Kockázat-elbírálás
Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az (ajánlat)-ban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az (ajánlat)-ban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási idoszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következo idoszak díjait növeli.
a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelossége állapítható meg.
jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerzodés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszunnek. A biztosítási szerzodés megszunhet: idoszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással.
a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os muszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, elonyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás elott. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie. (avultatás)
visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sot a biztosítottat elsobbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendo mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelosségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)
a biztosított a szerzodéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdoívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)