személyes autóbusz alapdíja például tavaly 315 ezer forint volt, azt most 380 ezerért lehet újra megkötni.

A kgfb a biztosító számára is egy kényszerpálya. A veszteséges helyzetből az elmúlt évek tapasztalatai alapján az alábbi megoldásokkal igyekeznek menekülni:

  • a nagy járművek (teherautók, nyergesvontatók és buszok) díjainak emelése a személyautós díjaknál jóval nagyobb mértékben
  • a kifizetendő kártérítések összegének leszorítása

A biztosítók részéről a nagy járművek díjainak jelentős emelése egy üzenet. A személyautók díját ugyanis nem emelhetik túlzott mértékben, mert elmennek máshova az ügyfelek. A költségeket sem tudják nagyon lefaragni. Megoldásként marad a biztosított állomány átrendezése: a társaságok igyekeznek megszabadulni a nagyobb károkozással fenyegető kamionoktól és buszoktól, s inkább csak a személyautósoknak szolgáltatni. Ennek is köszönhető, hogy a nyergesvontatók és buszok biztosítási díja néhány társaságnál aránytalanul növekszik. Ez egy üzenet: „Menj máshova, ne itt köss biztosítást.”

Az emelkedő kárkifizetéseknek köszönhetően a biztosítóknak a begyűjtött díjakból egyre több pénzt kell a károk rendezésére költeniük. Ez az arány 2010 körül még csak az 50 százalékot haladta meg, mostanra már több mint 90 százalék. A díjakat közben csak kis mértékben emelhetik, korántsem annyira, amennyit a kárkifizetések nagysága indokolna.

Leszorítják a kártérítések összegét

Bár erről hivatalosan senki nem beszél (és nem is fogja elismerni), de egyre inkább úgy tűnik, hogy a hiányzó pénzt a társaságok a kárkifizetések összegének a leszorításával igyekeznek elérni. Vinkelman István igazságügyi műszaki szakértő szerint érzékelhetően egyre kisebb kártérítéseket ítélnek meg:

  • személyi sérüléssel járó balesetek esetén a sérelemdíj összegét rendkívül alacsonyan, csonttöréssel, hosszú kórházi ápolással járó esetben is mindössze néhány százezer forintban állapítja meg;
  • gépjárműkár esetén a kármegosztás alkalmazásával, valamint az indokolatlanul széles körben alkalmazott avultatással csökkentik jelentős mértékben a fizetendő összeg nagyságát.

A biztosítók pontosan tudják, hogy az ügyfelek szinte kivétel nélkül kényszerből elfogadják a megállapított összegeket. Ha bírósághoz akarnak fordulni, hogy az állapítsa meg a magasabb összegű kártérítést, akkor az eljárás valamennyi költségét nekik kell megelőlegezniük. A bírósági eljárás kimenetele is megjósolhatatlan. A károsultnak tehát azt kell mérlegelnie, hogy az esetleg elérhető magasabb összegű kártérítés elég nagy-e ahhoz, hogy megelőlegezze, vagy teljes egészében vállalja érte a bírósági eljárás összes költségét. A várható haszon legtöbbször olyan csekély, hogy a károsultak inkább eltekintenek a bírósági eljárás megindításától és elfogadják a biztosító alacsony összegű kártérítési ajánlatát.

A környező országokhoz és a nyugat-európai gyakorlathoz képest a hazai biztosítási díjak alacsonynak mondhatók. Láthatjuk azonban, hogy az olcsóságnak komoly ára van: az alacsony áron elérhető biztosítás fizetni is alig fog valamit, amikor egy baleset esetén igazán szükségünk lenne a szerződés nyújtotta anyagi biztonságra. Az alacsony díjak miatti indokolatlan és túlzott avultatással, méltánytalan összegű sérelemdíjakkal a biztosítók megsértik a Biztosítási Törvény (Bit), és Polgári Törvénykönyv (Ptk) vonatkozó passzusait is. A Ptk. szerint, aki másnak kárt okoz, köteles  azt megtéríteni teljes egészében. Nem azt „mondja”, ha relatív alacsony a biztosítási díj, akkor az okozott kárnak csak egy részét kell megfizetni, hanem az egészet!

Hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a kötelezőből?

Egy kárrendezési eljárás során Önnek akkor van esélye a megfelelő összeghez hozzájutni, ha alaposan ismeri a kártérítési összegeket leszorító biztosítói gyakorlatot. Pontosan tudnia kell, hogy mire kérhet kártérítést, mit vesz figyelembe a biztosító és milyen érveket fognak többnyire figyelmen kívül hagyni. Kárrendezési ügyben forduljon irodánkhoz szakértő támogatásért. Több tízezer sikerrel lezárt kárügy alapján tapasztaltuk ki a biztosítók kárrendezési gyakorlatát, hogy az Ön érdekében is a megfelelő tényeket, a megfelelő tálalásban tudjuk az eljárás során felvonultatni. A biztosítók gyakorlata nem lesz más attól, hogy Ön kárrendezési irodánkat bízza meg ügye intézésével – Ön arra kap esélyt, hogy a kárrendezés során lehetőségei maximumát tudja kihasználni.

Szolgáltatásaink:

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *