Garancia használt autóra

Használt autó vásárlásakor a szerencsén is múlik, hogy egy évekig jó szolgálatot tevő autóhoz vagy egy szánalmas roncshalmazhoz jutottunk végül. Vajon létezik-e megnyugtató garancia a használt autóra is, vagy tényleg minden kockázatot a vevőnek kell vállalnia?

Egy autó használtan is milliós érték, így joggal várjuk el, hogy a korának megfelelő állapotú darabot kapjunk a pénzünkért. Tudjuk jól, hogy ez nem mindig sikerül, ismerjük a kevéssel az átvétel után tönkrement használt kocsikról szóló történeteket. De vajon van-e bármiféle garanciális megoldás arra, hogy a kockázatot megoszthassuk az autót eladó kereskedővel? Milyen garanciális jogaink vannak, ha kiderül, hogy hibás volt a használtan vásárolt autó?

Hibás teljesítés

A köznyelvben garanciaként ismert jogok a hibás teljesítéshez kapcsolódnak, amelyet a Polgári Törvénykönyv határoz meg. Eszerint hibásan teljesít az eladó, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Lényeges feltétel, hogy a teljesítés időpontjában kell fennállnia a hibának. Ez azt jelenti, hogy ha veszünk egy terméket (pl. autót), és egy hónap múlva elromlik benne valami, akkor az nem hibás teljesítés, csak abban az esetben, ha olyan hibából ered, ami már a vásárláskor is megvolt. Ennek a bizonyítása a legnehezebb kérdés, és ez különbözteti leginkább meg a jótállást és a szavatosságot, és ezt könnyíti a fogyasztók számára a fogyasztóvédelmi törvény is.

Azt is fontos kiemelni, hogy ha a szerződésben rögzítésre kerül valamilyen hiba, az kizárja az abból eredő hibás teljesítést, mert a vásárló tudott róla, és annak tudatában vette meg a terméket.

Lényeges, hogy ezen jogok – néhány kivételtől eltekintve – nem foglalkoznak azzal, hogy ki a felelős a termék hibájáért. Csak az számít, hogy a hiba mikor keletkezett.

Garancia, szavatosság, jótállás

A garancia, szavatosság, jótállás szavakat a közbeszédben egymással felcserélhető fogalmakként használjuk, pedig nem azok, mást jelentenek. A garancia szót a jog nem ismeri, a törvények a jótállást és a szavatosságot különböztetik meg.

A jótállás egy önként vállalt vagy jogszabály által előírt vállalás a kereskedő részéről, mely kibővített jogokat biztosít a vásárlónak a vásárolt tárgy hibája esetén, amennyiben az a jótállási idő alatt jelentkezik.  Ha felmerül egy hiba, bármilyen hiba, akkor a jótállási időn belül az eladónak azt ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie a terméket. Csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba a termék átadása után keletkezett. Mint azt fentebb írtuk, ennek bizonyítása a legnehezebb kérdés, ezért ezzel általában nem vesződnek, de a lehetőségük megvan rá. Minden esetben egy jótállási dokumentum van róla, amely tartalmazza a részletes feltételeit.

Jótállási időt az új járművekre vállalnak a gyártók. Általában ezt hívjuk garanciális időnek. Ha a jótállási időn belül az autó tönkremegy, akkor a forgalmazónak ingyen ki kell javítani. Ez alól csak akkor mentesülnek, ha bizonyítani tudják, hogy a hiba a helytelen használat következménye volt. Például igazolhatóan elmulasztottuk a kötelező karbantartást, s erre vezethető vissza a hiba.

Használt autóra nincs kötelező jótállási idő, csak akkor, ha a kereskedő azt önként vállalja. Néhány kereskedőnél előfordul, ezt jellemzően hirdetik is magukról, ha ilyet kínálnak. Ha jótállást nem is ad, akkor is kell neki garanciát vállalnia, csak más szabályok alapján. Ez a kötelező szavatosság, hivatalos fogalommal a kellékszavatosság.

Ezt jelenti a szavatosság

A szavatosság, hivatalosan a kellékszavatosság kötelezettségét a Ptk. rögzíti. A szavatosság minden olyan szerződésre vonatkozik, ahol a feleket kölcsönös kötelezettségek terhelik. A szavatosság és a jótállás abban különbözik, hogy ellenkező oldalon van a bizonyítási teher. Ha hibás a kocsi, akkor jótállás esetén a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy az a hiba a vásárláskor nem állt fennt. Szavatosság esetén ez éppen fordítva van: a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átvételkor is hibás volt. Szavatossági igényt tehát csak olyan hibára lehet alapozni, ami már az átvételkor is megvolt, csak akkor még nem derült ki.

A törvény alapján a kötelező szavatossági idő egy év, ám fogyasztó és vállalkozás közötti adásvétel esetén 2 év szavatosságot kell vállalni. A „fogyasztó“ az esetek többsé­gében magánszemélyt jelent. Azaz, ha vállalkozásként másik vállalkozástól vásárolunk, akkor csak 1 év a kötelező szavatossági idő.

Ha fogyasztóként vállalkozástól veszünk autót, akkor 6 hónapig kivételezett helyzetben vagyunk, mert a fogyasztóvédelmi törvény alapján a vásárlástól számított 6 hónapon belül felmerült hibát úgy kell tekinteni, mintha az a vásárláskor már fennállt volna – ellenkező bizonyításáig. Ez sokat könnyít a szavatossági jogok érvényesítésén, kvázi jótállást teremt a vásárló részére, de fontos megjegyezni, hogy nem csodafegyver.

Gyakori eset, hogy 1-2 hónappal a vásárlás után megy tönkre valami, ami addig jól működött. Ebben az esetben is fennáll a vélelem, hogy ez már megvolt az eladáskor is, de nagyon könnyű lehet az ellenbizonyítás a hiba jellege miatt. Ha pl. egy olyan alkatrész megy tönkre, mint a váltó vagy a motor, ami nélkül nem lehetett volna használni az autót addig, úgy nem kérdéses, hogy a hiba később jelentkezett, tehát nem lehet érvényesíteni az eladóval szemben az ebből fakadó igényt.

A szavatossági jogoknak két szintje van:

• kijavítás vagy kicserélés
• árleszállítás, vásárló általi javíttatás vagy elállás.

A szinteken belül a vásárló szabadon dönthet arról, hogy melyiket kéri, mindegyikre ugyanolyan joga van.

A jogoknak az az egyetlen – és autóvásárlásnál általában nagyon fontos – korlátja, hogy nem lehet lehetetlen vagy nem okozhat aránytalan többletköltséget az eladó számára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy használt autó esetén nem alkalmazható a kicserélés, mivel egy pontosan ugyanolyan, csak hibátlan termékre szinte lehetetlen kicserélni, és nagyon aránytalan az eladóval szemben. Ezt a szabályt elsősorban a boltban vásárolt termékekre találták ki, ahol ha hibás, akkor adnak egy másikat a polcról.

A Ptk. úgy rendelkezik, hogy elsősorban a kijavítást vagy a kicserélést lehet igényelni, és csak akkor lehet áttérni a második szintre, ha ezt nem vállalta az eladó, vagy reális időn belül nem tudja elvégezni.

A második szinten vagy a vételár egy részének visszatérítését lehet kérni, vagy magunk kijavíttathatjuk az eladó költségére, vagy elállhatunk a szerződéstől. Ez utóbbi esetben az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagyis a vételárat vissza kell fizetni, és az autót vissza kell adni.

Az elállás

Az elállásnak külön fejezetet szentelünk, mert a leggyakrabban előforduló esetről van szó. Az autóvásárlás egy bizalmi kérdés, a vásárlók nagy többsége nem vesz olyan autót, amiről tudja, hogy törött volt, vagy sok gond volt vele, függetlenül attól, hogy mennyire hozták helyre. Egyszerűen nincs meg a bizalom, hogy nem megy tönkre újra, vagy kezd el rozsdásodni a javításoknál. stb.

Ugyanezen elv mentén ha egy autóról utólag kiderül, hogy törött volt, vagy komolyabb hibája volt, elveszik a bizalom, és a legtöbb vásárló azt mondja, hogy neki nem kell az autó, ő nem javítást kér, egyszerűen nem akarja ezt az autót, kapja vissza a pénzét, majd vesz másikat. A fentiek alapján arra csak ritkán van lehetőség, hogy rögtön ezt kérjük, de az elállás iránti igény ettől még nagyon gyakori.

Az elállást a bürokrácia is nehezíti

Az elállás körüli megegyezést nehezíti, hogy a kormányhivatalok egyáltalán nem rugalmasak e körben, sőt, kifejezetten káros a kialakult gyakorlat. Eszerint elállás címén csak akkor törlik a szerződést, és jegyzik vissza a korábbi tulajdonost, és fizetik vissza az eljárási költségeket, ha erre bírósági ítélet kötelezi őket. Ha a felek egy közös iratot nyújtanak be, melyben elállnak a szerződéstől, és közösen úgy nyilatkoznak, hogy visszaállítják az eredeti állapotot, azt a kormányhivatalok új adásvételként jegyzik be, melynek ismételt költségei vannak, és növeli a tulajdonosok számát, tehát csökkenti az autó értékét.

Gyakori vita alapja, hogy a vásárlástól az elállásig használt autó mennyit vesztett az értékéből. Mivel a pontos eredeti állapotot lehetetlen visszaállítani, révén hogy addig is mentek az autóval, és öregebb lett az autó, így az eladó joggal kéri, hogy az általa visszavett autónak a használattal és a korral csökkent értékét térítse meg a vevő. Minél nagyobb az eltelt idő, és minél nagyobb a vásárlás óta megtett kilométer mennyisége az autóval, annál nagyobb „használati díjat” kell fizetni, és annál nehezebb a megegyezés.

Az elállás magánszemély eladó esetén kifejezetten nehézkes, tekintettel arra, hogy az eladók többsége az autó eladása után másik autót vesz magának, így a vételárat nem tudja visszafizetni, csak ha eladja a frissen vett autóját, amin azonnal jelentőset bukik az átírási költségek és a többszörös átírás miatti értékvesztés miatt. Ezekből gyakran szoktak lenni peres ügyek.

Kereskedővel szemben más a helyzet, gyakran könnyebb a vevőnek zöld ágra vergődnie velük, és visszavetetni az autót. Itt az átírás is könnyebben megy, mivel a kereskedőket kedvezmények illetik meg, ráadásul a fogyasztóvédelmi szabályok miatt a bizonyítási teher is rajtuk van, ha perre kerülne a sor.

Használt autóra vonatkozó szabályok

A használt autóra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más termék adásvételére. Ha már nincs gyári vagy önként adott kereskedői jótállás, akkor a kereskedőnek 1 év kötelező szavatossági időt kell betartania, ha a vevő cég vagy vállalkozás, s 2 évet, ha a vevő magánszemély. A 2 évtől a felek szerződésben eltérhetnek, ezért alaposan olvassuk át az adásvételi szerződést, mielőtt aláírjuk, hogy a kereskedő mit akar kikötni, gyakori, hogy 1 évre lecsökkentik. Ha az eladó magánszemély, akkor 1 év a szavatossági idő. A szavatosság érvényesítése azért lesz nehéz, mert a vevőnek kell bizonyítania, hogy az autó már eladás pillanatában is hibás volt, s ezt a hibát az eladó eltitkolta.

Csakhogy a korából adódóan egy használt jármű bármikor elromolhat. Akár egy órával azután is tönkremehet benne valami, hogy a kereskedőtől elhozzuk. Szavatossági igényt viszont csak akkor érvényesíthetünk, ha igazolható, hogy ez a hiba már a kereskedőnél is fennállt, és neki tudnia kellett volna róla.

Az autókereskedő szavatossággal tartozik azért, amit hirdet:

• a jármű olyan állapotban van, ahogyan azt a hirdetésében vagy más tájékoztatásban leírta
• alkalmas arra a használatra, melyre hirdette
• azzal a minőséggel rendelkezik, melyet ilyen típusú terméknél a vásárló joggal elvárhat.

Ha például vásárolunk egy 10 év feletti, 200 ezer kilométert futott autót, akkor számíthatunk arra, hogy a vásárlás után nem sokkal nagyjavításra lehet szükség. Ha viszont egy 6 ezer kilométert futott, néhány hónapos autót veszünk, akkor a kopott váltó már nem elvárható minőség, erről tehát külön tájékoztatni kell a vásárlót.

A szavatosság a használt autóra is érvényes. Ez alól kivétel, ha

• a vásárló a hibát a szerződés időpontjában ismerte, vagy
• a hibát ismernie kellett volna.

A hibát akkor kell ismertnek tekinteni, ha a szerződés azt tételesen felsorolja, a vevő meg aláírja. Ezért kell a szerződést nagyon figyelmesen átolvasni, mert akkor is ismertnek kell a hibát tekinteni, ha az a szerződésben nagyon elbújtatva szerepel. Ha viszont a kereskedő csak szóban közölte a hibákat, akkor nem vagy nehezen bizonyítható, hogy erről a vevőnek tudnia kellett volna.

Az óratekerés ellen véd a szavatosság

Szavatossági igényt alapoz meg, ha kiderül, hogy visszatekerték az autó kilométer-óráját. Ez önmagában is bűncselekmény, de azzal nem feltétlenül érdemes foglalkozni, mivel ott lényeges kérdés az elkövető személye, vagyis hogy ki tekerte vissza az órát. A szavatosságnál ez ugyanakkor nem fontos, önmagában a visszatekert óra megalapozza az igényünket, legfeljebb ha az eladónk is így vette, tovább tudja érvényesíteni azzal szemben, akitől ő vette.

Szavatossági kérdés lehet a kártörténet elhallgatása is. minden autó sokat veszít az értékéből, ha korábban sérülései voltak. Ezt az eladó nem hallgathatja el.  Ha nem tudott róla, és ő is így vette, akkor ugyanúgy tovább tudja érvényesíteni azzal szemben, akitől ő vette korábban.

A szavatosság kizárása

Egy használt autó esetén nem várhatjuk el azt, hogy olyan hibátlanul működjön, mint egy teljesen új jármű. A már ismert hibákat ki lehet zárni a jótállásból. A kereskedő ezért részletes műszaki állapotleírást készít az autóról, s az abban feltüntetett hibák miatt a vevő később nem élhet szavatossági vagy jótállási igénnyel. Erre nagyon oda kell figyelnünk: egyes kereskedők olyan trükkösen, annyira eldugva tüntetik fel ezt a hibalistát, hogy egyszerűen nem vesszük észre a szerződés aláírásakor. Később pedig joggal hivatkoznak arra, hogy minden probléma benne volt a leírásban, figyelnünk kellett volna rá.

Mi a helyzet, ha magánszemélytől veszünk használt autót?

A fentiekben végigvettük az eseteket, melyben a magánszemélytől vásárolt használt autókra is kitértünk. A cikkben kereskedőt és eladót különböztettünk meg, és nem véletlenül. Az eladóba beletartoznak a magánszemélyek is, míg a kereskedőbe nyilvánvalóan nem, így ezekre figyelve használjuk a szabályokat.

Autókereskedői trükk: a bizományba átvett autók

Gyakori trükk, hogy a kereskedő telephelyén megvásárolható autók egy része nem a kereskedő tulajdonában van. Csak „bizományba” vásárolják meg a tulajdonostól, azaz akkor kapja meg az eladó a neki járó összeget, amikor a kereskedő eladja az autót. Addig pedig át sem írják, a kocsi az előző tulajdonos nevén marad. A kereskedő így ki is marad a tulajdonosok sorából, az átírás közvetlenül a régi és az új tulajdonos között történik. A kereskedő a régi tulajdonossal fog elszámolni, tőle csíp le a vételárból egy szemmel látható százalékot.

Ez a megoldás viszont azzal jár, hogy a vásárló nem a kereskedővel, hanem az előző tulajdonossal kerül jogviszonyba. Hiba esetén így szavatossági igényét sem érvényesítheti a kereskedővel szemben, mert hivatalosan nem tőle vette a kocsit. S mint láttuk, a kereskedő 2 évig felelne a rejtett hibákért, a magánszemély pedig csak 1 évig lesz felelős.

Garanciabiztosítás vagy kiterjesztett garancia

Akár új, akár használt autót vásárolunk, sok esetben a kereskedő felkínálja a plusz garancia vásárlásának lehetőségét. Erről fontos tudni, hogy nem a törvények által előírt jótállás vagy szavatosság hosszabbításáról van szó. Ez legtöbbször egy külön megvásárolható biztosítás, melyet valamilyen biztosítótársaság kínál üzleti szolgáltatásként.

A kiterjesztett garancia új járművek esetén általában akkor kezdődik, amikor az autóra adott gyári garancia lejár. Tehát van a kocsira 3 év gyári garancia, s szerződés esetén ezt követi még 2 vagy 3 év megvásárolható garanciabiztosítás. A szolgáltatást kínálják használt járművekre is. Egyes társaságok például 10 éves vagy 5 éves korig, akár 200 ezer kilométeres futásteljesítményig biztosítják a megvásárolt járműveket. Ezeket a biztosításokat egyszeri díjjal lehet megkötni, tehát nem kell havi díjat fizetni rá, mint a kötelezőre vagy a CASCO-ra. Az autó megvásárlásakor, vagy kevéssel, általában 30 nappal azt követően lehet megkötni a kiválasztott időtartamra. Az egyszeri díj fedezi a 3-5 éves biztosítási időszakot.

A garanciabiztosítás részletes feltételei meghatározzák, hogy a szolgáltatás mire terjed ki. Ez eltérő a különböző biztosítóknál. Fedezheti műszaki hiba esetén a teljes javítási költséget, de részletesen is előírhatják, hogy milyen típusú hibánál milyen arányban és mekkora összeghatárig térítik meg a költségeket.

Fontos információ, hogy a legtöbb garanciabiztosítás csak 3,5 tonna alatti járművekre köthető, s ezen esetekben is kizárják a fuvarozásra használt eszközöket. A kiterjesztett garancia előnyeivel tehát főleg magánszemélyek élhetnek személygépkocsik vásárlása esetén.

dr. Vinkelman András
ügyvezető
biztosítási szakjogász
BÜSZI Kft.

---

A szerzőről: