Kártérítési igény nyomtatvány

A biztosítóknak legtöbbször nem az az érdekük, hogy az ügyfeleik magas összegű kártérítésekhez jussanak hozzá. Éppen ellenkezőleg: a kifizetett kártérítés számukra csak költség, amit igyekeznek alacsonyan tartani. A kártérítési igény nyomtatvány használata éppen azt célozza, hogy csak arra és csak abban a formában kérjünk kártérítést, ami megfelel a biztosítótársaság érdekeinek is.

Létezik-e általános használatú kártérítési igény nyomtatvány a biztosítóknál? Vagy ha ilyen nincs is, kapunk-e bármilyen segítséget, útmutatót arra, hogyan kell összeállítanunk saját kárigényünket? Eláruljuk: nincs ilyen nyomtatvány, s azt is elmondjuk, hogy ez miért érdeke a biztosítóknak.

Kártérítési igény nyomtatvány helyett kárfelvétel

A biztosítónak az az érdeke, hogy ők döntésk el, mire kaphatunk kártérítést
A biztosítónak az az érdeke, hogy ők döntésék el, mire kaphatunk kártérítést.

Hogyan történik egy átlagos kárigény felvétele a biztosítónál? Nemrég személyesen is volt módom kipróbálni a folyamatot az egyik népszerű társaságnál.

Volt egy kisebb koccanásom, s szerencsém, hogy az autó mozgásképes maradt. Félreálltunk az út szélére, s ahogy kell, kitöltöttük a kék-sárga baleseti bejelentő nyomtatványt. Ez a nyomtatvány az alapja a kötelező biztosítás terhére történő gépjárműkárrendezésnek. Leginkább azért van rá szükség, mert ez az egyetlen dokumentum, amiből mindkét érintett félnél lesz egy példány. Sem a károkozó, sem a károsult nem tud utólag módosítani a történteken, ha van egy olyan aláírt papír, amivel a másik fél is rendelkezik. A valóságban a baleseti bejelentő nyomtatványnak ezen túl nincs sok szerepe, mert a biztosító úgyis minden papírt újra és újra kitöltet velünk.

A kék-sárga kárbejelentő abból a szempontból is lényeges, hogy ez tartalmazza a felek elérhetőségét és a szükséges adatokat. Kitöltés után mindenképpen ellenőrizze, hogy tartalmaz-e minden szükséges adatot! Később ezeket már nagyon nehéz lesz beszerezni. Ha pedig a károkozó személyes adatai, elérhetősége hiányzik a papírról, akkor az is lehet, hogy utólag már futhat a pénze után, mert nem sikerül sehogyan se megtalálni az illetőt.

Ami mindenképpen legyen meg:

  • a károkozó neve, címe, telefonszáma (érdemes akár azonnal, a helyszínen ellenőrizni a számot)
  • a kárt okozó jármű rendszáma, pontos típusa, színe (!) a forgalmi alapján
  • a biztosító neve, ahol az autó kötelező biztosítása van.

Az adatokat később a biztosító mind kérni fogja. Így ha a baleseti bejelentő kitöltésekor ezeket nem gyűjtjük be pontosan, akkor nem tudjuk a biztosító felé később a kárt szakszerűen bejelenteni.

A koccanás után, már itthonról megtettem az online kárbejelentést a károkozó kötelező biztosítójánál. Az online kárbejelentés során meg kell adni a károkozó adatait. A nyomtatványon pontosan meg kell jelölni

  • a baleset pontos helyét (utca, házszám, vagy helyrajzi szám)
  • a baleset idejét (óra, perc pontossággal)
  • a károkozó autó és vezetője adatait
  • a károkozó kötelező biztosításának kötvényszámát
  • és le kell írni saját szavainkkal, hogy mi történt.

Ezen a ponton kárigényről még szó sincs, csak azt jeleztük, hogy induljon el a károk felmérése.

Az online kárbejelentés után jelentkezni fog a biztosító kárfelvételi szakembere. Ő kijön a helyszínre, megtekinti a sérüléseket, feljegyzi a károkat. A mi esetünkben viszonylag egyszerű dolga volt, hiszen az autó járóképes maradt, kisebb koccanásról volt csak szó.

A szakértő felméri és dokumentálja a sérüléseket. Ő sem összeget nem mond, sem a teljes kárlistát nem állítja össze. Egyes esetekben csak jelzi, hogy további vizsgálatok szükségesek. Például a mi esetünkben kért egy külön futómű-ellenőrzést, hogy a futómű esetleges sérülése, elállítódása is kiderüljön. Azt is feljegyezte, hogy ha a javítás során, az autó megbontása után további károk derülnének ki, akkor a javítás előtt pótszemlére lenne szükség.

Részünkről a kárfelvétel eddig tartott. A szakértő összeírta a listát, én pedig közben kitöltöttem egy kétoldalas nyomtatványt – az volt valójában a kárigény benyújtása a biztosítóhoz. A szakértő ehhez mellékelte a kárfelvételi lapot. A biztosító e papírok alapján, úgy két héten belül postai úton közölte a döntését. Ha igénybe veszem a gyors kárkifizetést, akkor minden számla nélkül körülbelül 74 ezer forintot adnak a koccanás helyreállítására. Ha pedig megjavíttatom az autót, akkor maximum 221 ezer forintos javítási költséget fogadnak el, de a javítás megkezdése előtt kérik még a szerviz pontos árajánlatát.

Hol jelenik meg az én kárigényem?

A valóságban tehát űrlapokat töltünk ki, amit a biztosító majd el fog bírálni. Olyan az egész, mint egy hitelkérelem benyújtása. Megadom az adataimat, ők meg majd eldöntik, hogy jogosult vagyok-e a felvenni készült személyi kölcsönre.

Jogilag azonban egészen más a helyzet. Jogilag én nem kölcsönért, támogatást folyamodok, hanem benyújtok egy kárigényt. Nem a biztosító mondja meg, hogy mire kérhetek kártérítést, hanem én állítom össze, hogy milyen károm keletkezett, minek a megtérítését kérem. Bármilyen károm keletkezett, annak a megtérítésére jogosult vagyok (lsd. Ptk. “aki másnak kárt okoz köteles azt megtéríteni…”) – nem csak azokra, amiket a biztosító által kiküldött kárszakértő felvett a listájára.

A kárigény benyújtása elvileg tehát úgy is történhet, hogy én magam aprólékosan összeírom, hogy milyen károm keletkezett, s ezt a listát a végösszeggel elküldöm a biztosítónak. A valóságban mégsem ez történik, vajon miért?

A kárigény összeállítása szakértői feladat

Kártérítési igény benyújtása esetén pontos dokumentációt kell adnom az engem ért károkról és a kártérítési igényekről. Autóbaleset esetén pontosan fel kell sorolni a sérült alkatrészeket, azok pótlásának vagy helyreállításának költségét.

Hasonló a helyzet egy lakásbiztosítás esetén is. Lakástűz, csőtörés esetén például

  • fel kell sorolni pontosan a sérült vagyontárgyakat
  • feltüntetni azok típusát, beszerzésük idejét
  • az újrabeszerzés mai költségét
  • mindehhez csatolni kell a káresemény teljes dokumentációját: pl. betörésnél rendőrségi jegyzőkönyvet, szakértői véleményeket.

A biztosító azokat a károkat fogja megtéríteni, melyeket pontosan és teljeskörűen dokumentálni lehet. A dokumentációból ki kell derülnie annak, hogy pontosan mekkora kár ért, mit kell pótolni, milyen plusz költségeim keletkeztek.

Kárigény nem dologi károkra

Gépjárműkár esetén, vagy egy lakástűz, beázás miatti kárigény benyújtása során elég egyértelmű, hogy mire lehet kártérítést kérni. Pontosan meghatározható, hogy mi ment tönkre és annak a pótlása mennyibe kerül. Sokkal összetettebb a feladat, ha nem csak dologi károkra kérünk kártérítést.

Gépjárműkár esetén is szóba kerülhet az autó pótlása a javítás idejére. A csereautó biztosítása is pénzbe kerül, jár érte a kártérítés a tulajdonosnak. Ha vállalkozó a károsult, akkor a vállalkozás elmaradt hasznának a megtérítésére is igénye lehet.

Ha a balesetben személyi sérülés is történik, akkor a károsultak kérik a gyógykezelés, orvosi ellátás költségeinek a megtérítését. Lehetnek szállítási költségek, de költsége keletkezhet a hozzátartozóknak is, akik a sérült családtagok szállítják a kezelésekre. A sérültek igényt tarthatnak többletköltségük, sőt kieső munkabérük megtérítésére is.

A kártérítési igény összeállítása nagy tapasztalatot igénylő feladat. Kérje kárrendezési irodánk segítségét. Sikerdíjért dolgozun.

Végül az elszenvedett trauma alapján a baleset károsultjai sérelemdíjat is követelhetnek. Ennek összege már végképp semmilyen közvetlen összefüggésben nincs a konkrét károkkal. A sérelemdíj összegét a bíróság fogja megállapítani az alapján, hogy milyen mértékűnek ítélik meg a baleset okozta szenvedést a károsultak számára.

Valamennyi felmerülő kártérítési tételben egy a közös: a biztosító csak alapos indoklás, részletes dokumentáció alapján fog elfogadni egy-egy tételt. Ha a kár nagysága nem igazolható és nem indokolható, hogy miért volt arra a pótlásra vagy javításra szükség, akkor nincs esély annak a tételnek az elfogadtatására.

A kárigény a legtöbb esetben nem intézhető el egy egyszerű kérdőívvel. A biztosítók által gyakran használt kártérítési igény nyomtatvány leginkább arra jó, hogy a károsultban fel se merüljön olyan kártérítési tétel, ami nem szerepel ezen a nyomtatványon.

A biztosítónak nem érdeke, hogy a különböző kártérítési lehetőségekre felhívja a károsult figyelmét. Az az érdekük, hogy a károsultak a lehető leggyorsabban elfogadják az első, többnyire igen alacsony összegű ajánlatot. A biztosító legtöbbször azt ígéri, hogy a kezdeti ajánlatban szereplő összeget egyezséggel gyorsan ki is fizeti. Csakhogy az egyezség kötésével a károsult lemond minden további kárigényéről. Érdemes tehát ellenállni a gyors pénz csábításának. Amit a biztosító egyezségkötés nélkül ki akar fizetni, azt el kell fogadni, azonban a kártérítési igény szakszerű és alaposabb előkészítésével sokkal magasabb összegű kártérítés nyerhető el a biztosítótól.

Szolgáltatásaink:

Kártérítési igény nyomtatvány
5 (100%) 2 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook9Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *