Megtagadható a kártérítés, ha egy kortyot is ivott a sofőr

Az ittas vezetést a köznapi szokások sokkal jobban elviselik, mint a jogszabályok. Az autóvezetők egy jelentős részének nem okoz gondot, ha néhány sör vagy kisfröccs után autóba ülnek és vezetnek. A törvény szerint viszont már az egészen kis mennyiségű szeszes ital fogyasztása után is bűncselekménynek számít az autóvezetés! Baleset esetén elúszik a kártérítés, ha szeszes italt fogyasztott a sofőr, akkor is, ha ő volt a vétlen a balesetben.

Az új Büntető Törvénykönyv 2013-as hatályba lépése még a korábbinál is lejjebb szorította a vezetés közben vagy előtt elfogadható italmennyiséget. Alapszabály: egy kortyot se, ha még autóba kell ülni! A korábbi szabályoknál sokkal szigorúbb az új Btk. előírása. Akinek a szervezetében literenként 0,5 grammnál nagyobb véralkohol-szintet, vagy 0,25 grammnál nagyobb levegőalkohol-koncentrációt mérnek, az már nem is szabálysértést, hanem bűncselekményt követ el. Ez már elég a jogosítvány elvételéhez is, ha valaki autót vezet.

A fél ezrelékes véralkoholszint eléréséhez nem is kell sok. Egy felnőtt férfinak ehhez elég 2 pohár sör elfogyasztása is fél órán belül.

A korábbi szabályozás ezt a szintet még nem tekintette ittasságnak. A bíró mérlegelésére bízta, hogy a fél ezreléket meghaladó, de a 0,8 ezreléket el nem érő véralkohol-szintet minek minősíti. Ha a bíróság úgy vélte, hogy az alkoholos állapot nem befolyásolta az illető magatartását, akkor nem tekintették ittasnak. 2013 nyara óta nincs mérlegelési lehetőség: a 0,5 ezrelékes szint felett ittasnak kell tekinteni az alkoholt fogyasztó személyt.

Üzemi baleset sincs, ha ittas a dolgozó

Tavaly nyáron egy másik területen is szigorították az ittasságra vonatkozó szabályokat. Az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény módosítása alapján nem számít üzemi balesetnek az a baleset, ami a balesetet szenvedett dolgozó alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltsága alatt következett be. Korábban is volt hasonló kitétel, de korábban csak akkor került ki a baleset az üzemi balesetek közül, ha az kifejezetten az ittasság miatt következett be. Most viszont már nem kell, hogy ez legyen a baleset közvetlen kiváltó oka: ha a sérült ittas volt, akkor nincs üzemi baleset. Újként került be a szabályozásba a kábítószerekre való hivatkozás is, korábban ilyen nem volt.

Az említett kivételnek az a feltétele, hogy az alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságot pontosan igazolni lehessen. Ránézésre senkit sem lehet részegnek minősíteni, ez nem elég bizonyíték ahhoz, hogy az esetet a vállalkozás ne munkabalesetként kezelje. Hogy mi fogadható el elégséges bizonyítékként, az a törvény végrehajtási rendelete fogalmazza meg, igaz, elég bonyolultan (32.§):

“Az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság akkor tekinthető igazoltnak, ha a baleset kivizsgálásában, illetve a sérült ellátásában résztvevő, az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság vizsgálatára feljogosított szervnek a vizsgáló egyedi mérlegelése által nem befolyásolható módszerrel végrehajtott mérése ezt alátámasztotta.”

Magyarul: csak az arra feljogosított szervezet műszeres vizsgálata lehet hiteles. Ez azt jelenti, hogy alkohol vagy kábítószer gyanúja esetén orvosi vizsgálatot kell kérni, s vérvétellel kell bizonyítani az ittasságot vagy kábítószeres állapotot. Az sem elegendő, ha a munkáltató rendelkezik valamilyen egyszerű alkoholszondával. A szakvélemény csak akkor fogadható el, ha azt az erre feljogosított szervezet adja – azaz az orvos állapítja meg az ittasságot.

Hadd emeljük ki még egyszer: ez a változás azért is fontos, mert nem csak arra vonatkozik, ha a baleset kifejezetten a sérült ittassága miatt következik be. Lehet teljesen más is a baleset oka, ha a baleset során a sérült ittas volt, akkor az nem számít munkabalesetnek.

Nincs kártérítés, ha ittas a sofőr

A kötelező felelősségbiztosítás alapján fizetett kártérítés akkor jár a vétlen sofőrnek, ha nem ő okozta a közlekedési balesetet. Ha valaki ittasan okoz balesetet, a kötelező biztosítás akkor is kifizeti a károkozást, azonban a biztosító az ittas károkozótól visszaköveteli a károsultnak kifizetett kártérítést. Nem érdemes egy-két pohár itallal kockáztatni, ugyanis az új Btk. szerinti határérték alapján ehhez elég egy kisfröccs vagy egy fél sör is. Ilyen esetben a sofőr részéről megvalósul a vétkes gondatlanság,  és egy büntetőeljárást is kezdeményez ellene a hatóság.

A károsult sem lehet ittas. Például arra a következtetésre jut a baleseti szakértő, ha nem lett volna ittas a károsult sofőr, elkerülhető lett volna a baleset, így mégis megállapítható a látszólag vétlen, ámde ittas autóvezető felelőssége a balesetben. Legjobb esetben is a biztosító kármegosztást fog alkalmazni, azaz a keletkezett kárnak csak egy részét fogja kifizetni, mert neki is viselnie kell a kár egy meghatározott részét. De az is elképzelhető, hogy az ittasság teljes egészében megfordítja a biztosítónak a felelősségről alkotott véleményét, s a korábban vétlennek tűnő sofőrt hozzák ki a baleset teljes körű felelősének.

A CASCO sem téríti meg a kárt akkor, ha ittas a sofőr. Ez a kitétel általában szerepel is a biztosítási feltételek között. A szerződés kizárja a kártérítést gondatlanság esetén. Akkor sem fizet a biztosító, ha a sofőr nyitva hagyja az autót, benne az indítókulccsal. Ugyanígy súlyos gondatlanságot jelent, ha ittas volt a sofőr a baleset idején.

Fuvarozók a teljes kár megtérítését követelhetik az ittas sofőrtől

A Munka Törvénykönyve egy egész fejezetet szentel a munkavállaló kártérítési felelősségének. Az általános szabály egyértelmű: ha a dolgozó azért okoz kárt, mert megszegte a kötelességét, vagy nem úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható, akkor a kárt köteles megtéríteni.

Mit jelent ez? Ha a gépkocsivezető ittasan ül az autóba, akkor minden ezzel kapcsolatos kár az ő felelőssége. Ha megbírságolják, akkor neki kell kifizetnie. És ha ittasan összetöri az autóját, akkor a kár teljes összegét követelheti tőle a munkaadója.

Ha a munkáltató kártérítést követel, akkor neki kell igazolnia a kár összegét is, meg azt is, hogy a károkozás a dolgozó gondatlansága miatt történt. Ittas vezetés esetén erre a rendőrségi jegyzőkönyv ad alapot.

A kártérítés összege a törvény szerint általában nem túl nagy, mindössze 4 havi távolléti díj összege lehet. Ez nem nagyon áll arányban az okozható kár nagyságával, a 40-60 milliós fuvareszközzel és a rakomány értékével. Kivétel viszont a fenti szabály alól, ha bizonyítható, hogy a kárt a dolgozó szándékosan okozta, vagy valami súlyos gondatlansággal követte el – például ittas volt. Ilyen esetben a teljes kár megtérítése követelhető.

A súlyos gondatlanság megítélése többnyire nem egy egyszerű dolog, bizonyítani pedig még nehezebb. Ha például a sofőr ittasan okoz balesetet, akkor egyértelmű, hogy súlyos gondatlanságnak minősíthető az eset. Az is, ha van 3 óra túlvezetése, s annak a végén balesetet okoz. Mivel pontosan tudja, hogy mennyit kellene pihennie, egy ilyen esetben egyértelmű a súlyos gondatlanság.

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Élet és baleseti járadékigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Biztosítói kárrendezés gyorsítása
• Gépjárműkárok rendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből