Kártérítés – jóvátétel összege közvetítői eljárás alapján

Van egy megoldás, melyet alkalmazva a baleset okozója megmenekülhet a büntetéstől, a vétlen károsult pedig hozzájut egy extra pénzhez is a biztosító által fizetett összegeken felül. Ez a közvetítői eljárás, melynek során a baleset okozója és károsultja megegyeznek egy méltányos jóvátételi összegben, az ügyészség pedig megszünteti az eljárást.

Mi a közvetítői eljárás lényege?

A közvetítői eljárás révén az elkövető megmenekülhet a büntetéstől, lehet, hogy nem is kell börtönbe vonulnia.
A közvetítői eljárás révén az elkövető megmenekülhet a büntetéstől, így nem lesz büntetett előéletű és megmarad a jogosítványa is.

A közvetítői eljárás célja, hogy például egy személyi sérüléses baleset okozója bocsánatkérés után, jóvátételi összeget ajánl fel büntetőjogi felelősségének megváltására. Ilyenkor az ügyészség felfüggeszti az ügyet és megvárja a közvetítői eljárás eredményét. Ennek során a felek egy hivatásos közvetítővel leülnek egy asztalhoz tárgyalni és ha megállapodnak, akkor az ügyész elfogadja ezt a megállapodást és nem viszi bíróság elé az ügyet.

Az eljárással mindenki jól jár. A baleset okozójára ellenkező esetben akár felfüggesztett börtön is várna, melyet így el tud kerülni. Szembe kell néznie a sérüléssel, amit okozott, s jóvátételt kell adnia a sérültnek. Ez legtöbbször anyagi kárpótlást jelent. A két félnek meg kell egyeznie valamekkora összegű jóvátételben.

Egy ilyen eljárás mindkét félnek jó. A károkozónak azért, mert nem veszik el a jogosítványát és nem kap büntetést, így nem lesz büntetett előéletű. A kifizetendő jóvátételt lehet, hogy a bíróság ítélete alapján is ki kellene fizetnie, csak akkor pénzbüntetésként az államkasszába menne az utalás. A károsult pedig hozzájut egy kis plusz pénzhez.

Miért jó a sérültnek a közvetítői eljárás?

A baleset sérültje olyan dolgot kaphat egy ilyen egyezséggel, melyet a bírósági eljárás általában nem ad meg neki. A károkozó beismerését, őszinte megbánását, bocsánatkérését. A sérültek, áldozatok nagyon sokszor ezt hiányolják. Elfogadják, hogy a bűnös mekkora büntetést kap, megértik a bíróság által kirótt ítéletet, de hiányolják, hogy tőlük soha senki nem kér bocsánatot az ellenük elkövetett vétkekért. A közvetítői eljárás erre is lehetőséget ad. A felek egy mediátor vezetésével leülnek tárgyalni egymással, s hoznak egy közös megegyezést.

Az is fontos, hogy e megbeszélések során a két fél nem a bíróság steril környezetében, ügyvédek keresztkérdései között idéz fel a történteket, hanem beszélgetni tudnak egymással. Sok esetben sokat segít, ha fel tudják idézni, hogy mi miért történt, milyen viselkedésük vezetett a balesethez. Ilyenkor nem a felelőst kell keresni, hanem egyezségre kell törekedniük, hogy közösen lezárhassák és maguk mögött hagyhassák az ügyet.

A közvetítői eljárást nem a bíróság hozza tető alá. A két fél egy közvetítővel ül le tárgyalni. A közvetítőnek tényleg csak annyi a szerepe, amennyit a neve sugall. Nem ő állapítja meg a tényeket, nem ő hozza tető alá az egyezséget, csak moderálja a megbeszéléseket, segíti a tárgyalásban a feleket.

A közvetítői eljárás akkor lesz sikeres, ha a felek megállapodást kötnek egymással. A károkozó bocsánatot kér, melyet a károsult elfogad, valamint a károkozó az előírt határidőig megfizeti a károsult részére a kölcsönösen kialkudott jóvátételi összeget. Fontos! A közvetítői eljárás során nem kártérítést kap a károsult, hanem jóvátételt! Ha ez megtörténik, akkor bíróságra sem kerül az ügy. Egy közlekedési baleset esetén kártérítést – a jóvátételi összegen felül – a károkozó biztosítója fog fizetni!

Mikor alkalmazható a közvetítői eljárás közúti baleset esetén?

A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor alkalmazni lehet a közvetítői eljárást. Általában az enyhébb megítélésű, többnyire gondatlanságból elkövetett bűncselekmények esetén van erre lehetőség. Közlekedési, személy és vagyon elleni bűncselekmények is ebbe a körbe kerülhetnek, de csak akkor, ha az vétségnek számít, vagy néhány év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek. Ha a bűncselekmény maximum 3 évvel büntethető, akkor a közvetítői eljárás egyezsége után a büntetőeljárás megszűnik. Az is előfeltétele a megállapodásnak, hogy az elkövető még a vádemelés előtt beismerő vallomást tegyen.

A közvetítői eljárás nem lehet egyoldalú. Megindításához mindkét fél beleegyezésére szükség van. A gyanúsított tehát hiába kéri a bíróságtól a közvetítői eljárás megindítását, ha a sértett fél abba nem akar belemenni.

Az ügyészség minden körülményt megvizsgálva dönt arról, hogy engedélyezi-e a megegyezést. Azt is mérlegeli, hogy milyen súlyú volt az elkövetett bűncselekmény, van-e enyhítő vagy súlyosbító körülménye. Ha például valaki kitolat egy parkolóhelyről és elüt egy gyalogost, az sokkal kisebb súlyú cselekménynek számít, mintha a zebrán ütné el a gyalogost. Nincs abban egységes gyakorlat, hogy az ügyészség mikor engedi meg, illetve mikor tagadja meg a közvetítői eljárás lefolytatását.

Mekkora lehet a közvetítői eljárás jóvátételi összege?

A közvetítői eljárást és az ott kötött egyezséget semmilyen módon sem minősíti, hogy a felek milyen jóvátételben, állapodnak meg. Ennek sem fix tarifája nincs, sem elvárások nincsenek az összegekkel kapcsolatban. Az ügyészség sem vizsgálja a megállapodás tartalmát ez alapján.

A megegyezés tehát teljes egészében a két félre van bízva. Persze, nagyon nehéz az egyezséget megkötni, ha az egyik fél 10 milliót kér, a másik meg 100 ezret lenne hajlandó adni. Fontos tudni, hogy itt nincs szabott tarifa, a végül kialkudott összeg csakis a két fél tárgyalásától függ.

A megtörtént esetek között találhatunk példákat milliós összegek kifizetésére. Egy esetben csonttöréssel járó baleset után a károkozó 1 millió forintot fizetett a sérültnek. Egy zebrán elütött, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szerző gyalogos 700 ezer forinthoz jutott így hozzá. Egy motorost elgázoló autós 500 ezer forintot fizetett ki a motoros javára egy ügyvédi iroda beszámolói szerint. Ezek azonban jellemzően már kimagasló összegek, leggyakrabban néhány százezer forint körüli összegben szoktak megállapodni, ami a felek vagyon helyzetéhez igazodik. Olyan esetre is volt már példa, hogy a sértett egy bocsánatkéréssel is beérte.

Beleszámít-e a közvetítői eljárás során kapott összeg a biztosító által fizetendő kártérítésbe?

Nem jellemző, de előfordult, hogy a biztosító csökkentette a fizetendő kártérítést a közvetői eljárás eredményére hivatkozva. Ezt a megállapodás megfelelő megszövegezésével el lehet kerülni.

A biztosító alap hozzáállása, hogy semmilyen kárt nem lehet többszörösen megtéríteni (ez a káronszerzés tilalma). Ha a kötelező biztosítás alapján megtérül egy autós kára, akkor a casco biztosítás nem fogja ugyanazt a sérülést még egyszer kifizetni.

A közvetítői eljárás megállapodása során azt a hibát lehet elkövetni, hogy a kölcsönösen elfogadott összeg megfizetését valamilyen konkrét anyagi kár megtérítéséhez kötik. Például megállapodnak abban, hogy az összetört motorkerékpár fejében fizet a károkozó félmillió forintot. Ebben az esetben a biztosító mondhatja azt is, hogy akkor a kárból ez a félmillió már megtérült, így ezt levonja az általa megállapított kártérítés összegéből.

Éppen ezért javasoljuk, hogy egy ilyen megállapodásban ne szerepeljen konkrét anyagi kár megfizetése. A megegyezés ne anyagi kár megtérítéséről, hanem jóvátételről szóljon. Így a biztosító azt nem tudhatja be a konkrét anyagi követelés ellenértékének. A megállapodásban szereplő, közösen kialkudott összeget a károsult így valóban a biztosítói kártérítésen felüli extra bevételként kaphatja meg közvetlenül a kár okozójától.

Szolgáltatásaink:


A szerzőről:

Végh Győző

Végh Győző

Magánszemélyek és vállalkozások biztosítási igényeinek korrekt kiszolgálásával több évtizede foglalkozom. Az utóbbi években egyre többször tapasztaltam, hogy a biztosítók nem minden esetben fizetik ki az ügyfelek jogos kárigényét. Írásaink által is igyekszünk segítséget nyújtani a biztosítás és a kárrendezés útvesztőiben, ha bekövetkezik a káresemény, a károsult minél magasabb kártérítést kaphasson. Cikkeinket ügyvéd, biztosítási szakjogász, gépjármű műszaki igazságügyi szakértő kollégáim is ellenőrzik. Balesetmentes közlekedést, – ha bekövetkezik a baleset – magas kártérítést kívánok.

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *