A károkozó kötelességei

Ha közlekedési baleset résztvevőjeként kárt okoztunk valakinek, a felelősségünk nem csak addig terjed, hogy kitöltjük a baleseti bejelentőt. A károkozó kötelességei közé tartozik az is,  hogy a baleseti kárrendezés során a biztosító rendelkezésére álljon. Különben az is előfordulhat, hogy saját zsebből kell kifizetnie a vétlen autós kártérítését.

A koccanás után a két sofőr a szokásos módon kitöltötte a baleseti bejelentőt. A vétlen sofőr felkereste a biztosítót, leadta a papírokat, bejelentette a kárigényét. A biztosító kárszakértőjének azonban valami nem volt egyértelmű, s látni akarta mind a két autót a baleset színhelyén. Ez az azonosítás nem gyakori lépés, de előfordul néha, ha a papírok és a lefotózott sérülések alapján a szakértő számára nem egyértelműek a történések. Például felmerül annak a gyanúja, hogy nem minden sérülés származhat ebből a balesetből. Ilyenkor megnézik, hogy mennyire „illenek össze” az autók, hogy tényleg a leírtak szerint játszódhatott-e le az ütközés.

Csakhogy a károkozó jármű sofőrje a baleseti szituáció azonosításában már nem volt partner. Úgy gondolta, ő már megtette a kötelességét azzal, hogy megadta az adatait, kitöltötte a bejelentőlapot. Elég baj az neki, hogy jövőre a kötelező biztosítás díja emelkedni fog, nem akar még a további ügyintézéssel is foglalkozni. Egy idő után már nem is válaszolt a megkeresésekre, nem vette fel a telefont sem a biztosító vagy a károsult hívására.

A károkozó nem csak a helyszínen, hanem az egész kárrendezési eljárásban köteles együttműködni
A károkozó nem csak a helyszínen, hanem az egész baleseti kártérítési eljárásban köteles együttműködni

A károsult lehetőségei

Mit tehet a károsult, ha a másik fél nem hajlandó kommunikálni? Tény, hogy ő ezzel nehezen feloldható helyzetbe kerül. Hiába látszik egyértelműnek a helyzet, a tények végső tisztázása előtt a biztosító nem zárja le az ügyet. Addig nincs pénz sem. Ott áll egy törött autóval, amit nem tud megjavíttatni. A biztosítótól nem kapja meg a kártérítést, de hozzá sem nyúlhat a kocsihoz addig, míg a szakértői vizsgálat be nem fejeződik.

A károsult ebben a helyzetben egyetlen dolgot tehet: próbálja meg együttműködésre bírni a másik felet. Mindketten veszítenek, ha ez nem történik meg. Kérje meg az együttműködésre, próbálja rávenni, hogy teljesítse a kötelességét.

A károkozónak kötelessége együttműködni egy ilyen helyzetben. Ezt a kötelességet rákényszeríteni azonban nagyon nehéz. A rendőrség nem járhat el egy ilyen ügyben, mert ez polgári peres kérdés, nem büntetőügy.

Fizetési meghagyás lehet a megoldás

A károsult számára a legjobb megoldás, ha fizetési meghagyást nyújt be a károkozóval szemben. Ezt közjegyzőnél kell kezdeményezni. Ha a tartozás 3 millió forint alatti, akkor a fizetési meghagyásos eljárás előtt nem is lehet bírósághoz fordulni. A fizetési meghagyás kibocsátásának eljárási díja van, mely a követelt összeg 3%-a, minimum 5.000, maximum 300.000 forint. A pontos összegekről érdeklődjön a közjegyzőnél, vagy keresse fel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara weboldalát.

A fizetési meghagyást a károsult arra alapozhatja, hogy a másik fél konkrét anyagi kárt okozott neki, melyet a baleseti bejelentőn elismert, viszont a kárrendezési eljárás lefolytatásában nem partner. A kár összegét a biztosító már kiszámolta. Ezt az összeget követelheti közvetlenül a károkozótól is.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az „ösztönző” eredményes szokott lenni.

A károkozó anyagi terhei

Ha a károkozó (a)

  • fizetési meghagyás hatására járművével felkeresi a biztosítót és „minden rendben lesz”, akkor helyette fizet a biztosító
  • 15 napon belül önként fizet, akkor a kár megtérült
  • nem reagál semmit, nem válaszol a fizetési meghagyásra, akkor az végrehajthatóvá válik. A bíróságtól lehet kérni a végrehajtást ebben az esetben, s a végrehajtó be fogja szedni a várt összeget.
  • vitatja a követelés összegét vagy jogszerűségét, akkor az ügy bíróságra kerül. A károkozónak végül mindenképpen fizetnie kell

Valószínű, hogy az eljárás során, a bírósági vagy végrehajtói fenyegetettség alatt a károkozó egyszer csak észbe kap, s újra hajlandó lesz az együttműködésre. Könnyen lehet azonban, hogy addigra már jelentős tartozást halmoz fel maga mögött. A végrehajtói díjak, közjegyző eljárási díja, a saját és a károsult ügyvédi költségei százezrekkel növelheti a tartozás összegét. Ezeket mindenképpen neki kell majd állnia, mert a biztosító nem fogja megtéríteni ezeket az összegeket.

Fontos látni tehát, hogy egy kárrendezés során mindvégig kötelesek vagyunk az együttműködésre. Szerepünk károkozóként sem ér véget akkor, amikor kitöltjük a baleseti bejelentőt. A másik oldalon állva pedig azt jegyezzük meg, hogy vétlen károsultként minden helyzetben van eszközünk. A jog sok lehetőséget ad arra, hogy hozzáférjünk a nekünk járó baleseti kártérítési összeghez.

Szolgáltatásaink:


A szerzőről:

Végh Győző

Végh Győző

Magánszemélyek és vállalkozások biztosítási igényeinek korrekt kiszolgálásával több évtizede foglalkozom. Az utóbbi években egyre többször tapasztaltam, hogy a biztosítók nem minden esetben fizetik ki az ügyfelek jogos kárigényét. Írásaink által is igyekszünk segítséget nyújtani a biztosítás és a kárrendezés útvesztőiben, ha bekövetkezik a káresemény, a károsult minél magasabb kártérítést kaphasson. Cikkeinket ügyvéd, biztosítási szakjogász, gépjármű műszaki igazságügyi szakértő kollégáim is ellenőrzik. Balesetmentes közlekedést, – ha bekövetkezik a baleset – magas kártérítést kívánok.

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alulírott, az alábbi checkbox pipálásával tudomásul veszem, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatvédelmi szabályzatának feltételei szerint kezelheti.

Írd be a hiányzó számot! *