Mi a teendő káresemény, autóbaleset esetén?

  • Autójával minden esetben álljon meg!

    Egy jelentéktelennek tűnő ütközésnél is gépjárművével meg kell állnia, nehogy cserbenhagyással vádolják! Meg kell győződni arról, hogy van-e valamilyen oka rendőri intézkedés kérésének, amely személyi sérülés esetén kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. Csak abban az esetben lehet a helyszínt megváltoztatni, ha nem történt személyi sérülés, és a baleseti helyzet sem vitatott.

    A rendőri intézkedésig a vészvillogó működtetésével, elakadásjelző elhelyezésével a jármű(vek) baleset utáni helyzetét biztosítani kell.

  • Szükség esetén hívja a Mentőket!

    Bármilyen személyi sérülésnél azonnal ki kell hívni a Mentőket, a Rendőrség kötelező értesítése mellett, mert a balesetből származó később felismert személyi sérülés legrosszabb esetben akár cserbenhagyásnak, kötelező segítségnyújtás elmulasztásának is tekinthető, amely már büntetendő cselekménynek számít.

  • Hívja a Rendőrséget!

    Törekedjen megegyezésre! Ha mégsem sikerül megegyeznie a másik féllel, a kár nagyságától függetlenül hívjon rendőrt, akkor is, ha személyi sérülés nem történt.

  • Adja meg a szükséges információkat!

    A szükséges adatok ismertetése jogszabály előírta kötelesség, ezért meg kell adnia nevét, címét, biztosítója nevét, kötelező felelősség biztosítási kötvénye számát és igazolnia kell kötelező biztosítása érvényességét.

    Ha nem a saját gépkocsiját vezette, akkor is informálnia kell a másik felet a jármű üzembentartójának felelősségbiztosítójáról és biztosítási kötvényszámáról.

    Mi a teendő akkor, ha egy parkoló gépkocsiban okozott kárt, és a közelben nem találja annak tulajdonosát? Ebben az esetben írja fel nevét, telefonszámát és rögzített módon helyezze el a sérült gépkocsira (pl. a szélvédőre, az ablaktörlő lapát alá).

    Következő írásunkban egy megtörtént cserbenhagyásos parkoló baleset kapcsán olvashatja, hogy mi a teendő ha a parkoló autóban okozott kár esetén a károkozó címe hátrahagyása nélkül “lelép”.

  • Kérje el a szükséges információkat!

    Ugyanazokat az adatokat, amelyeket megadott, Önnek is meg kell kapnia a baleset többi érintettjétől. Ha a másik fél megtagadja az együttműködést, akkor írja fel a gépkocsi forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét, hogy a rendőrség megfelelő információval rendelkezhessen a tulajdonos felderítéséhez.
    Az információk birtokában nagyon fontos a 7. pontban említett „Baleseti bejelentő” pontos, tárgyilagos kitöltése.

  • Tanúk adatai

    “Egyszerűnek” tűnő helyzetekben is ajánlatos, a vitatott helyzetekben azonban elengedhetetlenül fontos, lehetőség szerint idegen tanú(k) – tehát nem a járművünkben ülő(k) és nem vérszerinti rokon(ok), mert elfogultságuk miatt nem számíthatnak tökéletesen hitelesnek – nevének, lakcímének, elérhetőségi helyének, telefonszámának felírása. Szükség esetén az intézkedő rendőr adatai is elkérhetők, egyébiránt szolgálati jelvényének száma is alkalmas a személyazonosságának későbbi megállapítására.

  • Töltse ki az „Európai baleseti bejelentő” lapot!

    A „Baleseti bejelentő” lapot (más elnevezésével „Európai baleseti bejelentő”-t, hétköznapi nevén „kék-sárgá”-t) a baleset helyszínén a másik féllel együtt, teljes körűen oly módon töltsék ki, hogy azon a baleset minden körülménye és a baleset részeseinek adatai pontosan feltüntetésre kerüljenek. Nem szabad elfelejteni, hogy a végső döntés a felelősség kérdésében a biztosítóé, ugyanis a biztosítót nem köti a károkozó nyilatkozata, sőt adott esetben még a rendőrségi határozat sem. Ezért lényeges, hogy a baleset bekövetkezése után megőrizzük tárgyilagosságunkat és minden lényeges adatot, illetve körülményt leírjunk. Mindenképpen ragaszkodjon hozzá, hogy ábrán szemléltessék a baleset bekövetkezésének folyamatát! Hogyan töltsük ki helyesen a baleseti bejelentőt?  a linkre kattintva hasznos tippeket olvashat.

  • Belföldön bekövetkezett káresemény esetén jelentse be a káreseményt!

    A balesetet a károsult és a károkozó biztosított is köteles – a baleseti bejelentő bemutatásával – a biztosítójánál bejelenteni. Kötelező biztosítás esetén a biztosított 8 napon belül köteles saját biztosítójának a bejelentést megtenni, valamint a biztosító által kért felvilágosítást megadni. A károsult KGFB esetében 30 napon, CASCO esetében általában 2 munkanapon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. A gyors és szakszerű kárbejelentés és kárigény megfogalmazása érdekében irodánk rendelkezésére áll! Mi az Ön érdekeit képviseljük!

    Tudnia kell, hogy

      • az ismeretlen gépjármű által okozott baleset esetén:
      • gépjárműben, poggyászban keletkezett sérülésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem terjed ki, erre csak a casco biztosítás nyújthat fedezetet.
      • amennyiben az halállal vagy súlyos testi sérüléssel jár, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjének áll fenn helytállási kötelezettsége.
      • az érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező, de ismert üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla kezelője rendezi (szívességi- vagy előzetes CASCO-ra történő kárfelvétel alapján).

     

    • Külföldön elszenvedett káresemények

      Ha a Magyar Köztársaság területén kívül az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkező gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik (“szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

      Külföldi károknál, – amennyiben van rendőri intézkedés – ne ijedjen meg, ha az eljáró rendőrtől a helyszínen nem kap a balesettel kapcsolatos dokumentációt. Azonban minden esetben meg kell kapnia az intézkedő rendőr / rendőrség elérhetőségére vonatkozó adatokat, melyet feltétlenül őrizzen meg. Rendőr neve, rendőrkapitányság neve, címe, telefonszáma.

      Az Ön megbízása alapján a jegyzőkönyvet és a kár dokumentációját az eljáró külföldi hatóságtól beszerezzük.

      Külföldön, külföldi károkozótól elszenvedett baleset esetén javasoljuk, hogy a szakszerű kárigény összeállítása és a gyorsabb kárrendezés érdekében vegye fel irodánkkal a kapcsolatot! Javasoljuk, olvassa el a „Külföldi baleset” oldalon található információkat is!

      Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

  • Külföldi károkozó / résztvevő esetén

    Amennyiben a felelősséget egyik fél sem ismeri el, hívjon rendőrt! Kérje el a külföldi gépjármű u.n.” Biztosítási Zöldkártyáját” és válassza le az alján lévő Igazolást. Amennyiben ez nincs meg, akkor sincs probléma. Töltsék ki a 7. pont szerint az „Európai Baleseti Bejelentő”-t. Amennyiben egymással nem tudnak kommunikálni, mindenki vegye elő a „saját nyelvén” rendelkezésre álló „Európai Baleseti Bejelentő” lapot. Valamennyi európai országban azonos szövegezésű a nyomtatvány, így az bármely nyelven kitölthető! Az Ön saját példánya lesz a „tolmács”. A biztonság érdekében azonos tartalommal kitölthetik mindkét nyelvű nyomtatványt is, melyből a felek 1-1 példányt egymásnak átadnak.

  • Menjen orvoshoz!

    Ha bármilyen gyanús tünetet észlel magán a balesetet követő napokban, feltétlenül menjen el orvoshoz, mert a látszólag jelentéktelen, vagy egyáltalán nem látható sérülések utóbb veszélyesnek, esetleg életveszélyesnek bizonyulhatnak.

    Amennyiben személyi sérüléses kára is keletkezett, akkor javasoljuk, hogy kárigényének a biztosítóhoz való benyújtását megelőzően kérjen tanácsot, a szakszerű kártérítési igény összeállítására forduljon független kárrendezési szakértőhöz!

    Segítünk hozzájutni az elérhető

    legmagasabb kártérítési összegekhez!

 

Mi a teendő káresemény, autóbaleset esetén?
5 (100%) 6 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook14Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

16 hozzászólás: “Mi a teendő káresemény, autóbaleset esetén?

  1. Egy hete “elütött” egy őz. Az autómban jelentős kár keletkezett! Az őzike köszöni szépen jól van, hála az égnek, kecsesen tovaszökellt. A rendőrséget kihívtam, jegyzőkönyv készült, de mivel az őzike nem adott betétlapot a biztosító elutasította a kárigényemet. Szeretném megtudni, hogy van-e esélyem valakitől kártérítést remélni és ha igen, akkor mi a teendőm.

    1. Kedves Erzsébet!

      Sajnos sok jót nem ígérhetek, ha van casco-ja arra rendezni tudja a kárát.

      Elviekben a vadásztársaságnak kellene megfizetni a kárt, akinek a területéről az ön kocsija elé kiszaladt az őz. Mivel nincs meg az állat, így nem lehet bizonyítani, hogy ott és akkor keletkezett a kár. Ha korábban ki volt téve a vadveszély tábla és még hatályos is volt a baleset színhelyén, akkor arra hivatkozva bújik ki a felelős, hogy miért nem vigyázott jobban, hiszen ki volt táblázva. Ez egy betarthatatlan gumiszabály, hiszen mekkora sebességgel kéne menni az autóval, hogy ha féktávolságon belül (!) eléugrik egy vad meg tudjon állni?
      A másik probléma, ha meg is lenne a vad és pl. nem lenne kitáblázva, a vadásztársaság azt mondja, hogy ön térítse meg az elhullott vad értékét, ez esetben a társaság kifizeti az ön kocsijában okozott kárt.
      Van egy harmadik probléma is… Egy régi legfelsőbb bírósági ítéletre hivatkozva előszeretettel utasítják el a kárigényt a vadásztársaságok, miszerint “két veszélyes üzem találkozott” (vad és gépjármű) emiatt nem róható fel egyiknek sem a baleset. Mindenki viseli a maga kárát.

      Álláspontunk szerint (ha bizonyítható az esemény) a vadásztársaság így vagy úgy, de felel a tulajdona (vad) által okozott kárért, azonban ezt csak peres úton lehetne érvényesíteni. Elhúzódó tárgyalások, fix költségek, bizonytalan kimenetel… nem javasoljuk…

      Mivel a vad-vadgazdálkodás is veszélyes üzemnek minősül, így célszerű lenne ismét kötelezővé tenni a vadásztársaságok felelősségbiztosítását ezen eseményekre. Korábban létezett ilyen biztosítási kötelezettség, ám a biztosítók a nagy kárhányadra, a vadásztársaságok pedig a magas biztosítási díjra hivatkoztak és egyszer csak kikerült a törvényi kötelezettségek közül a biztosítás megléte…

      Megkeresését köszönjük, ha lenne még kérdése kérem tegye fel, vagy keressen elérhetőségünkön.

      üdvözlettel,
      Végh Győző

  2. Üdvözlöm!Érdeklődnék, mi a véleménye.Nyíregyháza belterületén történt egy balesetünk.A szemben jövő autó, elütött egy őzbakkot és átcsapódott a mi autónkra, melyben jelentős anyagi kár lett.Rendőrt hívtunk, várjuk a jegyzőkönyvet.A rendőrök az őzet a helyi vadásztársasággal elvitették.Reménykedhetünk kártérítében? A másik autó biztosítójától? Azt tudjuk a vadásztársaság nem valószínű, hogy fizet.Vagy a ház tulajdonos, ahol rossz volt a kerítés állapota?Köszönettel Ábelné

    1. Üdvözlöm!

      Amennyiben a szemből érkező jármű vezetőjének nem róható fel a baleset (ezesetben is csak kármegosztás lehetne), jelentős gyorshajtás, ittasság, a jármű elhanyagolt műszaki állapota, stb… nem felelős. Aalószínű ő elé is féktávolságon belül ugrott ki a vad. A ház – telek tulajdonosa, sem felel, hiszen nem az ő tulajdona az őzbak.
      Vaddal történő ütközés esetén elsődlegesen, ha rendelkezik saját casco szerződéssel, arra tudja bejelenteni kárát.
      Amennyiben nem rendelkezik cascoval, a rendőrségi dokumentummal, – mely kiterjed a baleset körülményeire – lehet az illetékes Vadásztársaság felé benyújtani kárigényét. Sajnos a tapasztalat az, hogy érdemben nem foglalkoznak vele, hivatkozással a vadászati törvény 75/A.§ (1) és (2) pontjára, miszerint a vadászható állat által okozott kárért való felelősség a Ptk. 6:539.§ veszélyes üzemek találkozása által keletkezett károk megtérítését szabályozza.
      Amennyiben a károkozás mindkét fél részére felróható, mindenki viseli a saját elszenvedett kárát.

      Összegezve, tehát peren kívül igen kicsi az esélye a kár érvényesítésének. Ha perre viszi az ügyet, Önnek kell bizonyítani, és a perköltséget addig Ön viseli. Ha a peres eljárás az Ön javára dől el, akkor megtérítik a perköltséget is.

  3. Üdvözlöm! Kérdésem lenne, hogy személyi sérüléses balesetnél a kárigényt mindig a károsultnak kell benyújtania? És erre mennyi idő áll rendelkezésre? Válaszát előre is köszönöm!

    1. Kedves Hajdú Eszter!

      A kárbejelentési határidő biztosításonként eltérő, 48 óra és 30 nap között határozzák meg, célszerű azonban minél előbb bejelenten magát a bekövetkezett káreseményt.
      Indokolt esetben (pl. kórházi kezelés, egyéb igazolt akadályoztatás, stb.) ettől el lehet térni.
      A káreseményt bejelentheti meghatalmazás alapján más személy is.
      A kártérítési igény benyújtásának és a kárbejelentésnek nem feltétlenül kell egybeesnie, hiszen a kártérítési igényt pl: személyi sérülésnél szakszerűen össze is kell állítani és pótlólag is be lehet nyújtani az alaposan összeállított kártérítési igényt.

  4. Jó napot!
    Szeretném kérdezni, hogy egy szabályosan bejelentett káresemény után, mennyi idő múlva kell a kárszakértőnek kijönni, illetve egyeztetni egy időpontot a szemléhez?h

    1. Üdvözlöm!
      Biztosítóktól és biztosítási termékektől is függ. A biztosító által “vállalt” szemlézési határidő a biztosítási feltételek kárbejelentéssel foglalkozó részeinél található meg általában. Általában 3-5 napot írnak a biztosítási feltételekben.
      Fontos, hogy a kárszakértő szemléig nem lehet megkezdeni a helyreállítást, csak az u.n. kármegelőzés / kárenyhítés érdekében lehet változtatni a helyszínen / károsodott vagyontárgyakon.

  5. Uzembentartoja voltam egy autonak,melyet totalkarosra tortek.A tulajdonos adott meghatalmazast a biztosíto altal megitelt karosszeg felvetelere.Az osszetort autot visszterhes uzembentartoi szerzodessel vettem meg a tulajdonostol.Mivel munkavegzeshez kell az auto,vettem egy hasonlo hasznalt autot adasveteli szerzodessel es kertem a biztosítot,hogy fizesse ki az atirasi koltsegeket,de elutasitottak azzal,hogy en csak uzembentarto vagyok, es csak tulajdonosnak fizetnek. Nem erdekli oket,hogy en vagyok a karosult,ez hogyan lehetseges?Kertem bergepkocsi atalany fizeteset is 30 napra,mivel a tonkretett auto munkaeszkoz volt, de elutasitottak azt is.

    1. Tisztelt László Judit!

      A totálkáros jármű pótlásának költsége (eredetvizsgálat, átírás, törzskönyv, forgalmi eng.) mindig a tulajdonost illeti, mert az Ő vagyontárgya sérült a balesetben, és azt az új jármű vásárlásakor neki kell(ene) kifizetnie. A forgalmi eng. költségén 6.000.-Ft eljogászkodhatnánk, hogy az Önnek jár, mert az eredeti (baleset előtti) állapotban Ön volt a forgalmi eng. szerinti üzembentartó. Szóval így a biztosító az első esetben többé-kevésbé helyesen járt el.
      Mivel a jármű üzembentartója Ön volt, ezért a javítás időtartamára megilleti a bérgépkocsi átalány.
      Javaslom, hogy indoklással kérje újra a bérgépkocsi átalányt, illetve tegyen panaszt a biztosítónál.
      Ha nem haladna az ügyben, irodánkat is megkeresheti.

  6. Üdv! Ma reggel véletlen, nekimentem a garázs oldalának az autómmal. Teljes körű casco biztosítás van rajta. Ilyen esetben fizet a casco? Mik a teendőim ezzel kapcsolatban?

    1. Kedves Sándor!
      Igen az ilyen “saját hibás” károkat is megtéríti a casco.
      Casco biztosítójánál jelentse be online a káreseményt.
      Pár nap múlva kijön a biztosító kárfelmérője és szemléz…

  7. Üdv.10.hó 21én volt egy frontális balesetunk amiben mi voltunk a vétlenek.Rendőrségi kihallgatasra még csak most került a sor mivel 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedtem.A rendőrségen említettek egy kár okozó méltányossagi felajánlást ez mit takar pontosan?Ha elfogadom a felajánlást ez nem lesz probléma a kárrendezéskor?köszönöm válaszát.

    1. Tisztelt Tassi József!
      A “kár okozó méltányossági felajánlás” a közvetítői eljárás, melyről írásunkban részletesen olvashat.
      Az közvetítői eljárás során érdemes megegyezni… mely nem befolyásolja a biztostó által fizetett kártérítést.
      Célszerű lenne, ha felvenné irodánkkal a kapcsolatot, hogy kárigénye szakszerűen legyen benyújtva.

  8. Szép jó napot!
    Olyan problémám lenne,hogy okt.26-án történt egy balesetem,ahol nem én voltam a hibás(erre tanúm is van). A károkozó elhajtott,rendőrségi ügy lett belőle!
    Viszont az intézkedő rendőr nem mondta,hogy 30 napon belül le kell jelenteni és én sem gondoltam,mivel kárbejelentő lap nem lett kitöltve.
    Ebben az esetben mi a teendő?
    Válaszát előre is köszönöm

    1. Kedves Soltész Ádám!
      Kárigényét mielőbb jelentse be a károkozó biztosítójában.
      A fenti esetekben a biztosítók többsége toleráns, ha egyértelmű a jogalap befogadja a késői kárbejelentést is.
      Ha a késői bejelentés miatt u.n. “lényeges körülmények” nem tisztázhatók (pl az okozott kár, stb…) a biztosító elutasíthatja a kárigényt.
      Esetleges elutasítás esetén nem hivatkozhat arra, hogy a rendőr nem mondta, vagy Ön nem tudta…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *