Baleseti kártérítés adózása

Vajon minden pénz a miénk lesz abból, amit egy baleset után a biztosító kártérítésként kifizet, vagy az államnak is jár belőle egy rész? Milyen szabályok szerint történik a baleseti kártérítés adózása?

Még egy könnyebb balesetnél is hónapok telnek el, mire úgy-ahogy visszaállnak a dolgok a sérülés előtti állapotba. Meg kell javíttatni az autót, pótolni mindent, ami tönkrement – a szemüvegtől kezdve a hátsó ülésről lerepült laptopon át az autóban esett milliós károkig. Ha a biztosító rendben kifizet mindent, akkor is rengeteg ügyintézést, kényszerűségből végzett munkát követel a kárrendezés. De előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, amikor mindent elfogadnak és a kialkudott összeg megérkezik a számlára. Vajon mi lesz a sorsa?

A kártérítésként kifizetendő összeg nagyon gyorsan eléri a milliós határt. Talán akkora összeg érkezik a számlára, amekkorát a károsult még soha nem látott egyben. Hiszen részletre vásárolta az autót, havi részletekben kapja a fizetését, most meg egyben átutalt a biztosító egy többmilliós összeget. Vajon ez szabadon elkölthető pénz, vagy az állam fog még jelentkezni egy részéért? Kell-e valamilyen jogcímen adózni a baleseti kártérítés után?

Válasszuk kétfelé a dolgot. Más a szabály a magánszemély számára kifizetett kártérítéssel és más a cégekkel kapcsolatban.

Magánszemélynek nyújtott baleseti kártérítés adózása

A kártérítésből vajon minden pénz megmarad, vagy a NAV is kéri a részét? Milyen szabályok szerint történik a baleseti kártérítés adózása?
A kártérítésből vajon minden pénz megmarad, vagy a NAV is kéri a részét? Milyen szabályok szerint történik a baleseti kártérítés adózása?

A legtöbb, magánszemélynek nyújtott kártérítés után nem kell adót fizetni. Hiszen a kifizetett összeg nem új, adóköteles jövedelmet jelent, hanem valaminek a pótlását, ami már a birtokunkban volt.

Nem kell adót fizetni a dologi károk után nyújtott kártérítés alapján. Ide tartozik pl. a megsérült autó, a poggyász, vagy a lakásbiztosítás terhére kifizetett összegek (üvegkárra, tűzre, betörésre stb.). Dologi jellegű kártérítésnek számít haláleset esetén a temetési költségekre kifizetett összeg is.

Személyi sérüléses baleset esetén adómentes a baleset miatt felmerült költségek megtérítése: kórházi költségek, későbbi gyógykezelések árának megtérítése, a kezelések miatti utazási költségek megtérítése stb. Adómentes az úgynevezett költségpótló járadék is: ezt például olyan károsult kaphatja, aki a baleset miatt mások ápolására, gondozásra szorul.

Adómentes a sérelemdíj is. Sérelemdíjat annak fizet a biztosító, aki a baleset miatt valamilyen sérelmet szenved el. Ez lehet fizikai sérelem is (mert ő sérült meg a balesetben), de sérelemdíjat igényelhet az is, aki fizikailag nem sérült meg, de az átélt megrázkódtatás miatt tart igényt a kártérítésre. Sérelemdíj járhat annak is, aki elveszítette egy hozzátartozóját egy halálos balesetben.

Adót kell fizetni az elmaradt jövedelmek pótlására kifizetett kártérítés után. A jövedelempótló kártérítés a sérült ember táppénze és korábbi jövedelme közötti összeget téríti meg. A biztosító megítélheti a jövedelempótló kártérítés vagy jövedelempótló baleseti járadék kifizetését is. Előbbi egyösszegű kártérítést jelent, utóbbi pedig egy bizonyos időre szóló folyamatos járadékot. Ezek az összegek adóköteles jövedelemnek számítanak, s személyi jövedelemadót kell utánuk fizetni. A biztosító ezeket az összegeket az szja-előleg levonása után utalja át a kártérítés jogosultjának. Az összeget szerepeltetni kell az éves adóbevallásban is, része az adóalapnak. Viszont mivel az adóelőleget a biztosító már levonja, így a számlára érkező pénz már elkölthető, adózott összegnek számít, további adót nem kell belőle fizetni.

Egyéni és társas vállalkozók számára kifizetett baleseti kártérítés adózása

A vállalkozás tulajdonában álló tárgyra, eszközre kifizetett baleseti kártérítés adóköteles bevételként jelenik meg a könyvelésben. A vállalkozás számára ezek az összegek az adóalap részét jelentik, s a bevételekre megszokott módon kell az adót megfizetni utánuk. Fontos, hogy ha a vállalkozás áfa visszatérítésre jogosult, akkor a biztosító a kár nettó összegét fogja a cég számára kifizetni.

A dologi károkra kifizetett kártérítésen túl a vállalkozás igényelhet az elmaradt haszon után is kártérítést. Az elmaradt haszon után fizetett kártérítés is adóköteles lesz, része az adóalapnak.

Szolgáltatásaink:

  • Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézéseKárrendezési iroda sikerdíjas külföldi és belföldi kárrendezés, autóbaleset, munkabaleset, közlekedési baleset
  • Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
  • Élet és baleseti járadékigények összeállítása
  • Sérelemdíj igények érvényesítése
  • Biztosítói kárrendezés gyorsítása
  • Gépjárműkárok rendezése
  • Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
  • Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
  • Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
  • Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből
Baleseti kártérítés adózása
5 (100%) 4 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook
Facebook
1Share on Google+
Google+
0Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *