Baleseti kártérítés – saját zsebből

Viszonylag nyugodtan szállhat ki az összetört autójából az a vezető, aki balesetet okozott, de mindenki ép bőrrel megúszta. Nagy baj talán nem történt, a baleseti kártérítés kifizetése meg úgyis a biztosító dolga – igaz? A legrosszabb, ami történhet, az a következő évi kgfb díjának emelkedése – legalább is legtöbben így gondoljuk. Valójában ennél sokkal súlyosabb anyagi következménye is lehet egy károkozásnak, akár 5 millió forintot is fizethet saját zsebből a károkozó.

A helyzet tényleg nem lesz annyira egyszerű. Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére a biztosító valóban kifizeti a vétlen autóban okozott károkat és az esetleges személyi sérülteknek járó kártérítéseket, de vannak olyan esetek, amikor ezt a pénzt az utolsó fillérig utólag bevasalják a kárt okozó sofőrön.

Baleseti kártérítés a vétlen járművezetőnek

Az alábbi esetek a vétlen járművezető kártérítését semmiben sem befolyásolják. Aki közúti közlekedés közben kárt szenved el egy másik autóstól, annak mindenképpen jár a kártérítés a károkozó kötelező biztosítása terhére. A biztosító megvizsgálja a felelősség kérdését is, s ha bebizonyosodik, hogy az autós valóban teljesen vétlen volt a baleset bekövetkezésében, akkor teljes körű kártérítésre számíthat. Sajnos, a nagyon előnytelen biztosítói gyakorlat miatt ez a teljes körű kártérítés sokszor nem elég arra, hogy megjavíttassa az autóját (erről a gyakorlatról például itt írtunk részletesen).

A vétkes járművezető anyagi felelőssége

Egy átlagos esetben a vétkes járművezetőnek nem kell a rendesen fizetett biztosítás díja mellett más anyagi áldozatot is vállalnia. A biztosítás éppen arra való, hogy megtérítse az autós által okozott károkat. A kárt okozó sofőr felelőssége majd a következő évi biztosítás díjánál fog megjelenni.

A biztosítás díjának emelkedését a károkozó két tételnek köszönheti. Az első a bonus-malus kategória változása. Károkozás esetén két kategóriát ugrik vissza a meglévőhöz képest. Ez akár duplázhatja is a biztosítása díját.

Egy B10 kategóriába tartozó autós 2018-ban átlagosan az alapdíj 0,49-szeresét fizeti, míg a B8 kategóriában már 0,58x a szorzó. Ha a korábbi években az autós már okozott kárt, vagy még csak pár éve szereplője a kgfb-rendszernek és a lista elején tart, akkor még nagyobbak a különbségek: a B2 kategória például 0,92x szorzóval, a kettővel lejjebb lévő A0 jellemzően 1,17x szorzóval fizeti a díjakat. Az M-kategóriák járnak a legrosszabbul: míg az M1-ben tartózkodó autós díja 1,83x szorzójú átlagosan, az M3-ban ennek majdnem a dupláját, 2,97x szorzót kell átlagosan fizetni. A kötelező biztosítás kalkulátor díjszámításkor kifejezetten rá is kérdez, hogy mikor és mennyi kárt okozott korábban.

A díjnövekedés másik oka a károkozási pótdíj, melyet egyre több biztosító a bonus-malus kategóriától függetlenül is bevezetett. Ez azt jelenti, hogy az az autós, aki az elmúlt két évben okozott bármilyen kárt másnak, az lényegesen rosszabb feltételekkel, másfélszeres, néha kétszeres díjjal tud csak biztosítást kötni.

A biztosítási díjak emelkedése azonban még mindig nem a kifizethetetlennek tűnő kategória, nem kell százezreket egy összegben letenni az asztalra. Magát a kártérítést a biztosító fizeti.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a biztosító a károsultaknak járó, akár milliós összegű kártérítéseket utólag, akár peres úton is behajtja a károkozótól. Melyek ezek, mire kell felkészülni?

Amikor a baleseti kártérítést nem állja a biztosító

A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény pontosan leírja azokat az eseteket, amikor a biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a károkozótól. Sokkal több ilyen pont van, mint elsőre gondolnánk, nézzük előbb a gyakori eseteket!

Jogosulatlan használat

A kifizetett összeg megtérítése követelhető attól az autóhasználótól, aki a kocsit a tulajdonos, vagy üzemben tartó engedélye nélkül használja. Ha tehát valaki lopott autóval közlekedik, jobb, ha nem okoz balesetet. A lopás miatti büntetésen túl még a kifizetett kártérítések utólagos megfizetésével is számolnia kell.

De ne csak a lopásra gondoljunk. Sokkal mindennaposabb helyzet egy cégautó jogosulatlan használata. A cégek sok esetben pontosan szabályozzák, hogy a munkatársak közül ki vezetheti a céges autót. Ha egy listán kívüli alkalmazott okoz kárt a kocsival, az éppen ilyen jogosulatlan használatnak számít. Vagy egy családtag károkozása – az is problémás lesz, ha a cégautó használatára amúgy jogosult munkatárs hétvégére hazaviszi a kocsit és a felesége karambolozik vele.

Autóvezetés ittas állapotban

Valószínűleg erre kevesen gondolnak, holott sokakat érintő problémáról van szó. A vezetés közbeni alkoholfogyasztással kapcsolatban a zéró tolerancia itt is működik. Ha a vezető ittas állapotban okoz kárt, vagy például kábítószer miatt volt a vezetésre alkalmatlan állapotban, akkor a biztosító be fogja hajtani rajta a kifizetett kártérítéseket.

Autóvezetés jogosítvány nélkül

Főleg az autóhasználattal ismerkedő, szórakozó kamaszok figyelmét hívjuk fel erre a pontra. A biztosító megfizetteti a járművezetővel a kifizetett kártérítést, ha az  autóvezetőnek nem volt érvényes jogosítványa.

Elhanyagolt műszaki állapot

Az üzemben tartónak az is kötelessége, hogy a járművet a közlekedésre alkalmas állapotban tartsa. Ha ezt megszegi, azzal a biztosító is mentesül a felelőssége alól. Ha tehát a baleset azért következett be, mert az autó súlyosan elhanyagolt, ezzel veszélyes műszaki állapotban volt, akkor is zsebbe kell nyúlni a kártérítés kifizetéséhez.

Jogellenes és szándékos károkozás

Nem állja a biztosító a kártérítést, ha a kárt a sofőr szándékosan okozta. Az is éppen ilyen kizáró ok, ha károkozás azért következett be, mert a sofőr elmulasztotta a segítségnyújtást. Kizáró ok a foglalkozás közben elkövetett szándékos veszélyeztetés is.

Adatváltozás eltitkolása

2016-os szigorítás, hogy a biztosító már azt is ilyen súlyos körülményként ítéli meg, ha a biztosított nem teljesítette a bejelentési kötelezettségeit olyan mértékben, ahogyan az a fizetési kötelezettséget befolyásolta. Akár egy egyszerű lakcímváltozás be nem jelentése is ebbe a kategóriába eshet. A biztosítók többsége ugyanis ma már nem egységesen, hanem településenként határozza meg a biztosítási díjakat. Ha tehát az ügyfél elfelejti bejelenteni, hogy egy kis faluból a fővárosba költözött, akkor valójában jogtalanul fele annyit fizet a biztosítására, mint amennyi szükséges lenne. Ez egy olyan bejelentési mulasztás, ami nagyon is befolyásolja a fizetendő díjakat. Ha kiderül, a biztosító ilyen esetben is jogosult lesz a kifizetett kártérítések követelésére a károkozótól.

Alkalmanként 5 millió forint a plafon

A fenti esetekben a biztosító általában 5 millió forintos határig követelheti a kifizetett összegek megtérítését. Ezt az összeghatárt nem évente, hanem biztosítási eseményeként kell érteni. Ha tehát a biztosító egy káresemény kapcsán összesen 4,5 millió forint kártérítést fizet ki a károsultaknak, akkor ezt az összeget teljes egészében követelhetik a károkozótól. Ha viszont 6 millió forint lesz a biztosító összes költsége, akkor ebből csak 5 milliót téríttethetnek meg a törvény szerint kategóriák valamelyikébe beleeső autóstól.

Van viszont két kivétel is: a maximális visszatérítés 5 millió helyett csak 1,5 millió forint lehet abban az esetben, ha a jogosítvány hiánya, vagy a jármű súlyosan elhanyagolt állapota miatt követeli a biztosító az összeget, s maximum 500 ezer forint, ha a visszatérítésre a be nem jelentett adatváltozás miatt kerül sor.

---

A szerzőről:

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Élet és baleseti járadékigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Biztosítói kárrendezés gyorsítása
• Gépjárműkár és autóbaleset kárrendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből