Közigazgatási bírság és szabálysértési bírság az utakon: mi a különbség?

Több tízezer forintos közigazgatási bírságot kaphatnak magánszemélyek is kisebb-nagyobb közúti szabálysértésekért. Egy gyorshajtás alapesetben akkor is 30 ezer forintot ér, ha nincs a közelben rendőr, csak az automata kamera képe rögzítette a szabályszegést. De miért lehet más összegű a bírság akkor, ha a rendőr igazoltat, mint akkor, ha csak a kamerakép alapján érkezik a csekk? Mit jelent az objektív felelősség és miben különbözik a közigazgatási bírság a szabálysértési bírságtól?   

Mire jó a közigazgatási bírság?

Az objektív felelősség alá eső szabálysértések esetén a rendőrnek nincs mérlegelési joga.
Az objektív felelősség alá eső szabálysértések esetén a rendőrnek nincs mérlegelési joga.

Lassan tíz éve kapott kedvet a törvényhozás a közigazgatási bírságok alkalmazásához. Ha a bírságolásnak az a célja, hogy pénzt hajtsanak be vele, akkor az állam számára ez az előnyösebb. Nem mérlegel a rendőr, nem lehet elnéző. A törvény kimondja, mennyit ér a szabályszegés, s nincs enyhítő körülmény, ami csökkenthetné ezt a tarifát.

A közigazgatási bírságnak éppen ez az elrettentő ereje. Ezért szeretik, akik bevezetik, vagy további kiterjesztéséért lobbiznak. Ők úgy gondolják, hogy nagyobb a visszatartó ereje egy olyan büntetésnek, amit nem lehet kidumálni, nem lehet megúszni.

A ma is érezhető gond akkor keletkezett, amikor a jogalkotók szemezgetni kezdtek a szabálysértések között, s egyiket ide, másikat oda sorolták. Amiről úgy gondolták, hogy súlyosabb, a közlekedési morált jobban sértő cselekedet, azt a közigazgatási bírság hatálya alá tették. Csakhogy a „közlekedési morál” nagyon változó kifejezés, mindenki mást ért alatta. Így jutottunk el oda, hogy éppen az nem egyértelmű, hogy melyik cselekmények tartoznak ebbe a nagyon egyértelműnek szánt kategóriába. Mert kinek mi a veszélyesebb: a gyorshajtás, egy pohár bor vezetés előtt, egy kézben tartott mobiltelefon, egy áthaladás sárga jelzésen? A jogalkotó saját véleménye szerint kezdett szemezgetni a KRESZ szabályai közül, így soroltak jó néhány szabálysértést a közigazgatási bírság hatálya alá.

Mi az, hogy közigazgatási, vagy szabálysértési eljárás?

A tetten ért autós legtöbbször nem is érti, hogy pontosan mi történik vele. A rendőr igazoltatja, közli vele, mit tett rosszul és nekiáll az adminisztrációnak. A sofőrt ebből egy dolog érdekli: mibe fog kerülni? A rendőr vagy mond egy összeget (helyszíni bírság), vagy közli, hogy feljelentést tesz a dolog súlya miatt. Emberünk ezzel be is éri, csak lelki szemei előtt lebegnek a megjósolható tízezrek. Közben arról fogalma sincs, mi történik éppen az ügyével.

Ha egy szabályt megsértünk, kétféle hatósági eljárás indulhat. Vagy szabálysértési ügy lesz belőle, vagy a közigazgatás általános szabályai szerinti hatósági ügy, azaz közigazgatási eljárás. Nem csak a kiszabható összegben van különbség, mindkettőnek mások a szabályai.

A közigazgatási eljárás legfőbb tulajdonsága, hogy nem érdekes, ki az elkövető. Erre mondják, hogy az objektív felelősség alá tartozik. Ilyen például a gyorshajtás. Ha egy túl gyors autót lefényképeznek az úton, a rendőrséget nem érdekli ma már, hogy ki volt a sofőr. Nem lehet kibújni a bírság alól azzal, hogy „nem én vezettem”. Nem baj, ha nincs meg a sofőr, akkor az üzemben tartó fizet. Ő a felelős mindenért, ami az autóval történik. Csak akkor nem ő állja a bírságot, ha írásos igazolása van arról, hogy nem ő vezette az autót (pl. kölcsönzési szerződés, vagy feljelentés, hogy ellopták az autót).

Közigazgatási eljárást olyan esetben lehet indítani, ha ezt az objektív felelősséget rá lehet húzni az esetre. Egy piros lámpán való áthaladás ugyanúgy lefényképezhető, mint a gyorshajtás. Egy kormányrendelet sorolja fel, hogy milyen szabályok megsértése tartozik ebbe a körbe:

  • gyorshajtás
  • vasúti átjárón való áthaladás
  • a továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés szabályai (átmenni a láma piros jelzésén)
  • leálló sávon haladás
  • behajtás tilalma
  • kötelező haladási irány
  • korlátozott forgalmú övezetek, zónák
  • védett természeti területen közlekedés engedély nélkül
  • teherautók számára: elektronikus útdíjjal kapcsolatos szabályok

Ez a lista viszonylag gyakran – értsd alatta: néhány évente – változik. Pár éve például még ide tartozott a biztonsági öv bekötése, az előírt gyermekülés vagy motoron a bukósisak megléte, a kézben tartott mobiltelefon használata is. Ma ezek elmulasztását már nem szankcionálják közigazgatási bírsággal.

Hamarosan bővülni is fog az objektív felelősség alá eső cselekedet listája. Készül egy országos, automata tengelysúlymérő hálózat, mely menet közben, emberi beavatkozás nélkül méri az autókat és szűri ki a túlsúlyos járműveket. Ma még nincs kész az erre vonatkozó jogszabály, 2017 őszére várható a szigorítás. Objektív felelősség alá fog tartozni a legnagyobb megengedett össztömeg túllépése is.

Ezekben az esetekben tehát nem is fontos, hogy a szabálysértést ki követte el. A fotó bizonyítja, hogy az autó tilosban várakozott, vagy behajtott az egyirányú utcába, vagy korlátozott forgalmú övezetbe. Csak egy fotó és már megy is a csekk a kocsi üzemben tartójának. Ettől kezdve az ő felelőssége annak bizonyítása, hogy esetleg nem ő vezette az autót.

A közigazgatási bírsággal érintett ügyekben nem is csak a rendőrség járhat el. Közigazgatási bírságot a közterület-felügyelet is kiszabhat. Tehát a rendőrök mellett a közteresek is fényképezhetik például azokat a teherautókat, melyek behajtanak Budapesten a korlátozott övezetekbe.

A tilosban parkolókat a közteresek viszont nem bírságolhatják meg csak fotó alapján, mert a várakozási szabályok megsértése nem tartozik az objektív felelősség alá.

Az ilyen törvénykezéssel sokszor tényleg az a legnagyobb baj, hogy túl egyértelmű. Nem ismeri sem a tévedés lehetőségét, sem a méltányosságot, vagy a végszükség fogalmát. Akkor is 50 ezer lesz a bírság, ha a sofőr csak azért ment át a sárgán, mert a szülni készülő feleségével rohant a kórházba. Akkor is, ha a bírság a család utolsó forintját viszi el. Nincs méltányosság, egyéni elbírálás, enyhítő körülmény, büntetlen előélet. Sem a rendőrök, sem a bírók nem vizsgálhatják az egyedi ügyek egyedi körülményeit. A szabályszegések elbírálásának jogát egyre több esetben kiveszik a bíróságok kezéből. A bíró nem mérlegelheti a cselekmény súlyosságát, körülményeit. Sokak szerint a közigazgatási bírságolás így leginkább pénzbehajtásnak tűnik. Főleg amikor a civil autóba bújtatott traffipaxos autó egy kanyarban áll, egy útépítés után ott felejtett 30-as tábla hatálya alatt.

A közigazgatási eljárás nagyon fontos eleme, hogy az elkövetőt semmi sem védi. Nincs vizsgálat, meghallgatás, bizonyítás. Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy közigazgatási bírságnak kizárólag akkor van helye, ha a szabályszegést technikai eszközzel dokumentálták. Magyarul: ha hiteles fénykép készült róla.

Ezt a fényképet az eljárás során meg is lehet nézni. Aki megkapja a határozatot a bírság kiszabásáról, annak javasoljuk is, hogy mindenképpen alaposan nézze meg, elemezze a felvételeket. A hatóság is téved, nem is egy esetben. Csak akkor lehet elkerülni, hogy kifizessünk egy jogtalanul kirótt bírságot, ha a képek alapján, az előírt határidőt betartva fellebbezünk a döntés ellen. A képeket az interneten lehet megnézni, a kozigbirsag.police.hu oldalon. Itt a kapott határozat számát és a rendszámot kell beírni a képek eléréséhez.

A szabálysértési eljárás több jogot ad

A szabálysértési eljárás sokkal több jogot ad az elkövetőnek a rendőrrel szemben. Eleve az a fő különbség, hogy itt egy valós személlyel, egy megnevezett emberrel szemben indul az eljárás. Nem az ABC-123 rendszámú autó üzemben tartóját büntetik, hanem Kiss Géza vagy Kovács János ellen indul eljárás. Hogyan is nézett ki egy ilyen ügy korábban?

Tegyük fel, hogy a rendőr lefényképezte a tilosban parkoló autót. Az autó tulajdonosa a rendszám alapján kapott egy fenyegető hatósági levelet, hogy eljárás indult, s nyilatkozzon, hogy a jelzett időpontban ki vezette a kocsit. Ha a sofőr ismerte a jogait, akkor tudta, hogy szabálysértési eljárásban nem köteles magára, vagy hozzátartozójára terhelő vallomást tenni. Tehát visszaírt a rendőrségnek, hogy a kocsit egy hozzátartozója vezette, akit nem kíván megnevezni. Az eljárásnak ezen a ponton vége is szakadt, mert nem volt kit megbüntetni. Részben ez volt az oka annak, hogy egyes szabályszegéseket az objektív felelősség hatálya alá soroltak. A cél az volt, hogy ne lehessen erre az indokra hivatkozva kibújni a felelősség alól.

Mi a helyszíni bírság?

Helyszíni bírságot olyan szabálysértések esetén lehet kiszabni, ahol ezt törvény külön megengedi. Ha a vétség elkövetője a bírságolás tényét tudomásul veszi, felelősségét elismeri, a bírság összegét elfogadja, akkor a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki rá. Korábban ezt a helyszínen kellett befizetni is. Ma a rendőr már nem vehet át pénzt, hacsak nincs lehetőség azonnali bankkártyás fizetésre. A rendőr ilyenkor csekket ad, amit 30 napon belül kell befizetni.

Ha a megbüntetett autós a helyszíni bírságot nem akarja elfogadni, vagy akár csak annak összegét vitatja, akkor a rendőr feljelentést tesz. A rendőrség ilyenkor szabálysértési eljárást indít, aminek a végeredménye valószínűleg sokkal magasabb büntetés lesz, mint amennyiről a helyszíni bírság indult.

Nem kell automatikusan elfogadni a bírságot

Sok esetben annak is van értelme, ha valaki az alacsonyabb helyszíni bírság helyett inkább a szabálysértési eljárás lefolytatását választja. Ha ugyanis kifizeti a helyszíni bírságot, azzal elfogadja, hogy valóban szabályszegést követett el. Utólag már hiába keresi a maga igazát. Ha viszont ezt nem fogadja el és szabálysértési ügy indul, akkor már van lehetősége bizonyítani. Sőt, abban az esetben már a rendőrségnek is bizonyítania kell, hogy az autós valóban elkövette, amivel vádolják. Szabálysértési eljárások során közlekedési műszaki szakértők nem egy esetben igazolták már a rendőrségi sebességmérők tévedéseit. Több esetben bizonyították be, hogy a rendőrség valamilyen tévedés, rendőri hiba miatt akarja jogtalanul megbírságolni az autóst. Aki tehát biztos abban, hogy nem követte el, amivel a rendőr ellenőrzés közben megvádolja, az ne fogadja el a helyszíni bírságot; jobban jár, ha kivárja a szabálysértési eljárás végét, mely az ő igazának a teljes bizonyításával is végződhet.

Szolgáltatásaink:

  • Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézéseKárrendezési iroda sikerdíjas külföldi és belföldi kárrendezés, autóbaleset, közlekedési baleset sikerdíjas kárrendezése.
  • Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
  • Élet és baleseti járadékigények összeállítása
  • Sérelemdíj igények érvényesítése
  • Tömegközlekedési balesetek kártérítése
  • Gépjárműkár és autóbaleset kárrendezése
  • Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
  • Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
  • Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
  • Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből

 

Közigazgatási bírság és szabálysértési bírság az utakon: mi a különbség?
5 (100%) 2 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook18Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *