Baleseti jegyzőkönyv – mit kell kitölteni közlekedési baleset esetén?

Létezik-e valamilyen kötelező baleseti jegyzőkönyvi forma, melyet ki kell tölteni minden közlekedési baleset esetén? Elutasíthatja-e a biztosító a kárigényt arra hivatkozva, hogy nincs kitöltve a szabályos baleseti jegyzőkönyv az esetről?

A baleseti jegyzőkönyv rögzíti a körülményeket

Egy jól megírt baleseti jegyzőkönyv arra való, hogy hitelesen rögzíti egy eset körülményeit. Az a célja, hogy később, amikor fel kell idézni az eset körülményeit, azt ne valakinek az emlékezete alapján kelljen megtenni. A jegyzőkönyvben rögzítik a körülményeket, a fontosnak vélt történéseket, a helyszínen lévő személyek adatait. A jegyzőkönyvet aláírók pedig mindannyian hitelesítik, hogy a dolgok pontosan úgy történtek, ahogyan az le van írva a jegyzőkönyvben.

Egy jegyzőkönyvnek nincs kötött formája, nincs hozzá kötelezően használatos nyomtatvány. Ahány különböző eseményről jegyzőkönyvet vesznek fel, az annyiféle lesz.

Közlekedési baleset: a baleseti bejelentő a jegyzőkönyv

A kék-sárga baleseti bejelentő maga a baleseti jegyzőkönyv. Más dokumentum kitöltése a helyszínen nem kötelező
A kék-sárga baleseti bejelentő maga a baleseti jegyzőkönyv. Más dokumentum kitöltése a helyszínen nem kötelező

Egy közlekedési baleset esetén is veszünk fel jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv a baleseti bejelentő. Eredeti formájában ez a jól ismert kék-sárga nyomtatvány, de nem csak ebben a formában lehet használni. Internetről is le lehet tölteni, s így használható az otthon kinyomtatott változat is.

A baleseti bejelentő tartalmaz minden olyan információt, melyet egy jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a balesetben érintett autók adatait (rendszám, típus)
  • a járművezetők személyi adatait (név, lakcím, jogosítvány száma, érvényessége)
  • a kötelező felelősségbiztosítás adatait (biztosító megnevezése, kötvény száma)
  • a baleset leírását
  • a baleset pontos helyét, idejét (óra, perc pontossággal)
  • a járművekkel elszenvedett sérüléseket
  • dátumot és aláírást.

A baleseti bejelentőt (azaz a baleseti jegyzőkönyvet) a balesetben érintett gépkocsivezetők aláírása hitelesíti. A dokumentum csak akkor hiteles, ha azon mind a két sofőr aláírása szerepel. Ez igazolja, hogy egyik fél sem módosította a leírtakat egyoldalúan. A baleseti bejelentőn kívül más jegyzőkönyvet nem kell írni.

Ha a kárrendezés a kötelező felelősségbiztosítás alapján történik, akkor ezt a bejelentőlapot a balesetben vétlen sofőr fogja benyújtani a vétkes autós biztosítójának. Ez lesz az a jegyzőkönyv, amin a kárigény alapul. A kártérítésre igényt tartó járművezető ez alapján tölti ki a biztosító által használt kárbejelentőt. A kárbejelentéshez csatolni kell a baleseti bejelentő jegyzőkönyvet is, hiszen az aláírásokkal az rögzíti a helyszínen történt eseményeket.

Ha a kárrendezés a casco alapján történik, akkor nincs szükség ilyen baleseti kárbejelentőre. Casco esetén a biztosító nem vizsgálja a felelősséget, ezért sincs szükség a másik autós által is aláírt nyomtatványra. Sőt, a casco olyan esetekben is fizethet kártérítést, amikor nincs is másik autó, amelyik részt vett volna a jármű sérülésében (lehet elemi kár vagy lopás is a kártérítés alapja). Casco esetén tehát nincs semmilyen baleseti jegyzőkönyv. A károsultnak a saját biztosítója kárbejelentő nyomtatványát kell kitöltenie.

Munkahelyi baleset – amikor valóban kell a baleseti jegyzőkönyv

A baleseti jegyzőkönyv fogalmát nem a közlekedési balesetekkel kapcsolatban, hanem a munkahelyi balesetek esetén használjuk.

Ha munkaidőben valakivel munkabaleset történik, akkor a munkáltatónak erről nagyon részletes jegyzőkönyvet kell felvennie. A munkahelyi balesetet akkor is ki kell vizsgálni, ha közlekedési baleset történik. Sajnos, gyakori, életszerű példa, hogy egy magyar kamionsofőr közlekedési balesetet szenved külföldön. A munkáltató érdeke, hogy ilyenkor a lehetőséghez képest azonnal a helyszínre utazzon, s igyekezzen feltárni az eset körülményeit. A munkáltatónak ilyenkor egy részletes munkabaleseti jegyzőkönyvet kell elkészítenie – ezt hívjuk baleseti jegyzőkönyvnek.

A jegyzőkönyv felvételét nem szabad elnagyolni. Ez a jegyzőkönyv lesz ugyanis az alapja minden későbbi vizsgálatnak. Ennek a jegyzőkönyvnek a vizsgálatai oda is vezethetnek, hogy a vállalkozónak komoly kártérítést kell fizetnie a balesetet szenvedett dolgozónak. Vagy meg is bírságolhatják valamilyen előírás be nem tartása miatt. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mi kerül a baleseti jegyzőkönyvbe. Sőt, az ilyen hivatalos iratok esetében nem csak az a fontos, hogy mi áll a papíron, hanem az is, hogy a papírok kitöltése szabályos volt-e. Ha készül egy jegyzőkönyv, de nem a törvény által előírt formában, az olyan, mintha nem is lenne. Nem szabályos.

A munkabalesetekkel kapcsolatos előírásokat azért is fontos előre pontosan tudni, mert amikor alkalmazni kell, akkor senki sem ér majd rá töprengeni. Ha egy balesetről kell gyorsan jegyzőkönyvet felvenni, akkor nem fog a cégvezető az interneten keresgélni, hogy változott-e valami az előírások között. Ezért kell előre leírni és megismerni a szabályokat, hogy baj esetén mindenki tudja pontosan, mi a dolga.

Ha baleset történik, akkor a munkáltatónak először azt kell eldöntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e az esetet vagy nem. Erről a balesetet szenvedett dolgozót tájékoztatnia kell. Ennek eldöntése nem mindig egyszerű, sok baleset megítélése vitatható. Munkabaleset-e, ha egy sofőr otthon a céges autót takarítja, de áramütést kap a porszívótól? Vagy munkaidőben kimegy a munkahelyéről a városba, és a havas járdán elesik, eltöri a lábát? Ilyen esetekben a munkáltatónak döntenie kell, a balesetet szenvedett dolgozónak pedig jogorvoslati lehetőség is rendelkezésére áll (bírósághoz fordulhat).

Ha elismerik az esetet munkabalesetnek, akkor annak minden körülményét részletesen ki kell vizsgálni. A vizsgálatról készül a jegyzőkönyv, amit a vizsgálat lezárása után 8 napon belül postán el kell küldeni az illetékes kormányhivatalnak.

Össze kell foglalni benne a baleset körülményeit, a balesethez vezető fő okokat. Le kell írni azt is, hogy a munkáltató milyen intézkedéseket tett a hasonló balesetek elkerülésére, megelőzésére. A főbb, statisztikai célokra is felhasználandó adatokat (a balesetet kiváltó esemény, a munkafolyamat, ami közben a baleset bekövetkezett, a sérülés mértéke stb.) nem csak szóban kell megfogalmazni, de egy kódszám alapján is ki kell választani. Ez az alapja a statisztikáknak.

Szolgáltatásaink:

Baleseti jegyzőkönyv – mit kell kitölteni közlekedési baleset esetén?
4.9 (97.14%) 28 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook
Facebook
0Share on Google+
Google+
0Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

2 hozzászólás: “Baleseti jegyzőkönyv – mit kell kitölteni közlekedési baleset esetén?

  1. Egy kis segítséget szeretnék kérni. Barátnőm január 31-én munkából utazott haza buszon. Busz hirtelen fékezett, mire beütötte magát. Akkor a keze földagadt majd idővel az rendbe jött. Viszont pár hete az oldala nagyon elkezdett fájni. Főleg köhögésnél. Napokban volt orvosnál és elküldték röntgenre. Akkor derült ki, hogy kettő bordája el van törve és elmozdulva. Ilyenkor mit lehet tenni? Lehet utólagosan kártérítést igényelni? Illetve ilyenkor ha jól tudom akkor nem a 70%-os táppénz jár!?
    Segítséget előre is köszönöm!

    1. Üdvözlöm!
      01.31-i baleset “nagyon rég volt”. Utólag nehéz lesz bizonyítani, hogy ott és akkor, abban a balesetben sérült a barátnője.
      Mi a teendő személyi sérülés esetén c. írásunkban több infót is olvashat.
      Kellene egy jkv. a balesetről (autóbusz üzemeltetőtől), tanúk, stb…
      Kb 2 hónap elteltével nem sok esélyt látok rá…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *