Könnyebb-e a kárrendezés, ha van filmfelvétel?
Interneten nézelődve nem kell sokat kutakodni, hogy őrült közlekedési balesetek, vagy az ütközést éppen elkerülő forró szituációk autós kamerák felvételeire bukkanjunk. Különösen az orosz felvételek gyakoriak. Magyarországról nincsenek ilyen kisfilmek, pedig az autós kamera itthon is pár ezer forintért beszerezhető. Vajon miért nem jött divatba a használata?
Autós kamera: oroszoknál nagy divat
Oroszországban e kisfilmek tanúsága szerint 5-6 éve lett igen nagy divat az autókba épített fedélzeti kamera használata. A technika ára ekkor vált megfizethetővé, a készülékek mérete használható mértékűre csökkent, a minőségük pedig elérte a vetíthető szintet. Ettől kezdve nem volt megállás, a kis vicces félpercesekből készült összeállítások elözönlötték az internetes videós oldalakat.
De vajon lehet-e Magyarországon is az útvonalat rögzítő kamerát használni az autóban? Na, nem a vicces jelenetek rögzítése miatt, hanem sokkal hasznosabb ok miatt: egy baleset esetén a kamera felvétele egyértelmű bizonyítékot jelenthetne a rendőrség és a biztosító felé is. Kérdés csak az, hogy törvényes-e a kamera használata, nem kerül-e inkább bajba, akinek az autójában megtalálják az eszközt?
Magyarországon adatvédelmi kérdés
Tény, hogy a magyar hatóságok mindeddig nem nagyon foglalkoztak az autós kamerák használatával. Jogszabály se nem tiltja, se nem engedélyezi, egyszerűen nem vesz róla tudomást. A szabályokat így innen-onnan levezetve kell összerakosgatni. A végeredmény az, hogy önmagában a kamera felszerelése nem tiltott, a használata már problémás, az elkészült felvételeket pedig egyáltalán nem lehet nyilvánosságra hozni. Ha pedig bizonyítékként akarjuk felhasználni a felvételeket, akkor sok esetben az ügyben eljáró bíróságon múlik, hogy figyelembe veszi-e a törvénytelenül készített felvételt vagy nem.
A hazai jogszabályok alapján csak adatvédelmi korlátozásokkal találkozhatunk, de ezek nagyon erősek. Nálunk nagyon szigorú az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás. Személyes adat rögzítése csak az aprólékos szabályok betartásával lehetséges. Márpedig a képmás is személyes adat. Nem tehetem meg, hogy megyek az utcán és lefényképezek egy embert, majd a képet felteszem az internetre.
A kép is személyes adat
Az új Polgári Törvénykönyv tavalyi hatályba lépése óta valakit az utcán lefényképezni csak úgy szabad, ha előtte ő ehhez a beleegyezését adta. Akár szóban, akár ráutaló magatartással elfogadta a kamera jelenlétét (azaz látta, de nem tiltakozott ellene). Tehát nem a kép nyilvánosságra hozatalához, hanem már az elkészítéséhez is kell az engedély. Az előttünk haladó autó utasai nem tudnak ilyen hozzájárulást adni, tehát nem szabad őket lefényképezni, lefilmezni.
E szabály alól a tömegfelvétel a kivétel. Ha autókról beszélünk, akkor jogszerű lehet, ha a felüljáróról filmezem az alattam elhaladó autók sokaságát, de az már nem, ha ezek közül egyre ráközelítek és követem az útját. Ugyanígy nem szabad hozzájárulás nélkül filmezni az előttem haladó autót sem.
Az autós kamerák képét nyilvánosságra hozni sem szabad. Csak úgy lehetne megjeleníteni, ha előtte gondosan felismerhetetlenné tennénk a képeken szereplő rendszámokat és az összes ember arcát is. Ezt kell tennie például a Google-nak is, a térképszolgáltatásuk utcai fotóin minden rendszámot és minden arcot kikockázva láthatunk csak.
Egyszerűbbé teszi a kárrendezést
A kamera nyers felvételei tehát nem hozhatók nyilvánosságra, mert azzal megsértjük az adatvédelmi szabályokat. Egy kárrendezés során viszont a biztosítónak jól jön minden olyan bizonyíték, ami a balesethez vezető közlekedési helyzetet tisztázza. Valószínű, hogy a biztosító nem fogja az adatvédelmi szabályokra hivatkozva elutasítani a döntő bizonyítékot, mely az ő munkájukat segíti. Ha tehát a kárrendezés peren kívüli egyezséggel záródik, akkor valószínű, hogy az egyezség kialakításához hasznos információt tud nyújtani a kamera képe is.
Ha a kárrendezési ügy bíróság elé kerül, akkor már nem mondható biztosra, hogy mi lesz az eljárás vége. Ami megjósolható: a bíró valószínűleg figyelembe fogja venni a bizonyítékot. Valószínűleg úgy gondolja, hogy a baleset körülményeinek a tisztázása magasabb szintű igény, mint az, hogy a felvétel a személyiségi jogok megsértésével készült-e. De erre nincs általános szabály, szabad mérlegelési joga van a bírónak. Úgy is dönthet, hogy hiába a perdöntő felvétel, mégsem vehető figyelembe, mert a személyiségi jogok megsértésével készült.
Az is elképzelhető, hogy a felvétel felhasználása után a másik fél pert indít a felvétel készítője ellen személyiségi jogai megsértése miatt. Ezt megteheti, s könnyen lehet, hogy meg is nyeri a pert és a bíróság sérelemdíjat ítél meg számára.
Egy kivétel viszont van: ha a felvétel bűncselekményt bizonyít, akkor a filmen szereplő autós sem bújhat el személyiségi jogainak megsértése mögé. Tehát ha például a kamera felvesz egy szabálytalan előzést, s abból lett a baleset, akkor a szabálytalanul előző sofőr nem bújhat a bíróságon a személyiségi jogai védelme mögé. Igaz, ezt sem törvény garantálja, néhány éve egy legfelsőbb bírósági döntés született ezzel a megközelítéssel.
Ez a jogi bizonytalanság az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon eddig nem terjedt el a kamerák használata. Több országban ennél sokkal egyértelműbb a szabályozás. Ausztria egyértelműen tiltja már az eszköz elhelyezését is. Már az első alkalommal is 10 ezer eurós büntetést szabnak ki a folyamatosan működő menetrögzítő eszközök használatáért akkor is, ha nincs bekapcsolva a szélvédőre felszerelt kamera.
- Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
- Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
- Élet és baleseti járadékigények összeállítása
- Sérelemdíj igények érvényesítése
- Biztosítói kárrendezés gyorsítása
- Gépjárműkárok rendezése
- Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
- Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
- Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
- Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből
A szerzőről:
Végh Győző
Magánszemélyek és vállalkozások biztosítási igényeinek korrekt kiszolgálásával több évtizede foglalkozom. Az utóbbi években egyre többször tapasztaltam, hogy a biztosítók nem minden esetben fizetik ki az ügyfelek jogos kárigényét. Írásaink által is igyekszünk segítséget nyújtani a biztosítás és a kárrendezés útvesztőiben, ha bekövetkezik a káresemény, a károsult minél magasabb kártérítést kaphasson. Cikkeinket ügyvéd, biztosítási szakjogász, gépjármű műszaki igazságügyi szakértő kollégáim is ellenőrzik. Balesetmentes közlekedést, – ha bekövetkezik a baleset – magas kártérítést kívánok.
Ma reggel az előzést befejező kamion pótkocsija beszitált 100km- nál! Az én megelőző lassításomat a kivilágitatlan kisautó mutogatásal majd letolási szándékkal tolerálta! Mert a követési távolságot NEM tartotta, ezét ismerkedési szándéka majdnem sikerült!
A felvételen jól látszik a pót szitálása. Én már kiprobáltam sajnos milyen a rendörkanyar futoval!!! Na ez kamionnal…
Inkább elöttem mint melletem.
Üdvözlöm a jogalkotót meg a személyiségi jogait.
András
Szerencse, hogy nem lett baleset 🙂
Privát véleményem, hogy az autóban elhelyezett fedélzeti kamera használatát inkább támogatnám mint tiltanám.
Egy felvétellel sokmindent tisztázni lehet.