Kamion rablások külföldön és idehaza – A megoldás: BÜSZI?

Az év eddig eltelt hónapjaiban igyekeztünk Vinkelman Istvánnal, a BÜSZI Kft. veze­tőjével olyan tanácsokat adni az olvasóknak, amelyek hasonló bajok esetén segítséget jelenthetnek.

Kapott-e visszajelzést, hogy a kárrendezéssel kapcsolatos információk hasznosak olvasóink számára?

– kérdezem az ügyvezető igazgatót.

Egyre gyakrabban és egyre több visszajelzést kapunk. Sokan olvassák, örülnek a tartalmának, mert hasznos információhoz jutnak általa. Számos olyan fuvarozó cég is jelentkezett nálunk, amelyek eddig nem szenvedtek kárt, ám szeretnék, ha a jövőben együttműködnénk, baj esetén segítenénk őket.

Ugyanis a cikksorozatból látják, egyáltalán nem mindegy, hogy a baleset helyszínén az esetleges mentéssel, tárolással, haza szállítással kapcsolatosan mekkora költség merül fel. Egyáltalán, mikor szállítható a jármű, hiszen az értéke a függvénye annak, hogy elbírja-e a szállítást vagy sem, esetleg le kell róla mondani, s ott a helyszínen be kell zúzatni. Komolyabb balesetnél milliós nagyságrendű a mentési költség, s több alkalommal is előfordult már 5-6 millió forintos számla. S erre rakódik még rá a tárolási költség.

Mai beszélgetésünkre milyen kárrendezési témakörökkel készült?

Az egyik, amiről eddig nem beszéltünk, pedig sajnos gyakorta előfordul, hogy külföldön az egyes logisztikai központokban az áru le- és felrakodása közben káresemény történik.

Megesik, hogy két jármű a rakodóra, a rámpára történő rátolatásnál, elfordulásnál egymásnak ütközve okoz a másiknak kárt. De még  gyakoribb, hogy az áru mozgatását végző rakodógépekkel, villástargoncákkal, darukkal okoznak kárt. Ez lehet közvetlenül a gépjárműben, nem ritka, amikor a villástargonca elméretezi a fordulási ívet, s az üzemanyag-tartályt kilyukasztja. Ilyenkor azon túlmenően, hogy az üzemanyag-tartályt cserélni kell, egy tele tartályból elfolyó 400-800 liter üzemanyag is elég tetemes kár, nem beszélve a későbbi mentesítés költségeiről. Előfordult, hogy szigetelt hűtő pótkocsi oldala lyukadt ki a targonca villájától, ami igen nagy kár.

Egyre gyakoribbak a kamion rablások, rokomány dézsmálása lopása.Legutóbb azzal kerestek meg minket, hogy egy teherautóval ráálltak a rámpára, s a teherautó platója és a rámpa közé áthidaló lemezt helyeztek be, aminek feltehetően nem volt elég nagy a felfekvő felülete a rámpa oldalán. A rakodást csak kb. egy óra múlva kezdték meg, amikor a rakodógép ráment, s leszakadt alatta a rámpa. Követeléssel éltek, hiszen komolyan megsérült a targonca, mondván, hogy a gépkocsivezető rosszul rögzítette a járművét, nem húzta be a rögzítő féket.

Ez azonban nem volt igaz ebben az esetben. A tehergépkocsi légrugós volt, s közismert, hogy a légrugók hosszabb állás alatt leengednek, aminek következtében veszít magasságából a tehergépjármű. Így aztán nem volt elegendő fölfekvési felület a rámpa oldalán, s amikor ráment a rakodógép, akkor beszakadt alatta. Tetemes összeget kértek fuvarozó partnerünktől, amit természetesen nem fogadtunk el, jelenleg is vita tárgyát képezi, de annyit már elértünk, hogy a kompromisszum-készség külső oldalról is megvan, mert egyezséget ajánlottak.

A történet lényege, hogy természetesen ilyen esetekben is lehet kártérítést érvényesíteni.Fontos lehet a helyszínen, mint minden más káreseményről is, fotót készíteni, fuvarozó partnerünk azonnal jelezze nekünk (is) a károkozás tényét, s jegyzőkönyv is készüljön, amely tartalmazza a rakodógép üzemeltetőjének, illetve tulajdonosának, vagy a logisztikai cégnek az elérhetőségét.

Amennyiben van vagyonbiztosítása és annak van felelősségi részeleme, akkor a biztosító nevét, illetve a biztosítás kötvényszámát, bár, ha csak egy felelősséget elismerő nyilatkozat van, akkor mi ezt bekérjük, s ezek a károk megtérülnek. Ezek a targoncák rendkívül nagy tömegűek, különösen, ha még áruval is rakott a villa, ezért szintén gyakran előfordul, hogy a kisebb teherbírású, de még a kissé elöregedett nagy teherbírású gépkocsik deszkázata sem bírja el a súlyt. A kisebbik baj, ha csak a platót burkoló lemez szakad be, de előfordult, hogy az alatta levő alvázkereszt-tartók is sérültek. Ilyenkor is lehetőség van a kárigény megtéríttetésére.

Amikor telefonon egyeztettük interjúnk időpontját, említette, hogy mostanában több bűnesettel is szembesülniük kellett.

Rablások külföldön és idehaza

Kamion rablások egyre gyakoribbak a külföldi fuvarozásban.Fuvarozó partnereink közt is sajnos megnőtt az árulopások és szerelvénnyel, pótkocsival, félpótkocsival együtt eltulajdonított árukárok gyakorisága. A fertőzött gócpont elsősorban Olaszország, s azon belül is Dél-Olaszország.

A közelmúltban Palermo környékén három olyan káresemény is történt – ebből kettőt emelnék ki az érdekességük miatt – amelyek, olasz szóhasználattal élve, azt mutatják, hogy maffiák működhetnek a vidéken.

Egyik alkalommal bálázott ruhát szállított a kamion, a gépkocsivezetőnek szigorúan ki volt adva, hogy sehol nem állhat meg, s amikor a célállomás utcájába ér, hívja föl telefonon az áru feladóját. Ő megadott neki egy kódszámot, s azt az utasítást kapta, hogy csak annak adhatja át az árut, aki tudja a kódszámot. A célállomás utcájában hirtelen két gépjármű közrefogta, egy Fiat Dublo előröl, egy Iveco hátulról. Öt férfi ugrott ki a kocsikból, az egyik a szélvédő elé, s mutatta, hogy elvágják a torkát, amennyiben nem engedelmeskedik. Természetesen megrémült a gépkocsivezető. Látta, hogy föltépik a raktér ajtaját, s dobálják le az árut. Rövid sokkos állapot után végül is a sofőr feltalálta magát, s elkezdett kiabálni a telefonjába, hogy police, police. Ezt meghallották kinn is, látták, hogy telefonál, az addig lerakodott árut hamarjában bedobálták az Ivecoba, s elmenekültek a helyszínről.

A gépkocsivezető elment a célállomásra, ott jelezte, hogy mi történt. Kihívták a rendőrséget, s a rendőrség jegyzőkönyvezésre bevitte őt, de mivel a sofőr a magyar nyelven kívül mást nem beszélt, ezért a Google fordító programjával próbáltak jegyzőkönyvet készíteni. Magában a rendőrségi jegyzőkönyvben is jelezték ezt a tényt. Tudjuk, hogy ez a program szavak fordítására alkalmas, de összetett mondatok, kifejezések fordítására nem. Persze, azért az már ezzel együtt furcsa, hogy egy fordítás annyira félre menjen, aminek következtében egy szabályos rablást úgy interpretáljanak, mintha a járművezető magától állt volna meg segítségkérés céljából.

A jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a sofőr eltévedt, megállt az utcán, jött ez a két jármű, az utasok kiszálltak belőle, s arról érdeklődtek a gépkocsivezetőnél, van-e valami problémája. Majd fölajánlották segítségüket, hogy elkísérik a célállomásig. A jegyzőkönyv szerint a sofőr utánuk ment, amíg egy félreeső utcában megállították, s az áru egy részével elmenekültek.

Sajnos, a jegyzőkönyv nem megfelelő tartalmára csak itthon, már a CMR biztosítónak való megküldés után derült fény.  Illetve akkor, amikor már nekünk is jelezték ezt a kárt, s a mi olasz referensünk is lefordította az ebben foglaltakat. Mi hívtuk fel erre a fuvarozó partnerünk figyelmét, aki felvette a kapcsolatot az olasz rendőrséggel.

Legnagyobb meglepetésünkre közölték, van lehetőség a jegyzőkönyv módosítására, de ehhez ki kell menniük újra ugyanarra a rendőrségre a gépkocsivezetővel együtt, ahol most már tolmács segítségével újra fölveszik a jegyzőkönyvet. Jelenleg éppen kinn tartózkodik a sofőr és a tulajdonos. Remélhetőleg most már a megfelelő tartalommal készül el a jegyzőkönyv.

Az persze külön mutatvány lesz, hogy megtudjuk-e magyarázni a CMR biztosítónak, miért a második jegyzőkönyv a hiteles. Ha nem fogadják el, akkor a gépkocsivezető közreműködésére, súlyosan gondatlan magatartására hivatkozva ismét el fogják utasítani a kártérítés kifizetését.

Milyen alapon lehet itt súlyosan gondatlan magatartásról beszélni?

Az a baj, hogy mindig a károsultnak kell bizonyítania a kár bekövetkezését, annak körülményeit és mértékét. Ezt a törvény szabályozza. Ilyenkor a károsultnak kell azt is bebizonyítania, hogy vele szemben erőszakot alkalmaztak, s ezt ő kvázi nem utólag kitalálta. Azaz a bizonyítási teher fuvarozó partnerünkön a tulajdonoson és a gépjárművezetőn van.

A biztosító helyzete viszonylag könnyű, hiszen ő azt mondja, hogy a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok alapján nem tudja eldönteni, itt most gondatlanság történt vagy sem. Ha úgy gondolja, hogy történt, akkor ezzel az indokkal megtagadhatja a kifizetést.

Külföldi vétlen baleset esetén a kamionok javítási idejére az elmaradt hasznot is érvényesítjük.

Halljuk a másik esetet!

Trükkös járműrablás külföldön

A másik eset is rendkívül érdekes, a délutáni-esti órákban raktak meg egy félpótkocsit rézhuzalokkal, aminek igen nagy az értéke. Mivel ezek a hosszú rézhuzalok kötegelve voltak, ezért nem a hátsó ajtón rakták föl a platóra, hanem elhúzták oldalt a ponyvát és oldalról rakodtak be. A hátsó ajtót ki sem nyitották. Befejeződött a rakodás, a gépkocsivezető elintézte a papírmunkát, s elindult az autópályán immáron sötétben. Több gépkocsi elhaladt mellette, dudáltak, villogtak rá, némelyek integettek. Először nem tudta mire vélni, aztán ahogy jobban belenézett a tükörbe, látta, hogy a félpótkocsin jobbra-balra leng a hátsó ajtó, azaz nyitva van! A leállósávba húzódott, kiugrott a gépjárműből, s anélkül, hogy leállította volna a járművet, hátra ment becsukni az ajtót.

Ahogy becsukta az ajtót, hirtelen elindult a szerelvény. Az első pillanatban még azt hitte, hogy nem húzta be a rögzítő féket, de mivel a jármű gyorsított, azonnal tudatosodott benne, hogy hát bizony, ezt a kamiont ellopták. Rémülten integetve megállított egy másik autót, amelyik bevitte őt a legközelebbi rendőrségre. Onnan fuvarozó partnerünket fölhívták telefonon, aki – mivel GPS volt a vontatóban – közölte a műszer pillanatnyi helyzetét. A rendőrök kocsiba pattantak, s kirohantak a helyszínre. Meg is találták, de csak a vontatót, pótkocsi és rakomány nélkül.

Ez annyival súlyosabb az előző esetnél, hogy nincs lehetőség utólagos korrigálásra, itt a gépkocsivezető súlyosan gondatlan magatartása nyilvánvaló. Ebben az esetben a CMR biztosító egyértelműen mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Hozzá teszem, hogy mindkét esetben 30 millió forint fölötti kárról beszélünk! Ezek nagyon tanulságos dolgok, s nem árt, ha a gépkocsivezetők figyelmét felhívják arra, körültekintően járjanak el, amikor valakitől esetlegesen segítséget kérnek, vagy netán a gépkocsit bizonyos ideig magára kell hagyniuk.

Minden esetben – egy pillanatra is – slusszkulcsot ki, járművet bezárni! Persze, akkor is előfordulhat rablás, hiszen ha négy-öt ember megáll, s kihúzza a fülkéből a vezetőt, elviszik a szerelvényt, érthető módon nem tehet semmit. A különbség annyi, hogy ebben az esetben valóban rablás történik, s ilyenkor nemcsak hogy a CMR biztosító fizetési kötelezettsége áll be, hanem ennek hiányában sem kell a kárt a fuvarozónak megtérítenie. Mert ha rendőrségi dokumentummal bizonyítható, hogy szervezett bűnözéssel tulajdonították el a rakományt és a gépjárművet, akkor külső elháríthatatlan okra való hivatkozással mentesül a fuvarozó a fizetési kötelezettség alól.

Tartok tőle, hogy nem csak külföldön fordulnak elő hasonló bűnesetek…

Pótkocsival együtt lopták el a gumirakományt

Így igaz, sajnos itthon sem tétlen az „alvilág”. Legutóbb találkoztunk egy olyan esettel, ami jelenleg már az első fokú ítélet stádiumában van.

Itt az történt, hogy külföldről Magyarországra szállított kamionnyi gumirakományt tulajdonítottak el a félpótkocsival együtt: a gépkocsivezető egy biztonságosnak tartott faluban, amelyik egyébként a lakhelye, egy éjfélig nyitva tartó étteremmel szemben, a busz fordulóban, ahol nagy a mozgás még éjszaka is, letette a félpótkocsit, mivel a komplett szerelvénnyel nem tudott haza menni. Amire egyébként azért lett szükség, mert meghibásodott a vontató, engedte a levegőt. A jármű vezetője szerencsétlenségére otthon rendelkezett a javításhoz kellő szerszámokkal. Mivel  késő éjszakáig tartott a szerelés, éjjel két óra körül kinézett az ablakon, ahonnan rálátott a fordulóra, akkor még ott állt a félpótkocsi. Lefeküdt aludni, s amikor kilenc órakor fölébredt, addigra már az áruval együtt eltűnt.

Sajnos, a bíróság nem fogadta el a fuvarozónak azt az indoklását, hogy szervezett bűnözés lehetett a háttérben. Pedig egy félpótkocsit rakománnyal együtt nem olyan egyszerű eltulajdonítani. Vontatóra van szükség, gépkocsivezetőre, megfelelő okmányokra, hiszen egy félreeső faluból késő éjszaka közlekedő kamiont a rendőrautó bármikor megállíthat.

Azonkívül egy rakomány gumi értékesítése, illetve annak megszervezése, hogy valaki egyben átvegye, szintén komoly előkészületeket igényel. Ezt ugyanis nem lehet kivinni a szabad piacra, s ott darabonként eladni. Megfelelő raktárral is rendelkezni kell. Sőt, feltételezem, hogy a rakomány kellő „lepapírozása” is megtörtént, hiszen akár a NAV, akár más hatóság bármikor rákérdezhet, honnan származik  a nagy értékű rakomány.

Ha ezeket mind egymás mellé rakjuk, s azt is figyelembe vesszük, hogy nem volt más lehetősége a gépkocsivezetőnek, akkor úgy gondolom, eléggé egyértelmű az eset. Felmerült az is, hogy mi van akkor, ha az autópálya mellett a szokásos parkolóban hagyja. Szerintem sokkal nagyobb az esélye, hogy onnan elviszik, mert ahol harminc-negyven kamion parkol, s egyik sem tudja a másikról, hogy kicsoda-micsoda, nyugodtan rátolathat bármelyik vontató egy álló félpótkocsira, senki sem fogja megkérdezni, hogy jogosan viszi-e el. Első fokon elutasította a keresetet a bíróság, de fellebbeztünk, s bízunk benne, hogy másodfokon nekünk adnak igazat.

Hogy lehet bebizonyítani a szervezett bűnözést, ha a logikus következtetést, ezek szerint a bíróság nem fogadja el?

Sajnos, ennek csak egyetlen módja lenne, ha ezt a rendőrség leírná!

Hozzá teszem, hogy a rendőrség bizonyítottság hiányában mindössze az eltulajdonítás körülményeit rögzíti. Azt sajnos nem fogják leírni, hogy itt feltehetően szervezett módon, gondosan előkészülve követték el a bűncselekményt. Márpedig, ha nem írják le, akkor egyrészt a fuvarozó nem mentesül a kártérítési kötelezettség alól, s a CMR biztosító is arra hivatkozik, hogy a gépkocsivezető nem járt el a tőle elvárható gondossággal. Súlyosan gondatlan volt, magára hagyta a félpótkocsit, ezért vált lehetővé az eltulajdonítás, s így ők sem fizetnek.

Gálik István


Fuvarozó partnereink exkluzív kiszolgálása!

  • Kárrendezési irodasoron kívüli kárfelmérés, gépjármű szemle (elsősorban külföldi baleset és külföldi károkozó esetén) ezt követően azonnal megkezdhető a javítás (fuvarozó partnerek saját javító bázisán is)
  • igazságügyi műszaki gépjármű szakértő vezetésével magas fokú szakmai munka, pontos javítási kalkulációk
  • gépjármű károknál az u.n. avultatás „problémájával” is eredményesen foglalkozunk
  • casco kárrendezésben is segítünk
  • CMR, BÁF, bel-és külföldi u.n. rakománykárok rendezése
  • személyi sérülések kárügyintézése
  • vagyoni és nem vagyoni károk, elmaradt haszon, u.n. kocsikiesés követelés érvényesítése
  • sérelemdíj és sok egyéb jogcímen érvényesíthető kárigény
  • biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
  • üzemi baleseti kárigények, egyéb káresemények

Kollégáink összesen több mint 130 év (!) kárrendezői, nemzetközi kárrendezői szakmai tapasztalattal rendelkeznek!

 

Hasonló cikkek

4 hozzászólás

  1. Tisztelt Szakértők!
    Kizárólag zöldkártyával rendelkező kamion Ukrajnában becsúszott az árokba, közúti forgalmat nem okoz, mentésének költsége a zöldkártya terhére elszámolható lesz-e?
    Rendőrséget kihívták, intézkedés nem történt.
    Válaszukat köszönöm.

    1. Üdvözlöm!
      Sajáthibás balesetnél a saját jármű mentési költsége a balesetet szenvedett jármű kötelező biztosításának terhére nem rendezhető.

  2. Autóbusz baleset miatt kerestem meg az irodát, telefonon kerestek meg.
    Nagyon segítőkészek voltak,világos egyértelmű felvilágositást kaptam.
    A későbbiekben is válaszoltak kérdésemre nagyon gyorsan,udvariasan.
    Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *