Autópályás balesetek és kárrendezés

Vajon mindig az a hibás az autópályás balesetékért, akiket a KRESZ is felelősként nevez meg? A kármegosztás segíthet, ha a KRESZ szerint Ön a felelős, valójában nem egyedül tehet a balesetről az autópályán.

A kármegosztás segíthet, ha a KRESZ szerint Ön a felelős, valójában nem egyedül tehet a balesetről az autópályán.
A kármegosztás segíthet, ha a KRESZ szerint Ön a felelős, valójában nem egyedül tehet a balesetről az autópályán.

Magyarországon is kezd elfogadható szintre emelkedni a gyorsforgalmi utak aránya. Bármerre is indulunk, ha úticélunk 100 kilométernél messzebb található, akkor nagyon is valószínű, hogy érinteni fogunk legalább egy autópályát. De vajon tudunk-e az autópályán megfelelően közlekedni? A szabályok ismeretének és betartásának utólag is komoly jelentősége lehet – főleg ha egy kárrendezés során kell számot adni arról, hogyan is közlekedtünk a baleset előtt.

Nem egyszer van lehetőségem arra, hogy szinte teljes hosszában végig autózzam az egyik magyarországi fő autópályát. Ráadásul egy alacsony presztízzsel rendelkező, kis családi autóval közlekedek, tehát bőven van arra is rálátásom, hogy hogyan érvényesítik jogaikat a magukat alfahímnek képzelő autósok.

Sokak szerencséje, hogy az autópályán nem áll rendőr minden egyes kanyarban. Ami szabálysértés gyorsforgalmi úton elképzelhető, az itt tömegével történik. Egy 200 kilométeres út sokszorosan lefedi a teljes palettát az egyszerű bosszantástól a komoly veszélyeztetésig. Nézzük, mik a tipikus autópályás balfogások, baleseti okok, durva szabályszegések autópályán?

Elalvás

Az autópályás balesetek egyik fő okozója lehet. A legrutinosabb és a legkevésbé rutinos sofőröket veszélyezteti leginkább. A hobbisofőröket azért, mert egyszerűen nem alakult ki bennük az autópályás vezetéshez szükséges monotóniatűrés. A hobbisofőr városban, vagy város közelében, többnyire kis távolságokon vezet. Megszokta, hogy a vezetés sűrű ingerekkel jár együtt. Az autópálya ehhez képest egy ingerszegény környezet. Nem kell váltani, fékezni, gyorsítani, még kormányozni is alig. Kilométereken keresztül nincs más dolga, mint tartani az irányt. Az ingergazdag környezethez szokott sofőrnek ez kevés, s hajlamos lesz az elalvásra.

A profi sofőr számára ennek éppen az ellenkezője a veszélyforrás. Ő túl sokat vezet, s a kimerültsége miatt csukódhat le a szeme a hosszú úton. Mindkét csoport jelentős veszélyt hordoz – ha baj van, az alvó sofőr megállás és korrigálás nélkül csapódik a szembe jövőkbe.

Szembe jövő forgalom hiányában autópályán az alvó sofőrök többnyire ráfutásos balesetet okoznak. Tömeges karambol is lehet a vége, ha fékezés, irányváltás nélkül robbannak bele egy veszteglő, vagy csak lassító kocsisorba. Valószínűleg ez történhetett annak a dél-koreai buszsofőrnek az esetében is, aki egy alagút bejáratánál rohant bele lassítás nélkül a veszteglő kocsisorba. Az az elalvás 4 ember halálát és 37 sérülését okozta.

Jobbról előzés

Szintén a rutintalan autópálya-használó látja legtöbbször kárát a gyakori jobbról előzéseknek. Normál közlekedés során megszoktuk, hogy a minket előző autó balról érkezik. Ha túl gyors, fenyegetően közeledik, vagy bármi más zavaró tényezőt érzékelünk, akkor jobbra húzódunk le az útról.

Az autópályán jobbról előző sofőrök éppen ezzel a reakcióval nem számolnak eléggé. A rutintalan autós megijed a mögötte nagy sebességgel érkező kocsitól, s megpróbál jobbra lehúzódni – pont oda, ahol a mögötte érkező előzni próbál. Az ilyen ütközés rendkívül nagy erejű, nagy sebességgel történik, s szinte mindig a lassabban haladó, vétlen autós szenvedi el a nagyobb sérülést.

Sávváltás tükör nélkül

A belső sáv csak előzésre használható, az autópályán is érvényes a jobbra tartás kötelezettsége.
A belső sáv csak előzésre használható, az autópályán is érvényes a jobbra tartás kötelezettsége.

Az autópálya elkényelmesít, főleg, ha kisebb a forgalom és hosszú kilométereken át nem érkezik a hátunk mögül semmi. Aki ilyenkor megszokásból, kényelmesen, az előzés rutinszabályainak betartása nélkül kerülgeti az előtte haladókat, könnyen bajba sodorja magát.

Egy 160 km/h-val haladó autó másodpercenként 44 métert tesz meg. Egy 100 méterre mögöttünk haladó autó a tükörben még csak egy kis pont, amit alig látni. Ilyenkor a kevésbé odafigyelő autós még gond nélkül sávot vált és előzni kezd. A mögötte 160-nal közeledő erősebb autó 2,5 másodperc alatt fog a farába belerobbanni.

Kamionok előzése

Bár tilos kamionnal előzésbe kezdeni autópályán, sokan – főleg a külföldiek – mintha nem akarnának tudomást venni erről a szabályról. A kamionsofőrök egy része a sebességmérők pontatlanságát használja ki. A 91 km/h-val haladó sofőr simán előzésbe kezd, ha a 89 km-rel haladó társa mögött kellene „cammognia”. Az eredmény: 5-6 kilométeren keresztül az autópálya mindkét sávjának blokkolása és mögöttük feltorlódó kocsisor ideges sofőrökkel.

80-nal a belső sávban

A közhiedelemmel ellentétben a KRESZ-ben nincs olyan általános szabály, hogy autópályán mi a kötelező legkisebb sebesség. Úgy kell haladni, hogy az a forgalmat indokolatlanul ne akadályozza. Ezen túl az már (rendőri) megítélés kérdése, hogy a belső sávban 80-nal haladó autó indokolatlanul tartja-e fenn a forgalmat vagy nem. Ez a jogi része.

A gyakorlatban a forgalom átlagos tempójánál lassabban haladó autó balesetveszélyes. Tudomásul kell vennünk, hogy autópályán sokan nem tartják be a sebességhatárokat. Hiába 130 km/h a sebességhatár. Aki folyamatosan a belső sávban halad ezzel a sebességgel, az mögötte jövők türelmetlen, néha erőszakos reakciójára számíthat. Hiába szabályos, balesetveszélyes helyzetet teremt.

Rendőrök a belső sávban

A rendőröknél jobban semmi nem tudja blokkolni az autópálya forgalmát. A hobbisofőrök a rendőr láttán megijednek, s jelentős önkorlátozásba kezdenek. Azaz sokkal óvatosabban és lassabban vezetnek, mint amit a szabályok lehetővé tennének. Lakott területen például senki nem meri megelőzni a 30-cal araszoló rendőrautót sem. Autópályán ugyanez a helyzet, ha a rendőr 100-zal hajt a belső sávban. Jobbról nem előzik meg, így mögötte cammog a kocsisor. Aki rájuk villog, türelmetlenkedik, számolhat az igazoltatással.

Autópályás szabályok és ésszerűség

Sajnos, az autópályás közlekedés hivatalos szabályai nem mindig az ésszerűséget tükrözik. Ha viszont baleset történik, akkor nem hivatkozhat arra az autós, hogy ő a józan ész alapján közlekedett és azért nem tartotta be az írott szabályokat. Lehet, hogy a balesetet valójában a belső sávban cammogó, tapasztalatlan autós okozza, aki magatartásával feltartja és akadályozza a forgalmat. Jogilag mégsem őt, hanem azt fogják felelőssé tenni, aki mögötte haladva nem tartotta be a követési távolságot, vagy túllépte a megengedett sebességet. A hátulról érkező, erős, drága autók tulajdonosai így kerülnek sokszor hátrányba a kárrendezés szempontjából is. Bár a józan ész szerint nekik lenne igazuk, a KRESZ szerint nem – azaz nekik kell viselniük a baleset teljes felelősségét. Kárrendezési szempontból ez milliókat jelenthet, hiszen az ő kötelezőjük terhére fizetik ki a másik autós kárait, míg számukra legfeljebb a jól megkötött casco nyújthat kártérítést.

Van megoldás, ilyen esetben is lehet még enyhíteni a károkon. A körülmények vizsgálata alapján a biztosítók akár kármegosztást is alkalmazhat, azaz a másik félre is terhelheti a kártérítés egy részét. Ha ilyen jellegű baleset érte,

ahol szakértő segítséget kaphat az ügyintézéshez. A megosztott kártérítés is több, mintha Önnek kellene vállalnia a teljes felelősséget a balesetért!

Autópályás balesetek és kárrendezés
5 (100%) 1 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook
Facebook
0Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *