Miért nőtt háromszorosára az autóbuszok kötelező biztosítása?

Vajon mivel indokolható, hogy néhány év alatt többszörösére nőtt a nagyobb buszok kötelező biztosítása és ma már alig találni egymillió forint alatti éves ajánlatot? Már a Nemzetgazdasági Minisztérium is kartellgyanút és erőfölénnyel való visszaélést említ, s egyeztetésre hívja a biztosítókat.

A buszos biztosítási díjak emelkedése már tavaly elkezdődött, de valójában idén tavasszal törte át a sajtó és a kormányzati szervek ingerküszöbét. A vállalkozókat tömörítő Nit Hungary áprilisban lépett a nyilvánosság elé azzal, hogy a kormány segítségét kérik a helyzet rendezéséhez. A vállalkozások úgy látják, hogy a díjemelés már arra a szintre lépett, hogy ez a drágulás érezhetően meg fog jelenni a szolgáltatások árának növekedésében is.

A NiT azért kérte a kormány beavatkozását, mert úgy látják, hogy az autóbuszos vállalkozások kiszolgáltatottak az erőfölénnyel rendelkező biztosítókkal szemben. Ráadásul a buszos szolgáltatók többsége olyan kisvállalkozás, mely ki sem tudja gazdálkodni a többmilliós költségnövekedést. A jelentős díjváltozást nem tudják saját erőből finanszírozni, ezért kénytelenek lesznek az utasokra hárítani a költségek növekedését. A becslések szerint a korábbiakhoz képest három-négyszeres díjemelkedés a nyári szezonra akár 20 százalékkal is emelheti az autóbuszos kirándulások költségeit. És nem csak a turistautak drágulnak: a díjemelés hatni fog a munkásszállítástól az iskolai kirándulásokig minden autóbuszos szolgáltatásra.

Kartellgyanú a buszok kötelező biztosítása alapján

A kartellezés vádját főleg egy olyan szolgáltatási piacon nehéz lenne igazolni, ahol az alkalmazott díjak egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz. A biztosítási díjak terén rendkívül nagy a szórás.

Készítettünk egy számítást egy internetes alkuszcég kötelező biztosítás kalkulátorával. Ajánlatot kértünk egy 2008-as gyártmányú, 49 férőhelyes autóbuszra, melyet budapesti személyszállító cég üzemeltet és nagyrészt nemzetközi utakat teljesít.

A buszra a legolcsóbb kgfb ajánlat évi 892 ezer forintos biztosítás volt. Mellette további egy ajánlat született egymillió alatt, de a többség inkább a 2 millió felé közelített. A legdrágább ajánlatot adó társaság évi 4,179 millió forintért biztosította volna az autóbuszt.

Tény az, hogy egy-másfél évvel ezelőtt még 300-400 ezer forintos ajánlatok születtek ugyanarra a kategóriára, melyre most főleg 2-3 millióhoz közeli ajánlatokat kapunk. Ez az emelkedés nehezen indokolható.

A biztosítók számai közötti szórás viszont olyan nagy, hogy valószínűleg nem fog bebizonyosodni a kartellezés gyanúja. Törvénytelen együttműködést akkor lehetne gyanítani, ha az ajánlott díjak gyanúsan hasonlóak lennének.

Miért emelkednek a kgfb díjak?

A kgfb-piacon évek óta folyamatos az áremelkedés. A biztosítók éveken át hallatott nyilatkozatai szerint még további díjemelésekre lenne szükség. Ezt a biztosítók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank is szükségszerűnek nevezte, mivel a kifizetett kártérítések összege évről-évre magasabb volt a beszedett biztosítási díjak összegénél.

Azt az MNB adatai alapján is láthatjuk, hogy az autóbuszos díjak lényegesen gyorsabb ütemben nőttek, mint más járműveké. A NiT weboldalán elérhető egy elemzés az autóbuszos díjak alakulásáról. Eszerint 2014 óta a kgfb-tarifák átlagosan 58 százalékkal emelkedtek. A díjemeléssel legjobban érintett, 49-79 férőhelyes buszok biztosítási díja viszont négyszeresére nőtt ebben az időszakban. Igaz, a kép egy kicsit torzít, ha csak ezt az időszakot nézzük, mert 2012-14 között több kategóriában is csökkentek a díjak.

Ha viszont nem 2014-től, hanem 2010-től figyeljük az adatokat, akkor azt látjuk, hogy az autóbuszok biztosítási díja átlagosan csak 33,2 százalékkal növekedett, s ezen belül a legnagyobb, 80 férőhely fölötti járműveké egyenesen csökkent.

Autóbuszok kötelező biztosítási díjának változása 2010-2018 között

Autóbusz átlag	33,2 %
10-19 férőhely	9,6 %
20-42 férőhely	46,9 %
43-79 férőhely	123,8 %
80- férőhely	-1,3 %

Forrás: NiT

Hogy a drágulás jogos- vagy nem, arról sokat elárul, hogy mekkora adott évben a kárhányad. A kárhányad azt jelenti, hogy a biztosító a beszedett díjakhoz képest mekkora összeget kénytelen kártérítésként kifizetni. 2013-ban ez az arány még 100 százalék fölött volt, azaz a társaságoknak többet kellett kifizetniük, mint amennyit begyűjtöttek. 2016-ra a kárhányad a kisebb buszoknál 20 százalék körülire esett vissza. A 43-79 férőhelyes kategóriában viszont továbbra is, 54,9 százalék, a 80 férőhelynél nagyobb buszok esetén pedig 118,4 százalék. Nem véletlenül: a nemzetközi visszhangot is kiváltó, jelentős áldozattal és ezt követően magas kártérítési összeggel járó autóbuszos balesetek kivétel nélkül ezt a kategóriát érintették.

A NiT következtetése is az ezek alapján, hogy a 80 férőhelynél nagyobb buszok után a tulajdonosok 2017-ig biztosan sokkal alacsonyabb díjakat fizettek, mint az indokolt lett volna.

A 2017-2018-as jelentős díjemelések elsősorban ezt a kategóriát érintik, ezen belül is főleg a nemzetközi forgalomban közlekedő autóbuszokat. Ez is érthető, hiszen a hosszú nemzetközi utakon lényegesen nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint hazai forgalomban. A külföldön történt személyi sérüléses balesetek kártérítési költségei jóval magasabbak, számolva a mentés, kórházi ellátás és a kártérítések költségével is.

A veronai buszbaleset hatása

Az elmúlt évek legnagyobb autóbuszos tragédiájaként tekinthetünk a 2017 elején történt veronai buszbalesetre. Legutóbbi sajtóhírek szerint a kárrendezés 2018 elejére sem zárult le teljesen. A kiszivárgott hírek szerint a biztosító kötelezettségvállalása a maximális 1,6 milliárd forinthoz közelít.

Néhány ilyen baleset elfogadóbbá teszi a közhangulatot a biztosítók díjemelésével kapcsolatban. Teljesen érthetőnek tűnik, hogy olyan nagy összeget kell kifizetniük, ami már befolyásolhatja a kárhányad alakulását és így hatással van a következő évi díjakra is. Azt azonban ne feledjük, hogy 2016-ban például a kötelező biztosításokból a biztosítóknak 130 milliárd forintos bevételük volt, s 80 milliárdot fordítottak kárrendezésre. A veronai buszbaleset 1,6 milliárdhoz közeli kártérítési összege 2 százalékkal változtatja meg ezt az összeget. Hatással van rá, de önmagában nem fordítja fel a biztosítási piacot olyan mértékben, hogy az autóbuszok kötelező biztosításánál háromszoros díjnövekedést lehessen vele indokolttá tenni.

Az új Polgári perrendtartás negatív hatása a kártérítésekre

Másik oldalról sajnálattal tapasztalható, hogy az új Polgári perrendtartás (Pp) bevezetése óta (2018.01.01) a folyamatban lévő személyi sérüléses kárügyekben a biztosítók nagyrésze a korábbi kártérítés összegeknek is csak a töredékét ajánlja fel a károsultaknak, illetve a képviselőiknek.

Mindez annak tudható be, hogy az új perrendtartás bevezetése óta gyakorlatilag nem indultak kártérítési perek a nagyfokú bizonytalanság, illetve a keresetek nagy arányú visszautasítása miatt (a mai napig /2018.05.15/ országos átlagban a perek több mint 90 %-a nem indul el visszautasítás miatt).

Ez azt eredményezte, hogy a biztosítók is „bátrabbakká váltak” és lejjebb szorították az uniós viszonylatban Magyarországon egyébként is nagyon alacsony kártérítési összegeket, feltételezve, hogy a károsultak képviselői úgysem mernek perelni.

---

A szerzőről:

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Gépjárműkárok rendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből