Sérelemdíj és nem vagyoni kártérítés különbsége

Alaposan megváltozott a személyi sérüléses balesetek kártérítése a 2014-ben bevezetett új Polgári Törvénykönyv megjelenésével. Régebben a fizikailag is mérhető, dologi károk mellett nem vagyoni kártérítést fizettek a biztosítók az átélt szenvedésekre. Az új törvény értelmében 2014-től ez már nincs, kártérítésként helyette sérelemdíjat követelhet a baleset károsultja. Nem csak az elnevezés változott, teljesen más a két fogalom mögött álló baleseti kártérítés jellege és összege is.

Személyi sérülés kártérítése

Amikor egy személyi sérüléssel járó baleset során a baleseti kártérítést igyekszünk összegezni, akkor gondolnunk kell a fizikailag mérhető és a kevésbé pontosan kiszámítható, sokszor csak szellemi jellegű károkozásra is.

Előbbi kategóriába tartozik minden, amit ténylegesen ki kell fizetni, ami költséggel jár. Aki nem fogadja el azonnal a biztosító ajánlatát, hanem kárrendezési szakértő segítségét kéri, az gondosan összerakhatja ezeket a költségeket. Beletartoznak az orvosi számlák, gyógyszerek, utazási költségek, szállásdíjak, orvosi segédeszközök stb. (ügyelni kell arra, hogy amit a tb is finanszírozhat, arra a biztosító nem fog kártérítést fizetni! Erről ebben a cikkben olvashat bővebben).  Ha mélyebbre nyúlva szedjük össze a költségeket, akkor sok tétel hozzáírható még ehhez: megsemmisült vagy sérült ruházat költsége, balesetben elveszett szemüveg pótlása, kieső munkabér megítélése. Haláleset esetén számolni kell a temetési költségekkel, melyek közé beleszámolható a gyászruha és a temetésre hozott virágok ára is. Ezek mind a vagyoni jellegű kártérítések körébe tartoznak.

A személyi sérülésekkel egyidőben bekövetkezett gépjárműkárok ügyintézését is vállaljuk!
A személyi sérülésekkel egyidőben bekövetkezett gépjárműkárok ügyintézését is vállaljuk.

Van az elszenvedett károknak egy másik csoportja is, melyet nem ilyen könnyű forintosítani. Mekkora kárt jelent, ha a balesetet szenvedett családfő nem tud dolgozni? Ez talán még pontosan kiszámolható.

  • De hogyan állapítanánk meg annak a kárnak az összegét, hogy a felesége sokkal kevesebb időt tud a gyermekeivel tölteni, amíg sérült férjét kell ápolnia?
  • Hogyan mérhető fel egy kettétört karrier ára?
  • Ha például egy sikeresnek ígérkező sportoló a balesetben olyan lábsérülést szenved, ami véglegesen véget vet sportkarrierjének, az mennyit érhet?

Nem vagyoni kártérítés 2014-ig

A korábbi jogszabályok az ilyen károkra meglehetősen szűken szabták meg a baleseti kártérítés lehetőségét. A károsultak az igazolható, dologi károk mellett kérhettek úgynevezett nem vagyoni kártérítést is. A rendszer hibája az volt, hogy ez utóbbit is a fizikailag mérhető és bizonyítható sérülések alapján ítélte meg a baleseti kártérítésről döntő bíróság.

A nem vagyoni kártérítés olyan károk fedezetét jelentette, melyek valakinek a személyét érintették. A biztosítók, bíróságok a lelki szenvedés mértékét nem tudják mérni, így a fizikailag igazolható tényezők mellett maradtak. A nem vagyoni kártérítést így például az orvosi dokumentáció határozta meg. A kártérítés attól függött, hogy a károsult milyen maradandó sérüléseket szenvedett. A baleseti kártérítés nagyságát az egészségkárosodás mértéke határozta meg.

Ennek a rendszernek a fő hibája az volt, hogy a lelki szenvedésekkel egyáltalán nem tudott foglalkozni. Hiába érte alapos szenvedés a sérültet, hiába húzódott hosszú hónapokon, vagy akár éveken át a rehabilitációja, az nem sokat számított. Ha bizonyíthatóan maradandó sérülés nélkül felépült, akkor nem számíthatott nem vagyoni kártérítésre.

Bár a köznyelvben ma is sokan használják ezt a fogalmat, fontos tudni, hogy ilyen nem vagyoni kártérítés az új törvénykönyv hatályba lépése óta nem létezik. Azokban az ügyekben ítélhet meg ilyen kártérítést a bíróság, melyek még a törvény hatályba lépése előtt indultak – azaz 2014 előtti káresemények tárgyalása során még előkerülhet ez a fogalom.

Sérelemdíj

Sérelemdíj maradandó egészségkárosodás nélkül, lelki sérelmek elszenvedése után is igényelhető
Sérelemdíj maradandó egészségkárosodás nélkül, lelki sérelmek elszenvedése után is igényelhető

Az új törvény a nem vagyoni jellegű károkra a sérelemdíj követelését teszi lehetővé. Ilyen sérelemdíjat bármilyen sérelem esetén követelhetnek a sérültek. Sérelemdíjat ítél meg a bíróság egy becsületsértés esetén is, s ezt követelheti a biztosítótól a közlekedési baleset sérültje is.

A sérelemdíj főleg abban különbözik a korábbi nem vagyoni kártérítéstől, hogy nem kapcsolódik közvetlenül a bizonyított egészségkárosodáshoz. Ez két előnnyel jár a károsultak számára:

  • hamarabb ki lehet fizetni
  • nem csak az orvosilag bizonyítható esetekben jár a kártérítés.

Korábban a nem vagyoni kártérítés nagyon nagy hátránya volt, hogy csak az eljárás végén, akár egy nagyon hosszú gyógyulási folyamat után juthatott pénzéhez a sérülést elszenvedő fél. A teljes gyógyulás, majd rehabilitáció után lehetett megállapítani az egészségkárosodás mértékét – akár egy évvel, vagy még több idővel a baleset után. A biztosító addig nem fizetett, hiszen nem lehetett tudni, hogy jár-e a sérülés valamilyen maradandó károsodással (például tud-e újra sportolni az egykori sportoló).

A sérelemdíj logikája ezzel szemben más. Nem a gyógyulás áll a középpontban, ami majd valamikor talán bekövetkezik, hanem az elszenvedett sérelem. Az pedig már a baleset időpontjában megtörtént, tehát az érte járó kártérítés összege is megbecsülhető és kifizethető. A sérelemdíj kifizetését tehát nem húzhatja évekig a biztosító arra hivatkozva, hogy még mindig nincsenek végleges orvosi leletek.

A másik nagy előnye a sérelemdíjnak, hogy nem csak az orvosilag igazolható károkra fizet. Bármilyen sérelem figyelembe vehető, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy annak elszenvedése kártérítést érdemel. A sérelemdíjat megalapozhatja

  • fizikai fájdalom
  • lelki fájdalom
  • gyász
  • fogyatékosság, maradandó egészségkárosodás
  • egészségromlás
  • az eddigi életvezetés megváltozása stb.

Egy baleset sérültje például maradandó fogyatékosságot szerez, lebénul, nem tud járni a felépülése után sem. Az egy dologi költség és valószínűleg megalapozott kártérítési igény, hogy akadálymentessé kell tenni számára a lakást. Ki kell bontani a küszöböket, esetleg szélesebbre cserélni az ajtókat, hogy a kerekes szék is elférjen stb. De az akadálymentesítéssel még nem érnek véget ennek az embernek a szenvedései. Neki talán azzal is szembesülnie kell, hogy ebből a lakásból többé nem fog tudni egyedül kimenni az utcára és el kell költöznie egy olyan helyre, amit lépcső nélkül is meg lehet közelíteni. A költözködés, a régi környezetből való kiszakadás számára egy komoly sérelem lehet, amire jogosan kérhet kártérítést.

A sérelemdíj elbírálása során a bíróságnak azt is mérlegelnie kell, hogy ugyanaz a mértékű károsodás minden embernek más és más sérelmet okoz. Egy baleset következtében például a sérültnek romlik az egyensúlyérzéke, gyakran megszédül és számára ez egy maradandó sérülés. Ha ő egy irodai dolgozó, akkor ez számára valódi sérelem, de kisebb súlyú kellemetlenség. Lehet, hogy gyakrabban kell majd leülnie, s kerülnie kell a veszélyes helyzeteket. Egy létrán is dolgozó szobafestő, tetőfedő, vagy ezernyi más, veszélyes munkakörben dolgozó ember számára ez azt jelentheti, hogy alkalmatlanná válik korábbi hivatása betöltésére. Szakmát kell váltania, újat megtanulni, egész életét át kell alakítania. Az egészségkárosodás mértéke ugyanakkora, az elszenvedett sérelem viszont nagyságrendileg eltérő a két ember életében.

Szolgáltatásaink:

Sérelemdíj és nem vagyoni kártérítés különbsége
5 (100%) 4 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook
Facebook
37Share on Google+
Google+
0Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

4 hozzászólás: “Sérelemdíj és nem vagyoni kártérítés különbsége

  1. Szep estet kivánok Nekem 2009 ben egy mell inplant beültetesem volt A seb nagyon csunyán szetnyilt, 10 hetig napi szinten jártam az orvoshoz a seb gyogyulásáig. közben pszichologiai kezeles alatt álltam , mert depresszios lettem az átelt fájdalmak, a mellem állapota, a párom elhagyott. probáltam biroságon kivül megegyezni egy esetleges korrekcios mütettel, de nem csinálták meg Azt mondta az orvos, ha nem tetszik, menjek biroságra… 2011 ben kezdett kárteritesi peer a mai napig nem ert veget. orvosszakertönel voltam, mert az alperes arra hivatkozik, hogy a dohányzástol volt a másodlagos sebgyogyulás…. de ez a seb szetnyilt mindket mellemen…több helyen szepen gyogyult most nagykiterjedesben heges, megereszkedett a mellem a hasamon log vagyis az imp a helyen maradt es a saját mirigyállományom csuszott le Csunyább, mint eredetileg volt. Most keri a bironö, hogy határozzam meg, milyen alapon kerem a kárteritest
    Sajnos semmilyen számlám nincs a napi szinten taxival utazásrol a korházba, a pszichologiai kezeles idejen nem tudtam dolgozni, fodrász vállalkozo voltam Táppenz nem jár, mer ez egy szepeszeti mütet volt, de a járulekokat a berleti dijat stb fizetni kellett . A korrekcios mütet sem lesz olcso, plusz a szállás utazás, mert jelenleg nemetországban elek a lányom nál Sajnos a mütet után olyan sokáig nem tudtam dolgozni, hogy elmentek máshoz a vendegeim es 1013 januárban be is kellett zárnom, mert már a járulekokat sem tudtam fizetni
    Ebben szeretnem a tanácsukat kerni
    Köszönettel
    Szabo Eva
    Olvastam a lapon, hogy serelemdijkent tudok kárteritest kerni

    1. Kedves Szabó Éva!
      Irodánk elsősorban közúti balesetek sérültjeinek kárrendezésével foglalkozik. Javaslom, hogy keressen meg egy orvosi műhiba perekre szakosodott ügyvédet.

  2. Tisztelt Kárrendezés.eu! 2016. 08.17-én balesetet szenvedtem, bal lábban szilánkosra tört, több órás műtéttel tudták helyreállítani. Ebből adódóan maradandó egészségkárosodásom lett, emiatt le is százalékoltak. A biztosítómhoz, bevittem a papírt, amit a rehabilitációs bizottságtól kaptam, de a helyi irodában jelezték, kell várnom végzést a rehabtól, ami 30 nap után jön meg, inkább azt vigyem be nekik. A biztosítóval 2015-nem kötöttem lakásbiztosítást, amelyben szerepel baleset és ebből eredő leszázalékolás kifizetési összege. Vártam 2 hónapot, de nem jött semmilyen egyéb papír, így felhívtam a központjukat. Kiderült, az irodában kötelességük lett volna bevenni, és elküldeni a rehab.döntéséről az igazolást, mivel másmilyent nem küldenek. Így, veszítettem 2 hónapot, és nem kevés pénzt. Közben zajlott a nyugdíj kiszámolása, ezáltal ez 2018 január 5-ig nem volt (szó szerint), semmilyen bevételem, közel 3 hónap alatt. 2017. december 7-én, miután beszéltem a központban lévö biztosító ügyintézővel,azonnal, még aznap elküldtem az általa lediktált dokumentumaimat, hogy mielőbb kifizessék a részemre járó összeget. A 60 nap biztosítási időben is bőven benne voltam. 2018. január 8-án kaptam egy E–mailt, hogy lakásbiztosítást,nem fizetés miatt törölték, ami azért érdekes, mert be volt fizetve, de még egy folyamatban lévő ügy is volt benne. Szeretném megtudni, ilyenkor jogosult vagyok sérelemdíjra? Segítségüket köszönöm! Tisztelettel Erika

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *