Indul a VÉDA – szupererő a személyi sérüléses balesetek ellen

Április 5-től beveti a személyi sérüléses balesetek elleni harc szuperfegyverét a rendőrség: élesedik a VÉDA, ettől a naptól már büntetni is fognak az új szupertraffipaxok által észlelt szabálysértések után.

Olyan fejlett funkciókkal rendelkeznek az új sebességmérő eszközök, melyeket eddig még nem láttunk az utakon itthon. A rendőrség bejelentette: a VÉDA néven ismert szupertraffipax-hálózat kész, április 5-én reggel 8 órától büntetik az észlelt szabálysértéseket.

A VÉDA néven ismert hálózat tavaly év végén készült el. Decemberben jelentették be, hogy kész a hálózat kiépítése, s ekkor nyilvánosságra is hozták az összes felszerelt ellenőrzőpont helyét. A rendszer tehát december óta működik, bár eddig csak tesztüzemben, bírságolás nélkül készültek a felvételek. Áprilistól viszont minden élesben megy.

A cél a személyi sérüléses baleset számának csökkentése

A nem kevés uniós pénzből finanszírozott program fő célja a közlekedés biztonságának javítása, konkrétan a személyi sérüléses balesetek számának visszaszorítása. Ilyenből nem kevés van: 2015-ben az országban 16.241 személyi sérüléses baleset történt. Ez 2,5 százalékkal magasabb az előző évinél, de összességében nem jelentős a változás. Volt már ennél magasabb is a balesetek száma. Az utóbbi 15 évben a csúcsot 2006-ban érte el a személyi sérüléses balesete száma: abban az évben majdnem 21 ezer ilyen baleset történt az utakon. Az ütközések 1300 ember halálával és 27 ezer sérüléssel jártak. A személyi sérülések száma 2006 óta évről-évre csökken. Érthető, hogy a stabil csökkenés után nem mutat jól a statisztikában a 2,5 százalékos emelkedés, de pánikba nem kell esni miatta. Ez nem biztos ,hogy tartós trend, lehet ,hogy csak egy pillanatnyi emelkedésnek tudható be. Mindenesetre a 2014-es 15.847 után 2015-ben 16.335 személyi sérüléssel járó közúti balesetet regisztrált a statisztikai hivatal.

Mivel segíti a VÉDA a személyi sérüléses balesetek csökkentését?

A rendszer tudásáról nemrég megjelent egy ismeretterjesztő kisfilm az interneten. Valószínűleg a kamerarendszert fejlesztő cég készítette a filmet, mely részletesen bemutatja, hogyan mérnek és elemeznek a felállított ellenőrzőpontok. Az itt található kisfilmben a rendszer Trafficspot néven látható – ez a magyarázat szerint egy fix telepítésű komplex közlekedési ellenőrző pont. A „komplex” szót ebben a leírásban érdemes nagyon is komolyan vennünk, mert a rendszer tényleg elképesztően sokoldalúra sikerült.

A Trafficspot képet és videofelvételt is készít az ellenőrzési ponton áthaladó járművekről. A képek rögzítik a jármű adatait: sebességét, rendszámát, nemzetiségét, sőt, kiszámolják pontos méreteit is.

Az első kamera a közeledő autó első rendszámáról készít fényképet. A jármű áthalad az ellenőrző pont alatt. Eközben egy optikai szkenner (ami az oldalsó oszlopba van beépítve) elkészíti a jármű oldalnézeti képét. Megszámolja a tengelyeket és kiszámítja a pontos tengelytávolságokat.

Miután a jármű áthaladt, a hátsó kamera leolvassa a hátsó rendszámot, az országkódot, s ez érzékeli a jármű hátsó részére ragasztott egyéb jelzéseket, például az ADR kódokat.

Az ellenőrző pont tetején van egy lézeres szkenner is. Ez szintén áthaladás közben készít képet az alatta átfutó járműről. A lézeres érzékelő létrehozza a jármű háromdimenziós modelljét a pontos méretadatokkal.

Mindezt még kiegészítik a mindkét irányba tekintő átnézeti kamerák, melyek össze vannak kötve a radaros sebességmérőkkel. A radar méri az áthaladó autó sebességét, jelet ad a kamerának, mely összeköti a radarral mért értéket a jármű képével.

Mindez egy pillanat alatt megtörténik. Az oszlopon láthatunk még egy kis dobozt, ez rejti a kommunikációs egységet, mely az adatokat azonnal továbbítja a központnak.

Az áthaladó autókról rendelkezésre áll tehát elő- és hátulnézeti kép, videofelvétel, a jármű 3D modellje a pontos méretadatokkal és valamennyi hatósági jelzés információja. Szabálysértés észlelése esetén ezekből dolgozik a rendőrség.

Merthogy a Trafficspot arra lett felkészítve, hogy észlelje a közlekedési szabálysértéseket. Hogy mit szűr ki, az már csak programozás kérdése, hiszen a bejövő adatok (képek, sebesség, mozgás) rendelkezésre állnak.

A rendszer például észleli, ha az autós átlépi a záróvonalat, ha nem áll meg a közlekedési lámpa tilos jelzésénél, vagy ha megsérti a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat (pl. befordul ott, ahol ezt tiltja a KRESZ).

A mérőhelyek egy része belterületre, városok kivezető útjaira került, de állítottak fel ellenőrző pontokat az autópályákra és a főutakra is, összesen 134 különböző helyre, 365 forgalmi sávot ellenőrizve.   A teljes telepítési lista a rendőrség oldaláról ezen a címen letölthető.

Megállítja-e a VÉDA a baleseteket?

Aki belenéz a VÉDA rendszer működésébe, egészen biztos, hogy óvatosabban fog közlekedni. Legalábbis egy ideig. Szakértők szerint ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az ilyen fix telepítésű ellenőrzési pontok hosszú távon is hatékonyak lesznek. A gyakran közlekedők hamar megtanulják a fix helyeket. Hiszen nincs belőlük sok, megyénként 10-nél kevesebb helyszínt kell memorizálni. A rövidebb utakon közlekedők rendszeres mozgásuk során 2-3 pontnál többel nem találkoznak napi rendszerességgel. Azoknak a helye pedig megjegyezhető, s arra a néhány száz méterre be lehet tartani a szabályokat. Annyi kamerát pedig nem tud elhelyezni a rendőrség, hogy hogy az autósok minden pillanatban fenyegetve érezzék magukat.

Közlekedés-biztonsági szempontból egészen biztos, hogy a mobil eszközök hatékonyabban működnek – kérdés, hogy ezekre milyen szoftvert telepít a rendőrség. Ha bármelyik kanyar mögött szembe találhatom magam a mindent látó rendőri szemmel, az biztosan óvatosságra inti az autósok többségét.

Nem is a közlekedés biztonsága lesz a fő cél?

Az is elképzelhető, hogy a kamerarendszer megtérülését nem csak a balesetek visszaszorításának arányában mérik majd a hatóságok. A mindent látó kamerák sok más területen is bevethetők. A kamerákról származó adatokat a NAV is használhatja a járművek mozgásának ellenőrzéséhez. A teherautókra kötelező elektronikus útdíjrendszer, az EKAER (a szállított áruk kötelező elektronikus bejelentése) és most az ország minden főútvonalát behálózó közlekedési kamerák pontos és azonnali képet adhatnak egy kiszemelt autó mozgásáról, útvonaláról, esetleges célállomásáról. A NAV már ma is felhasználja az elektronikus útdíjfizetési adatokat, ha egy gyanús szállítmány útvonalát igyekeznek felderíteni. Az új rendőrségi kamerák ehhez a rendszerhez is adhatnak még némi muníciót.

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Élet és baleseti járadékigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Gépjárműkárok rendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből