Baleseti jegyzőkönyv – mit kell kitölteni közlekedési baleset esetén?

Létezik-e valamilyen kötelező baleseti jegyzőkönyvi forma, melyet ki kell tölteni minden közlekedési baleset esetén? Elutasíthatja-e a biztosító a kárigényt arra hivatkozva, hogy nincs kitöltve a szabályos baleseti jegyzőkönyv az esetről?

A baleseti jegyzőkönyv rögzíti a körülményeket

Egy jól megírt baleseti jegyzőkönyv arra való, hogy hitelesen rögzíti egy eset körülményeit. Az a célja, hogy később, amikor fel kell idézni az eset körülményeit, azt ne valakinek az emlékezete alapján kelljen megtenni. A jegyzőkönyvben rögzítik a körülményeket, a fontosnak vélt történéseket, a helyszínen lévő személyek adatait. A jegyzőkönyvet aláírók pedig mindannyian hitelesítik, hogy a dolgok pontosan úgy történtek, ahogyan az le van írva a jegyzőkönyvben.

Egy jegyzőkönyvnek nincs kötött formája, nincs hozzá kötelezően használatos nyomtatvány. Ahány különböző eseményről jegyzőkönyvet vesznek fel, az annyiféle lesz.

Közlekedési baleset: a baleseti bejelentő a jegyzőkönyv

A kék-sárga baleseti bejelentő maga a baleseti jegyzőkönyv. Más dokumentum kitöltése a helyszínen nem kötelező
A kék-sárga baleseti bejelentő maga a baleseti jegyzőkönyv. Más dokumentum kitöltése a helyszínen nem kötelező

Egy közlekedési baleset esetén is veszünk fel jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv a baleseti bejelentő. Eredeti formájában ez a jól ismert kék-sárga nyomtatvány, de nem csak ebben a formában lehet használni. Internetről is le lehet tölteni, s így használható az otthon kinyomtatott változat is.

A baleseti bejelentő tartalmaz minden olyan információt, melyet egy jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a balesetben érintett autók adatait (rendszám, típus)
  • a járművezetők személyi adatait (név, lakcím, jogosítvány száma, érvényessége)
  • a kötelező felelősségbiztosítás adatait (biztosító megnevezése, kötvény száma)
  • a baleset leírását
  • a baleset pontos helyét, idejét (óra, perc pontossággal)
  • a járművekkel elszenvedett sérüléseket
  • dátumot és aláírást.

A baleseti bejelentőt (azaz a baleseti jegyzőkönyvet) a balesetben érintett gépkocsivezetők aláírása hitelesíti. A dokumentum csak akkor hiteles, ha azon mind a két sofőr aláírása szerepel. Ez igazolja, hogy egyik fél sem módosította a leírtakat egyoldalúan. A baleseti bejelentőn kívül más jegyzőkönyvet nem kell írni.

Ha a kárrendezés a kötelező felelősségbiztosítás alapján történik, akkor ezt a bejelentőlapot a balesetben vétlen sofőr fogja benyújtani a vétkes autós biztosítójának. Ez lesz az a jegyzőkönyv, amin a kárigény alapul. A kártérítésre igényt tartó járművezető ez alapján tölti ki a biztosító által használt kárbejelentőt. A kárbejelentéshez csatolni kell a baleseti bejelentő jegyzőkönyvet is, hiszen az aláírásokkal az rögzíti a helyszínen történt eseményeket.

Ha a kárrendezés a casco alapján történik, akkor nincs szükség ilyen baleseti kárbejelentőre. Casco esetén a biztosító nem vizsgálja a felelősséget, ezért sincs szükség a másik autós által is aláírt nyomtatványra. Sőt, a casco olyan esetekben is fizethet kártérítést, amikor nincs is másik autó, amelyik részt vett volna a jármű sérülésében (lehet elemi kár vagy lopás is a kártérítés alapja). Casco esetén tehát nincs semmilyen baleseti jegyzőkönyv. A károsultnak a saját biztosítója kárbejelentő nyomtatványát kell kitöltenie.

Munkahelyi baleset – amikor valóban kell a baleseti jegyzőkönyv

A baleseti jegyzőkönyv fogalmát nem a közlekedési balesetekkel kapcsolatban, hanem a munkahelyi balesetek esetén használjuk.

Ha munkaidőben valakivel munkabaleset történik, akkor a munkáltatónak erről nagyon részletes jegyzőkönyvet kell felvennie. A munkahelyi balesetet akkor is ki kell vizsgálni, ha közlekedési baleset történik. Sajnos, gyakori, életszerű példa, hogy egy magyar kamionsofőr közlekedési balesetet szenved külföldön. A munkáltató érdeke, hogy ilyenkor a lehetőséghez képest azonnal a helyszínre utazzon, s igyekezzen feltárni az eset körülményeit. A munkáltatónak ilyenkor egy részletes munkabaleseti jegyzőkönyvet kell elkészítenie – ezt hívjuk baleseti jegyzőkönyvnek.

A jegyzőkönyv felvételét nem szabad elnagyolni. Ez a jegyzőkönyv lesz ugyanis az alapja minden későbbi vizsgálatnak. Ennek a jegyzőkönyvnek a vizsgálatai oda is vezethetnek, hogy a vállalkozónak komoly kártérítést kell fizetnie a balesetet szenvedett dolgozónak. Vagy meg is bírságolhatják valamilyen előírás be nem tartása miatt. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mi kerül a baleseti jegyzőkönyvbe. Sőt, az ilyen hivatalos iratok esetében nem csak az a fontos, hogy mi áll a papíron, hanem az is, hogy a papírok kitöltése szabályos volt-e. Ha készül egy jegyzőkönyv, de nem a törvény által előírt formában, az olyan, mintha nem is lenne. Nem szabályos.

A munkabalesetekkel kapcsolatos előírásokat azért is fontos előre pontosan tudni, mert amikor alkalmazni kell, akkor senki sem ér majd rá töprengeni. Ha egy balesetről kell gyorsan jegyzőkönyvet felvenni, akkor nem fog a cégvezető az interneten keresgélni, hogy változott-e valami az előírások között. Ezért kell előre leírni és megismerni a szabályokat, hogy baj esetén mindenki tudja pontosan, mi a dolga.

Ha baleset történik, akkor a munkáltatónak először azt kell eldöntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e az esetet vagy nem. Erről a balesetet szenvedett dolgozót tájékoztatnia kell. Ennek eldöntése nem mindig egyszerű, sok baleset megítélése vitatható. Munkabaleset-e, ha egy sofőr otthon a céges autót takarítja, de áramütést kap a porszívótól? Vagy munkaidőben kimegy a munkahelyéről a városba, és a havas járdán elesik, eltöri a lábát? Ilyen esetekben a munkáltatónak döntenie kell, a balesetet szenvedett dolgozónak pedig jogorvoslati lehetőség is rendelkezésére áll (bírósághoz fordulhat).

Ha elismerik az esetet munkabalesetnek, akkor annak minden körülményét részletesen ki kell vizsgálni. A vizsgálatról készül a jegyzőkönyv, amit a vizsgálat lezárása után 8 napon belül postán el kell küldeni az illetékes kormányhivatalnak.

Össze kell foglalni benne a baleset körülményeit, a balesethez vezető fő okokat. Le kell írni azt is, hogy a munkáltató milyen intézkedéseket tett a hasonló balesetek elkerülésére, megelőzésére. A főbb, statisztikai célokra is felhasználandó adatokat (a balesetet kiváltó esemény, a munkafolyamat, ami közben a baleset bekövetkezett, a sérülés mértéke stb.) nem csak szóban kell megfogalmazni, de egy kódszám alapján is ki kell választani. Ez az alapja a statisztikáknak.

Szolgáltatásaink:

Baleseti jegyzőkönyv – mit kell kitölteni közlekedési baleset esetén?
4.9 (97.14%) 28 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook34Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *