Használt autó külföldről – börtön a kilométeróra visszatekerésért?

A százezer futott kilométer amolyan pszichológiai határ, mint az áruházakban a 99 forintos virsli. Sokan nagyon örülnek, amikor meglátják, hogy csak 97 ezer kilométer van a külföldről behozott autóban, azaz még nincs százezer se… Pedig szinte biztos, hogy annál többet futott az autó.

A kilométerórákat azonban, pláne a külföldről behozott kocsiknál, gyakran visszapörgetik

– Sajnos jelenleg Magyarországon az a helyzet, hogy ha egy autó valós futásteljesítményét kozmetikázni akarják, akkor azt el is tudják érni. Ez leginkább azokra a három-négy hónapig működő cégekre jellemző, amelyek több százezer kilométert futott, de viszonylag fiatal autókat hoznak be külföldről, aztán az áfát nem fizetik be, s néhány hónap után eltűnnek, a vevő pedig bottal ütheti a nyomukat – mondja Fehérvár egyik legrégebb óta működő autókereskedését vezető Sturcz Zénó, aki szerint a fentebb vázolt okok miatt jobban jár az,

aki nem (csak) az autó kilométerórája alapján dönt vásárláskor

Egy 170 ezret futott, ám szervizkönyvvel rendelkező autó ugyanis gyakran jobb választás, mint az ugyanolyan korú, de gyanúsan kevés kilométert felmutató társa.

Sok a visszateket autó. Jobban járunk, ha nem csak az autó kilométerórája alapján döntünk az autóvásárláskor
Jobban járunk, ha nem csak az autó kilométerórája alapján döntünk az autóvásárláskor

– Mi például minden további nélkül partnerek vagyunk a vevővel abban, hogy a kocsit egy független szervizben átvizsgáltassa, sőt bizonyos idejű garanciát is adunk az autókra. Ha ez alatt derül ki valami, visszahozhatja, és vagy kijavítjuk a hibát, vagy más autót keresünk. És persze nem tűnünk el – tette hozzá Sturcz, aki szerint bizony már külföldön is egyre gyakoribb a kilométeróra visszapörgetése. Véleménye szerint az adatbázis valószínűleg könnyen manipulálható lesz, segítséget inkább az jelentene, ha minden adásvételi papírra rá kellene írni a kocsi kilométeróra-állását. Ezzel ugyanis kiszűrhetők lennének azok a cégek, akik játszanak ezzel. A kereskedő szerint akkor jelenhetnének meg Magyarországon a külföldről behozott, de minőségi autók, ha az áfa-mizéria megszűnne.

A külföldről behozott autók durván kilencvennyolc százaléka pörgetve van

ezt állította Kovács Miklós, egy fehérvári műhely szakembere is. – Az alvázszám alapján kell megkérdezni a márkaszervizt, ott tudják, mennyi volt az utolsó ismert időpontban az óra állása, s ahhoz lehet viszonyítani. De gyakran megtörténik, hogy az utolsó szerviz után két-három év alatt belehajtanak a kocsiba akár százezer kilométert is.

A külföldről behozott autók durván 98%-a pörgetve van
A külföldről behozott autók durván 98%-a „pörgetve van”

Mert van trükk számos. A váltógombot, a pedálgumikat, a kormánykereket viszonylag olcsón ki lehet cserélni (vagy át lehet bőrözni), s ezzel olyan benyomást keltenek, mintha alig futott volna a külföldről behozott autó. A legtöbbször a használt gépjárműveknél hiányzik a szervizkönyv, nincsenek diagnosztikai adatok: ilyenkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy az óraállás nem a valóságosan megtett kilométert mutatja. Magát a visszatekerést az újabb típusoknál számítógéppel könnyen meg lehet tenni, szét se kell szedni ehhez a műszert. A régebbi típusoknál a művelet mechanikus.

Bátran fel lehet hívni akár Münchenben is egy szervizt, kereskedőt. Neki volt olyan ügyfele, aki talált egy pici matricát az autón egy német szerviz telefonszámával. Megkérdezte, mi újság az ő Toyotájával, s kiderült, taxi volt az autó külföldön, s amikor náluk járt, már volt bent 450 ezer kilométer. Nálunk 170 ezerrel akarták eladni, mondván, egy német kisnyugdíjasé volt az autó.

Pár hasznos ötletet olvashatsz a kitől vegyél használt autót című írásunkban, hogy jó eséllyel elkerüld a visszapörgetett kilométerórájú roncsot.

(Későbbi írásunkban tettük közzé, hogy az Autoszkóp mobilalkalmazással lekérdezhetőek a kilométeróra-állások, melyeket a járművek műszaki vizsgáztatásakor rögzítenek a nyilvántartóba. Az rendszer használatáért párszáz forintot ugyan fizetni kell, azonban megéri, mert többszázezer forintos veszteségtől óvhatja meg magát.)

Kevés az olyan autókereskedő, aki nem piszkálja a kilométerórákat.

Az életkor sem irányadó a legtöbb esetben, hiszen például Németországban nagyon hosszú utak vannak, sokan országhatárokon is átingáznak a munkáért, napi szinten megtehetnek akár 800-1000 kilométert. Egy két-három éves autóban bent lehet két-háromszázezer kilométer.

Nem hiszek abban, hogy nyomon lehetne követni a kilométeróra állását központi, adminisztrációs intézkedéssel

– veszi át a szót Dávid Tamás. Szerinte fontos lenne, hogy folyamatosan vezetve legyen a szervizkönyv. De mindkét autószerelő ezt említve kétkedve csóválja a fejét. A diagnosztikai programokkal a csalások egy része kiszűrhető. Ők is vizsgáltak már ilyen, eladásra szánt járművet: az óra állása szerint százezret sem futott a külföldről hozott kocsi, de mindkét légzsák hiányzott, ami korábbi ütközést jelent, s a program megmutatta a belső kilométeróra állását, ami 200 ezer kilométerről árulkodott. Ezt nem minden típusnál lehet megcsinálni, de mivel általában csak a kijelzőt szokták becsapni, érdemes leellenőrizni az autó a belső vezérlését is.

Gépjármű műszaki szakértői tevékenység - autókárfelvétel - autókárrendezés - Kárrendezési iroda

Börtön a kilométeróra tekergetésért

Az autó elengedhetetlen részének kellene lennie a szervizkönyvnek, s hamisításáért akár börtön is járhatna – a szakértő szerint ez segíthet.

Vinkelman István igazságügyi műszaki szakértő
Autó külföldről? A szakértő szerint a kilométeróra tekergetésért börtön is járhatna…

Jól hangzik, hogy bárki által hozzáférhetővé válna a kilométeróra-állást tartalmazó adatbázis, a valóság azonban az, hogy egy hatvankét éves bácsika biztosan nem keresné meg a neten, hány kilométert futott a nyilvántartás szerint az általa kiszemelt autó. Sokkal hasznosabb lenne, ha az autó elengedhetetlen tartozékává tennék a szervizkönyvet, s hamisításáért végső esetben akár börtön is járhatna – fogalmazott lapunk kérdésére Vinkelman István igazságügyi gépjármű-szakértő, a Biztosítási Kárrendező Iroda (BÜSZI) vezetője, aki szerint egyébként az alapötlet jó. A külföldről behozott autók esetében viszont nem megoldás, hogy a hazaérkezéskori kilométert olvassák le, ugyanis – fogalmazott a szakértő – az erre szakosodott nepperek már külföldön elvégzik a kilométeróra visszaállítását.

Vinkelman István jó hazai gyakorlatként említette, hogy januártól a Magyar Autóklub bevezette a saját szervizkönyvet, ami segíthet annak a gondolkodásnak az elterjesztésében, hogy szervizkönyv nélkül ne lehessen a későbbiekben autót eladni. A szakértő egy jó tippet is adott, ha egy külföldről hozott autót kevés kilométerrel az ókában, gyanúsan olcsón árulnak: írjuk fel az autó adatait, s keressünk rá egy hasonló paraméterekkel rendelkező kocsira az adott ország használtautó-kereső honlapján. Ha hasonló futásteljesítménnyel a kinti autók drágábbak, mint amit nekünk kínálnak, akkor szinte száz százalék, hogy a kinézett kocsink több százezer kilométert futott, csak éppen átállították a kijelzőt…

Házi Péter, Tihanyi Tamás
Forrás: Feol.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *