Alkotmánysértő lehet a kgfb károkozói pótdíj

Több, az autósok számára egyre hátrányosabb év után kezdenek fellépni az autós szervezetek az irreálisan magas kötelező felelősségbiztosításokkal szemben. A biztosítók gyakorlata ma már oda vezet, hogy egy károkozás után is háromszorosára emelkedhet a biztosítás díja a következő évben. A Magyar Autóklub az ombudsmanhoz, az MKFE a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult segítségért a számukra igazságtalan és aránytalan kgfb díjemeléssel szemben. 

Reálisak, vagy túlzóak a magyarországi kgfb biztosítási díjak?

Ma már egyáltalán nem okoz meglepetést, hogy a kgfb biztosítási díjak évről-évre kitartóan emelkednek. Idén a legtöbb kategóriában 15-20 százalékos drágulás érezhető. A díjemelkedésnek három fő oka van:

  • a szervizdíjak, szolgáltatások árának emelkedése,
  • az alkatrészek drágulása,
  • a növekvő kárfelhasználás.

A kárfelhasználás azt jelenti, hogy a befizetett összes díjból a biztosítónak mennyit kell kárrendezésre költenie. Ez az összeg az alkatrész-árak és a növekvő munkadíjak miatt is növekszik, de nő azért is, mert egyre több és nagyobb összegű kárt jelentenek az autósok. Ez pedig nem jó jel. Ha a biztosítók azt látják, hogy növekszik a balesetek száma, azaz nagyobb eséllyel kell fizetniük a megkötött szerződés után, akkor növelni fogják a díjaikat, hogy fedezzék a kiadásaikat. A balesetek számának alakulása mellett azzal is számolni kell, hogy egyre magasabb az egy balesetre jutó kárösszeg. Az autók egyre bonyolultabbak. Az a sérülés, ami régen egy kikalapálható karosszéria-hibát jelentett, ma tucatnyi elektronikai alkatrész cseréjét is megkövetelheti. Ezért is emelkedik a kárrendezésre fizetendő összeg, amit követ a kgfb biztosítási díjak emelkedése is. 

A biztosítók szerint a díjnövekedés egyáltalán nem kirívó. A biztosítók szövetsége, a MABISZ arra emlékeztet, hogy az átlagos díjak most érték csak el a válság előtti, 2009-es szintet. A szervezet szerint a magyarországi díjak nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak számítanak. Szerintük Európában csak Romániában és Litvániában kerül kevesebbe az autók kötelező biztosítása, mint nálunk. Az uniós országok éves átlagdíja személygépkocsira 230 euró körül van – az ennek megfelelő 75 ezer forint feletti díj Magyarországon már kifejezetten magasnak számít. Az átlagdíj nálunk személygépkocsira a most szerződőknél mindössze 29 ezer forint. 

Tiltakozik az MKFE: szerintük a MABISZ nem mond igazat

Tiltakozik a fenti mondatok ellen az MKFE, a fuvarozók egyesülete. A szervezet főleg a biztosítóknak azokat a kijelentéseit sérelmezi, miszerint a magyarországi biztosítások nemzetközi viszonylatban még mindig olcsónak mondhatók. Az MKFE egy nemzetközi piackutató céggel készíttetett egy felmérést, mely 10 országban vizsgálta meg a fuvarozókat érintő versenyképességi tényezőket, köztük a biztosítási díjakat is. A vizsgálat eredménye szerint a teherautók, pótkocsik és buszok biztosítási díjai egyedül Németországban magasabbak a magyarországinál. Litvániában a fele, Bulgáriában a harmada, Szlovákiában és Romániában a hatoda az átlagos kgfb-díj a magyarországinak. Az MKFE szerint semmilyen hivatalos statisztika nincs, ami indokolná az ilyen jelentős különbséget a magyar, szlovák és román fuvarozókra kivetett terhek között. Az MKFE ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult azt kérve, hogy haladéktalanul kezdjék meg a biztosítási piac átvizsgálását. Továbbá azt kérik a Pénzügyminisztériumtól, hogy vizsgálják felül a 7 százalékos biztosítási adó szükségességét is.

A károkozói pótdíj miatt már a legkisebb koccanás is többszörösére növeli a biztosítás díját

Arról lehet vitatkozni, hogy a díjak magasak vagy nem magasak más országokkal összehasonlítva. Az viszont tény, hogy a biztosítók két lehetőséget alaposan kihasználva önkényesen döntik el, hogy a kárt okozó autósok mennyivel fizessenek többet, mint a kármentesek, s eltérnek a bonus-malus rendszer alapelveitől is.

Bonus-malus: büntetik az új belépőket

Valójában a bonus-malus rendszert a biztosítók évek óta rejtett díjemelésre használják. Az eredeti rendszernek az lenne a lényege, hogy aki évek óta biztonságosan közlekedik, az az alapdíjból kedvezményeket kap. A kedvezmény egészen 50 százalékig terjed, melyet 10 év balesetmentes közlekedéssel érhet el. Ez a B10 kategória. A másik véglet, a gyakran balesetet okozó járművezetők kategóriája az M01-M04. Ezek a malus kategóriák. Az M04 négyszeres díjat jelentett kezdetben az alapdíjhoz képest.

Az új belépők, akiknek az elmúlt 2 évben nem volt érvényes biztosításuk, vagy második autóra kötnek, azok az A00 kategóriában kezdenek. Ez az alapdíj, nincs rá elvileg se felár, se kedvezmény. Ma viszont ez már nem így van. Az A00 jelű kategóriába tartozó szerződőktől néha az alapdíj másfélszeresét is elkérik. A biztosítók tehát már attól is felárat kérnek, akiről még be sem bizonyosodott, hogy gyakran okoz-e balesetet vagy nem. A felár, szorzó nélküli alapdíjat csak évekkel később, valamelyik B kategória környékén fizetik az autósok.

Kirívó például az Aegon vagy a Signal díjképzése, melyek haszonjárművekre az alapdíj másfélszeresét kérik az új szerződőktől. Az Aegon csak a B7-es kategóriában csökkenti ezt az alapdíjig. A K&H pedig a többszörös károkozókat bünteti azzal, hogy az M4-es kategóriára a többség által alkalmazott négyszeres szorzó helyett majdnem tízszeres szorzóval számolja ki a díjakat. Ötszörös díjat kér a Groupama, négy és félszeres tarifát számol az Allianz a 12 tonna alatti teherautókra.

A korábbi évekhez képest az is megfigyelhető, hogy a biztosítók a B10 kategóriában sem adnak automatikusan 50 százalékos kedvezményt. A KÖBE teherautóknál például az alapdíj 82 százalékánál áll meg. 

Szóval a 2020-as biztosítási évforduló előtt is érdemes újra kalkulálni a kgfb szerződést és szükség esetén biztosítót is váltani.

Károkozói pótdíj: nem csak drága, de nagyon igazságtalan is

A bonus-malus rendszer torzítása azonban csak néhány százalékos pluszt jelent az autósoknak. Az igazi nagy érvágás a károkozói pótdíj rendszeressé tétele.

Tegyünk egy kis kitérőt a kgfb-jogszabályok területére. A kgfb-törvény elsősorban a bonus-malus rendszer alkalmazásával tesz különbséget a károkozás nélkül, illetve károkozással közlekedő autósok között. Egy miniszteri rendelet azonban megengedi, hogy a biztosító a kártörténeti adatokat a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe vegye (21/2011 NGM rendelet 2.§). Ez ad jogi lehetőséget a károkozói szorzó alkalmazására. 

A károkozói szorzó azt jelenti, hogy a bonusbesorolástól függetlenül magasabb díjat alkalmaznak azoknál az autósoknál, akik számára előző évben kárkifizetés történt. Így például egy eredetileg B10-be tartozó autós, aki eddig az alapdíj felét fizette, egy károkozás után két kategóriával lejjebb, a B08-ba kerül. Ez például a Genertel biztosítónál 8 százalékos drágulást jelent, azaz az alapdíj 50 százaléka helyett annak 58 százalékát kell fizetnie. Csakhogy a Genertel alkalmaz még emellett egy 2,5-szeres károkozói szorzót is. Így a 8 százalékos emelés mellett még két és félszeresére drágul a következő évre szóló biztosítás. Egy 5 tonnás teherautó alapdíja ennél a társaságnál 700 ezer forint. A B10-re tehát eddig 350 ezer forintot kellett fizetni, a következő évben pedig a kategória változása és a károkozói szorzó miatt már 1.015.000 forintot.

Hiába térítjük meg a kgfb kárt, a biztosítás ugyanúgy drágul

A kötelező biztosításról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a károkozó saját maga – a kgfb biztosítónak visszafizetve – megtérítse a biztosító által kifizetett összeget. Ekkor nem változik meg a bonusbesorolása. Csakhogy a károkozói szorzó alkalmazását ez nem érinti. A szerződőnek akkor is két és félszeresére nő a biztosítási díja, ha saját zsebből fizette ki az okozott kárt, és a biztosító valójában semmilyen szolgáltatást sem teljesített.

Autóklub: alkotmányellenes a károkozói pótdíj szorzó

A Magyar Autóklub a károkozói pótdíj szorzó alkalmazása miatt az ombudsmanhoz, az alapvető jogok biztosához fordult.  Az Autóklub szerint a törvény nem arra hatalmazza fel a biztosítókat, hogy a kártörténeti adatokra alapozva saját belátásuk szerint önkényesen határozzák meg a díjakat. Szerintük a miniszteri rendelet túlterjeszkedik a törvény adta lehetőségeken, s a díjakra vonatkozó szabályalkotást átadja az üzletileg érdekelt biztosítóknak. Az Autóklub szerint ez sérti a jogállamiság alapvető követelményeit. Az ombudsmant arra kérik, vizsgálja meg, hogy az érintett rendelet nem ellentétes-e az Alaptörvénnyel, s ha szükséges, forduljon az Alkotmánybírósághoz a kérdéssel. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *