Változott a kötelező biztosítás
Január elsejétől több ponton is megváltozott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény. Változott például a biztosítóknak kártérítési felelősségének az összeghatára, a fedezetlenségi díjakat viszont ez eddig korlátlan idő helyett már csak öt évre visszamenőleg követelhetik az ügyfelektől.
A biztosító helytállási kötelezettsége
Törvény határozza meg, hogy egy káresemény esetén egy biztosítónak maximum mekkora összeget kell kifizetnie. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit kaphat egy-egy ügyfél, aki valamilyen kárigénnyel lép fel. Ennek az összegnek az adott káreseménnyel kapcsolatos összes kifizetést tartalmaznia kell, azaz az összes sérült összes jogcímen kapott kártérítését, jogi költségeket és kamatokat is a károsultak számától függetlenül. Egy káreseményre eddig ez az összeghatár 500 millió forint volt, ha pedig személyi sérülés is történt, akkor 1,6 milliárd forint.
A 2017. január elsejétől érvényes változások ezt az összeghatárt jelentősen megváltoztatták. Változott az összegek meghatározásának a módja is: eddig forintot írtak elő, ma viszont euróban kell számolni. Káreseményeként a helytállási kötelezettség a korábbiakhoz képest csökkent. Ma ez az eddigi 500 millió forinttal szemben 1,2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ami mai árfolyamon 368 millió forint. Ez tehát kevesebb lett.
Megnövelték viszont a személyi sérüléses balesetek helytállási kötelezettségét. Ez az összeghatár 1,6 milliárd forint helyett ma 6.070.000 euró, ami 1,863 milliárd forint. A forintösszeget nem napi árfolyamon számolják, hanem az előző naptári év első 10 hónapjának átlagát veszik figyelembe (tehát 2017-ben év végéig a 2016 január-október közötti árfolyam átlagát).
Elévül a fedezetlenségi díj
A fedezetlenségi díjat az a biztosító számolja ki és annak kell megfizetni, amelyikkel az ügyfél a fedezetlenségi idő után szerződést köt. Ez eddig is így volt, nem változott. Korlátozták viszont azt az időszakot, melyre a biztosító felszámíthatja a fedezetlenségi díjat. Eddig erre semmilyen határidő nem volt, mostantól viszont csak az utolsó 5 év fedezetlenségét veheti figyelembe a biztosító. Ez a korlátozás akár azzal is járhat, hogy a biztosítók megpróbálják az eddiginél hatékonyabban, bírósági úton behajtani ezeket a kintlévőségeket, hiszen csak korlátozott idő áll rendelkezésükre a követelés elévüléséig.
Visszajár a téves intézkedés díja
A hatóságok kötelessége, hogy negyedévente összevessék egymással a járműnyilvántartás és a biztosítási kötvények nyilvántartásának az adatait. Ha ilyenkor kiderül, hogy egy autóra nincs kötelező biztosítás, akkor erről értesítik a területileg illetékes járási hivatalt, az pedig kivonja az autót a forgalomból. Csakhogy elképzelhető, hogy a nyilvántartások a hatóságok hibája miatt nem egyeznek meg, s emiatt az autót jogtalanul vonják ki a forgalomból. A tulajdonos ilyenkor jelentős kárt szenved el, hiszen neki kell lépéseket tennie a jogtalan intézkedés visszavonására, s az sem volt rendezett, hogy a plusz költségeit kinek kell megtérítenie. A törvénymódosítás ezt most rendezte: ha az adatok azért nem egyeznek, mert a biztosító nem adta át őket időben a nyilvántartónak, akkor a jármű forgalomba visszahelyezésének költségeit a biztosítónak kell megfizetnie.
Ki kell adni a kárnyilvántartás adatait
Jogos elvárás, hogy ha éveken át károkozás nélkül közlekedünk, akkor abban a helyzetben is megőrizhessük az erre adott biztosítási kedvezményeket, ha elköltözünk az EU másik tagállamába. Ehhez az kell, hogy a másik ország hatóságai előtt is igazolni tudjuk, hogy itthon balesetmentesen közlekedtünk. Mostantól van erre lehetőség. A kárnyilvántartás adatait ki lehet kérni, s a hivatal azt köteles 15 napos határidővel kiadni az ügyfél kérésére, maximum 5 évre visszamenőleg. Ez a kiadott igazolás tartalmazza többek közt a megjelölt időszakra a biztosító (vagy biztosítók) nevét, a kockázatviselés idejét, a bonus-malus kategóriákat, az esetleges káresemények adatait, a kifizetett kártérítés összegét.
Amikor a sofőrrel fizettetik ki a kártérítést
A biztosító bírósági úton is megtérítteti a sérülteknek kifizetett kártérítést a kárt okozó autóssal, ha például kiderül, hogy a balesetet ittasan okozta. E visszkereset összeghatárát tavaly júliustól emelték fel 1,5 millió forintról 5 millió forintra – ennyit követelhet a károkozótól a biztosító. Ugyanekkor került be a szövegbe az a kitétel is, hogy nem csak alkoholos befolyásoltság esetén él ezzel a követeléssel a biztosító, hanem bármilyen más befolyásoltság esetén is. A pontos megfogalmazás szerint: ha a sofőr a járművet „a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette”. Ebbe például az is beleérthető, ha orvos által felírt gyógyszerektől került bódult állapotba a sofőr és úgy okozott balesetet.
