Baleseti adó és az autózás költségei

Az autósok vajon csak pénzszivattyúnak kellenek? Évente 30 milliárd forint adót fizetünk be arra a célra, ami nagyjából 20 milliárdba kerül – igaz, semmi garancia nincs arra, hogy mire költi a kormány a beszedett pénzt. Ez a különös képződmény a biztosítási adó, vagy baleseti adó, ahogy többen ismerik. Öt éve fizetjük, de annál több értelme ma sem látszik, mint hogy még egy bőrt lehúzzanak vele az autósokról. És ez csak egy az autósokat lehúzó sok tétel közül!

Baleseti adó és indokai

Az autózás költségei az indokolatlanul beszedett adók miatt is egyre magasabbak
Az autózás költségei az indokolatlanul beszedett adók miatt is egyre magasabbak

A baleseti adót 2012-ben vezette be a kormány. Az adó kivetésekor azzal érveltek, hogy a közlekedési balesetek sérültjeinek kezelésére körülbelül évente 20 milliárd forintot kell az egészségügyi kasszából elkölteni, s jó lenne, ha a tényleges károkozók hozzájárulnának ezekhez a költségekhez. A baleseti adót így az autósokra vetették ki. A kötelező biztosítással kellett megfizetni. Az adó alapja a fizetendő biztosítási díj, mértéke pedig a díj 30 százaléka.

Az OEP költségeire való hivatkozás már a bevezetés évében is sántított kicsit. Pont akkor vette észre a kormány, hogy az autósoknak jobban hozzá kellene járulniuk az egészségügyi költésekhez, amikor megadóztatták a banki utalásokat, a készpénzfelvételt és a telefonhívásokat is. E sorba illesztve nehéz nem úgy gondolni a baleseti adóra is, mint egy új pénzbeszedési lehetőségre.

Baleseti adóból biztosítási adó

Egy évvel később, 2013-tól a baleseti adót kibővítették és már az OEP-re hivatkozás cukormáza is eltűnőben volt. A név is megváltozott: baleseti adó helyett 2013-tól biztosítási adót fizetünk. Hogy miért e változás? Mert már nem csak az autósokat terhelik vele, hanem kivétel nélkül minden egyes biztosítási szerződésbe építve adót kell fizetni. A kötelező biztosítás adója maradt 30 százalékos,  más területeken azonban eltérő kulcsokat alkalmaznak:

  • kgfb 30 százalék
  • casco 15 százalék
  • vagyon- és balesetbiztosítás 10 százalék.

Az általánosan fizetendő biztosítási adó már a létrehozásáról szóló törvény szerint is a központi költségvetés része. Szó nincs már arról, hogy az autósok által okozott károkhoz kellene az autósoknak hozzájárulniuk. Ez egy általános adó, melyet egy olyan területen vetettek ki, ahol sok lehetőségünk nincs az adófizetés elkerülésére.

Mennyi biztosítási adót fizetünk?

A legtöbb biztosítási adót az autósok fizetik. Adózni kell a kgfb és a casco után is, tehát, aki jobban gondoskodik az autója biztonságáról és casco-t is köt rá, az másfélszeresen fizet (azért csak másfél, mert a casco adója fele a kötelezőének).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos díja lassan emelkedik, évi 10-12 százalékkal. Jelenleg 32-33 ezer forint az átlagos éves biztosítási díj. Erre rakódik rá a 30 százalékos biztosítási adó.

Magyarország összes autósa 2014-ben 90 milliárd, 2015-ben 105 milliárd forint biztosítási díjat fizetett be a kötelezőre a MABISZ 2016-os éves biztosítási évkönyve alapján. A napi.hu hírportál adatai szerint csak a kötelezőre kivetett baleseti adóból 2016-ban 32,49 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, azaz minden egyes autós 9923 forint biztosítási adót fizetett. Ha eredetileg valóban az OEP költséginek csökkentésére is vezették be a plusz terhet, akkor is, az autósok évi 10 milliárd forintot dobnak be csak úgy az állami költségvetésbe. A casco díjbevétele az évkönyv alapján 2015-ben 68,4 milliárd forint volt, a 15 százalékos adóval számolva ez valószínűleg további 10 milliárd forintot juttatott az állam feneketlen zsebének.

Sokkal több a befizetett biztosítási adó, mint amennyibe a baleseti sérültek miatt nőnek az OEP költségei - mégis fizetni kell
Sokkal több a befizetett biztosítási adó, mint amennyibe a baleseti sérültek miatt nőnek az OEP költségei – mégis fizetni kell

Az autó fenntartás költségei egyre csak nőnek

Az autósokat sújtó büntető terhek még a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza, amikor a személyautót talán a kapitalizmus indokolatlan luxustermékének tekintették. Az „autósok károkat okoznak, tehát az autósokat büntetni kell” filozófia azóta is makacsul beleivódott a mindenkori kormányok pénzügyi tervezésébe.

Az autó egyszerre mindennapos közlekedési eszköz és státuszszimbólum. Nincs még egy olyan nagy értékű használati tárgy, melyre ez a két megközelítés így egyszerre igaz lenne. Éppen ezért az autóhoz mindenki ragaszkodik: vagy azért, mert nélküle nem tudja elvégezni a munkáját, szállítani a családját, vagy egyszerűen érzelmi és presztízsokokból. A lényeg az, hogy az emberek az autóhoz a végsőkig ragaszkodnak. Ezért szinte a végtelenségig növelhetők az autózás költségei, mégsem kell a forgalom jelentős visszaesésével számolni. Nem fogunk leszokni az autóhasználatról, és ezt minden kormány nagyon jól tudja.

Az autóhasználat költségeit indokolatlanul és aránytalanul növelik adókkal, illetékekkel, kötelező eljárásokkal. Csak néhány példa a sok közül (biztosan akad még jóval több, ami nincs a felsorolásban).

Regisztrációs adó. Semmilyen tényleges, pénzbe kerülő szolgáltatás nem kapcsolódik hozzá.

Átírási illeték. Egy személyautó átírása átlag 30-50 ezer forint életkortól és teljesítménytől függően. Semmilyen más vagyontárgy átruházását nem büntetik ilyen mértékű illetékkel.

Gépjárműadó. Korábban súlyadónak hívták és a helyi önkormányzatok bevétele volt, ellentételezésül azért, hogy az autók tönkreteszik a települési utakat. Ma is az önkormányzatok bevétele, de egyáltalán nem kell a közlekedésre fordítani. Megy bele az önkormányzatok lyukas kasszájába.

Forgalmi engedély, törzskönyv kiállítása. Mindegyik 6-6 ezer forintos tétel, azaz minden egyes átírásnál ez 12 ezer forintot jelent. Összehasonlításul: egy 5 évre szóló útlevél díja 7500 forint.

Eredetiségvizsgálat. Lehetne jól is csinálni, de nem úgy végzik. Autós portálokon rendszeresek azok a beszámolók, hogy miként derült ki az eredetiségvizsgán simán átment autó rovott múltja. A vizsgálatnak így nem sok értelme van, de 17 ezer forintba kerül minden egyes átírás esetén.

Jövedéki adó. Tudja, hogy egy tankolás során mennyi adót és mennyi üzemanyagot fizet valójában? A benzinben a fogyasztási adó ma 120 vagy 125, a gázolajban 110-120 forint attól függően, hogy mennyi a nyersolaj világpiaci ára. Magyarország ma egy mozgó szabályt alkalmaz: ha az olaj ára 50 dollár alá esik, akkor nő a fogyasztási adó, ha 50 dollár fölé drágul az olaj, akkor csökken az adó. Erre jön még az áfa is. Ha a benzin ára 360 forint, akkor abból ma 73 forint az áfa, 120 a jövedéki adó és 167 forint a benzin. Áprilistól júniusig most az alacsonyabb összegek érvényesek, ez negyedévente változhat.

Áfa. Ne feledkezzünk meg róla: minden költségre és díjra rárakódik. A biztosítási adó és az üzemanyag áfájával adót fizetünk az adó után is.

Útdíjak. Ez a másik olyan szép tétel, melynek egyre kevesebb köze van a ténylegesen megtett útvonalakhoz. A megyei matricák bevezetése, az egynapos, sőt, háromnapos matrica eltörlése, az utánfutók külön díjazása egyre nagyobbra nyitja a távolságot a tényleges úthasználat és az érte beszedett díjak között.

Nem járnak jobban a teherautók sem, sőt, még nagyobbat ütnek rajtuk. A használatarányosnak mondott útdíj egy hibrid, mert nem a tényleges úthasználat, hanem előzetesen kijelölt útszakaszok alapján kell fizetni. Hiába halad valaki csak száz métert egy 5 kilométeres útszakaszon, annak a teljes díját fizetteti meg vele a rendszer.

Pótdíjak mértéke. Elrettentő erejűnek szánták, az is lett, olyannyira, hogy az EU bírósága szerint is aránytalan a pótdíjazás rendszere és indokolatlanul nagyok a hazai útdíjbírságok.  Egy fuvarozó 140 ezer forintot fizet, ha a kamion sofőrje elnéz egy lehajtót és az autópályán halad tovább, nem a vele párhuzamos, szintén fizetős főúton.

Szolgáltatásaink:

Baleseti adó és az autózás költségei
5 (100%) 2 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook59Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *