A kárigény egy év alatt elévül. – A megoldás: BÜSZI?

A polgári törvénykönyv módosulása következtében megmaradt ugyan az egy év elévülési idő, de az „időszámítás” a balesettel kezdődik.

Hogyan védekezhetnek a károsultak, hogy – a biztosítók időhúzása miatt – kicsússzanak az elévülési határidőből?

Januárban írt alá együttműködési szerződést az MKFE és a Biztosítási Szaktanácsadó és Ügyfélszolgálati Iroda. Az eltelt hónapok alatt igénybe vették-e szolgáltatásaikat az egyesület tagja? – kérdeztem Vinkelman Istvánt, a BÜSZI Kft. ügyvezető igazgatóját.

A vagyon vagy felelősségbiztosításra bejelentett kárigény egy év alatt elévül, ha nem fizet a biztosító.Az elmúlt négy hónap alatt kilenc olyan egyesületi tag jelentkezett nálunk, akiknek jelenleg is aktív kárügyük van, ezekből egy belföldi, a többi nemzetközi kárigény. Természetesen az MKFE-n keresztül bennünket megkereső fuvarozók száma ennél lényegesen nagyobb, meghaladja a huszat. Ezeknek a kárigényeknek egy része olyan stádiumban volt a magyar kárrendezési megbízottak által elindított kárügyekben, ami már nem igényelte a beavatkozást, legfeljebb tanácsokkal szolgáltunk. Előfordult az is, hogy jogalappal való probléma miatt nem lehetett érvényesíteni a kárigényt.  Illetve, elegendőnek bizonyult, hogy kívülről, ingyenes tanácsadás formájában segítsünk a károsultaknak.

A közelmúltban jelentős változások történtek a polgári törvénykönyvben, amelyek közül némelyik érinti a kárügyeket is.

Megítélése szerint pozitív vagy negatív módon?

Sajnos, a káresemények elévülési idejét illetően egyértelműen negatívan érintik a károsultakat ezek a változások. Ugyanis az elmúlt időszakban – de hát mindig is így volt ez – nagyon sok olyan kárigény van, ahol a polgári törvénykönyvtől eltérő módon, eltérő idő alatt avulnak el vagyoni kárigények.

Mire is gondolok elsősorban? Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy a polgári törvénykönyv szerint a veszélyes üzemi károk elévülési ideje három év volt a régi és az új Ptk.-ban is, tehát ez önmagában lényegesen nem változott. A vagyoni károknál az általános kártérítési igények elévülési ideje öt év, azonban ettől az öt évtől a vagyonbiztosítási szerződések eltérhetnek, s a biztosítók meg is teszik ezt. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt, mielőtt a biztosítók úgymond a felügyeletet ellátó szervezet bevonása nélkül, egyoldalúan módosíthatták a szerződéseket, ezek a határidők általában két éves időtartamúak voltak. Aztán szép lassan minden biztosító egy évre módosította. Elvileg talán soknak tűnhet, hogy a káresemény bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet kárigényt érvényesíteni. Ám a valóságban ez nem olyan hosszú idő.

Nem fizet a biztosító? Kárrendezési iroda
Úgy kezdődik, hogy ugye a balesetet elszenvedő bejelenti a kárát, megnézik, elkezdődik a levelezés, a  biztosítók közlik, milyen iratokra van szükség. Esetenként a jogalap tisztázáshoz nélkülözhetetlenek a rendőrségi okiratok, s ezek beszerzése gyakran hónapokat is igényel. No meg persze megvan a biztosítóknak az a „jó szokása” – ez nagyon gyakori panasz – hogy mintha szándékosan tennék, nem egyszerre kérik be a kártérítéshez szükséges dokumentumokat, hanem csöpögtetve. Kérnek valamit, aztán levélváltás, megjön, eltelt egy hónap, újra kérnek valamit, akkor az megint egy hónap, stb. Így aztán múlik, múlik az idő. Ennek eddig azért nem volt igazán nagy jelentősége, mert a levelezések, magának a kárigénynek a bejelentése, minden úgynevezett ezzel kapcsolatos „eljárási cselekmény” meghosszabbította a határidőt. Az utolsó levélváltástól, kifizetéstől vagy bármiféle dokumentum keletkezésétől számítva datálódott újra ez az egy év. Csak arra kellett vigyázni, hogy ha mégsincs meg minden, a kifizetéshez szükséges dokumentáció, a biztosító kártérítési kötelezettsége, azaz a kifizetés, a kifizetéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül esedékes. Tehát, a biztosító akkor esik késedelembe, ha ezt a határidőt elmulasztja.

Tudható pontosan egy ügy elején, hogy mely dokumentumokra lesz szükség?

Nagyjából igen, hiszen a biztosítási feltételek között általában rögzítik, hogy milyen körülmények ismerete szükséges a biztosító számára a kár kifizetéséhez. Ennek ellenére a biztosító a jogalap tisztázása érdekében kérhet további iratokat, amelyek a feltételekben amúgy esetleg csak érintőlegesen szerepelnek. Mindig az adott kárügy kapcsán döntik el, hogy milyen további információkat igényelnek annak megállapításához, összegszerűen mekkora kártérítés jár, illetve jár-e egyáltalán. Mondok egy példát: tegyük föl, több jármű ütközéséről van szó, s felmerül a szándékosság kérdése, vagy hogy nem is ott, netán nem is ütköztek. A casco biztosítás feltételei szerint ebben az esetben nincs kártérítés. Ilyenkor elrendelhetnek azonosító szemlét a baleset helyszínén, a többi jármű részvételével, összeállításával és bizottsági szemlével együtt, s ezek azért jelentősen meghosszabbíthatják a kártérítés folyamatát.

A polgári törvénykönyv viszont úgy módosult, hogy bár az egy év elévülési határidő megmaradt,

ám a kártérítési igény elévülése a baleset bekövetkeztétől számított egy éven belül akkor is megtörténik, ha közben bármiféle levélváltás történik, vagy bármiféle iratanyag beszerzése van folyamatban. Ez most már nem szakítja meg a folyamatot, s anélkül, hogy szándékosságot próbálnánk feltételezni a biztosítók oldaláról, vitathatatlan és tényként megállapítható, hogy akár érdeke is fűződhet egy biztosítónak ahhoz, egy éven túl csússzon a kárrendezés, mert ekkor már nem áll be a fizetési kötelezettség.

Természetesen múlhat ez a véletlenen is, illetve, hogy valóban szükséges még a rendezéshez dokumentáció. De lehet olyan oka is, hogy az ügyintéző nem kellő körültekintéssel válogatta össze, milyen dokumentumokra van szükség. Netán késedelmesen kéri meg az iratokat, amit már nem tud a károsult egy éven belül teljesíteni. S akkor kellemetlen meglepetés éri a tizenkét hónap leteltével, hiszen várná, hogy a megküldött dokumentációk után végre a pénzéhez jusson, helyette kap egy sajnálkozó levelet a kárigény elévüléséről.

Lehet ezt vitatni?

Nem, ezt a törvény szabályozza!

Egyetlen egy mentesülési lehetőség van a kártérítési igény elévülése alól

Ha egy éven belül keresetet nyújtanak be az illetékes bírósághoz a kártérítési igénnyel kapcsolatosan. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy mondjuk a 11. hónapban megtegyük ezt a lépést. Hiszen, ha addig nem rendeződött az ügy, akkor egy hónap alatt aligha fog. Gyorsan el kell dönteni, hogy perre megyünk vagy sem! Ez persze a mi cégünkre is plusz terhet ró, hiszen amikor megbízást kapunk kárigény érvényesítésére, akkor a mi felelősségünk, hogy ne lépjünk túl a határidőn. Ennek érdekében a nyilvántartási rendszerünk átalakítás alatt áll, a megbízás megérkezésekor automatikusan feltüntetjük az elévülési határidőt, s úgy van a számítógépes program beállítva, hogy a határidő előtt 30 nappal figyelmeztető e-mailt kap a kárügyintéző. Fel kell vennie azonnal a kapcsolatot az illető céggel és a saját jogászainkkal, s nekik el kell dönteniük a következő lépést, valamint beadniuk a perkeresetet, különben elévül az igény.

A kárigény elévülési idejére a perkereset mindig halasztó hatályú?

   Igen! Természetesen mindez nemcsak a cascora, hanem  valamennyi vagyonbiztosításra érvényes. Így például szintén egy éves határidőt szabnak a biztosítók a CMR biztosítással kapcsolatos kárigény érvényesítésére is. Az utóbbi időben három olyan kárügyünk is volt, amikor külföldön saját hibás baleset miatt megsérült a rakomány is, s emiatt CMR biztosítással kapcsolatos kárigény merült fel. A magyar biztosítók meglehetősen körülményesen vizsgálják ilyenkor az önálló kártérítési kötelezettségük fennállását, s nagyon sokáig elhúzódhat, míg eldöntik, fizethetnek-e vagy sem. Különösen akkor, ha – mint a múltkor – felmerül, hogy nem kellően rögzített a rakomány, illetve nem megfelelő műszaki állapotú a jármű. Mindezek bizonyítása hosszú időt vesz igénybe, ami meghaladhatja az egy évet. Ráadásul, a nyugati megrendelők azért óvatosabbak, s vagy az áru feladója, vagy fogadója által külön is kötnek az árura vagyonbiztosítást. S az ő biztosítójuk nagyon gyorsan lép, s erre ott az ilyen esetekben hamar fizetnek. A közelmúltban két ilyen eset is volt, amikor 40 illetve 60 ezer eurós kártérítéseket kifizettek, s ugyanazzal a lendülettel – mivel azt mondták, hogy a magyar gépjármű tulajdonosa a felelős – pert indítottak Németországban. Egy magyar vállalkozónak 40-60 ezer euró óriási pénz. Számára bizonytalan a biztosítási háttér, hiszen a magyar biztosító még nem fizetett, egyelőre nem is fog. A vállalkozó minden erejét és figyelmét koncentrálja a külföldi perre, hogy azt valamiképpen próbálja kivédeni, elodázni. Óriási költséggel, hiszen kinn csak külföldi ügyvéd képviselheti, s ez a figyelem elterelés oda vezet, mint a legutóbbi esetben is, hogy mire eljutottak hozzánk, s nekünk megbízást adtak márciusban, közben sajnos már januárban lejárt a CMR biztosításra vonatkozó egy év. Egész egyszerűen már nem lehet kárigényt érvényesíteni.  Ez nagyon szomorú, hiszen ilyenkor duplán sújtja a vállalkozót: egyrészt a külföldi követelés, másrészt itthon nem tudja érvényesíteni a kárigényét, egyik napról a másikra a vállalkozásával súlyos gondok keletkeznek.

Ebben az esetben nem folyt per arról, hogy a 60 ezer eurót ki kell-e fizetni vagy sem?

De igen, csak ebbe a magyar biztosítót nem vonták be! A külföldi biztosító, amelyik fizetett az ő külföldi biztosítottjának a vagyonbiztosítása terhére, úgy gondolta, hogy mivel ilyen esetben egyetlen egy ember van, akinek a felelőssége megáll –  hiszen a szállított áruért a fuvarozó felelősséggel tartozik –, ez kivédhetetlen! Ezért nem foglalkozott azzal, hogy tudja-e érvényesíteni a magyar biztosítónál a kárigényt vagy sem, de a vállalkozóval szemben érvényesíti. Természetesen, ha kezdettől benne vagyunk az ügyben, azonnal perbe hívjuk a magyar CMR biztosítót. Ha ez megtörténik, akkor már nem évült volna el a kárigény.

Emlékszem arra az esetre, amikor egy fiatal gépjárművezető saját hibás balesetben meghalt Németországban, nagyon súlyos anyagi károk is keletkeztek, és a németek műszakilag elhanyagoltnak nyilvánították a járművet…

Igen, az előzőekben is tulajdonképpen erről beszéltem.

De ott több biztosító is érdekelt volt…

Úgy van! Felelősségi alapon a kinn okozott kárnál, aztán volt casco a vontatón és a félpótkocsin is, ezek nem évültek el. Folyamatban vannak, s valahol az egy hónap környékén tartunk az eltelt időt illetően. Annak a biztosítónak az ezzel kapcsolatos kárigényünket megküldtük, azzal az indokkal, hogy nem volt súlyosan elhanyagolt állapotban a jármű, s ez bizonyítható is. Nagyon hallgat a biztosító, sőt mondhatnám, hallgatnak a biztosítók, ami nyilvánvalóan annyit jelent, hogy a háttérben próbálnak valamiféle mentesülési okot találni, reméljük, nem sok eséllyel.

A biztosítóknak nincs megszabva határidő arra, hogy mennyi időn belül kell egy kárügyet elbírálniuk?

De, a gépjármű felelősségbiztosításnál 90 napon belül kifizetési javaslattal kell élniük. A casco feltételei között az szerepel, hogy   a biztosító akkor tud fizetni, ha megkapott minden szükséges dokumentumot a károsulttól. Az utolsó kézhez vétele után 15 napon belül kell fizetniük. Sajnos, tapasztalataink szerint cascóra a nagyobb összegű károkat a magyarországi biztosítók nagyon-nagyon ritkán fizetik ki fél évnél hamarabb. Nemrégiben volt olyan igényünk, ahol az állandó sürgetés ellenére, két év után fizetett. Magyarországon történt a baleset egyértelműen, vétlen veszprémi fuvarozó vállalkozónak közel két évbe telt, amíg a pénzéhez jutott.

S mi volt ennek az oka?

Mindig találtak valami indokot a halogatásra. A tegnapi napon kerestem meg az egyik legnagyobb magyarországi biztosító kárrendezési igazgatóját. Már korábban egyeztettünk időpontot, s néhány panaszos ügyet elvittünk hozzá. Volt köztük kettő vagy három olyan kárügy, amiben 2011, illetve 2012 óta – nem akarta elhinni, azt mondta, hogy náluk ilyen nem létezik – nincs előrelépés. Megmutattuk neki, hogy havonta mentek az e-mailek, három-négy havonta ment a levél, előbb az ügyintézőnek, aztán a csoportvezetőnek, végül a kárigazgatónak, s nem jön válasz. Cascós kárügy, milliós nagyságrendű károk, s egyszerűen nem jön válasz. Ez megengedhetetlen! Az a baj, hogy ha a Felügyelet, jelenleg az MNB, részére írunk levelet, akkor megbüntetik őket késedelmes válaszért 100 ezer forintra. Egy biztosító számára ez aprópénz, nincs semmiféle visszatartó ereje. Ezenkívül legfeljebb perre mehetünk, de sajnos a magyar polgári peres eljárások idejét mindnyájan ismerjük. Egyébként itt utalnék vissza az elévülési határidőkre. Nem tudni, mi volt a magyar törvényalkotók célja ezzel a módosítással, de az bizonyos, hogy az amúgy is túlterhelt bíróságokon tovább fogja növelni a polgári peres eljárások számát!

Gálik István
Forrás: MKFE Autó Közlekedés, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének Lapja

A kárigény egy év alatt elévül. – A megoldás: BÜSZI?
5 (100%) 5 szavazat
Tetszett? Oszd meg másokkal!Share on Facebook1Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn0

4 hozzászólás: “A kárigény egy év alatt elévül. – A megoldás: BÜSZI?

  1. A Ptk. mely szakaszában találom, hogy a kártérítési igény elévülése a baleset bekövetkeztétől számított 1 év?
    Előre is köszönöm a választ!

    1. Üdvözlet!
      A Ptk-ban az általános kártérítési felelősség elévülés ideje 5 év, a veszélyes üzemi (pl gjmű-vel okozott balesetek) kártérítési felelősségi igényének elévülése 3 év.
      Cikkünkben azt taglaltuk, hogy a biztosító társaságok a vagyonbiztosítási kárigények elévülési idejét feltételeikben egyre rövidebb időben határozzák meg.
      A Ptk. egy évnél rövidebb elévülési időt nem enged ezzel gyakran élnek is a biztosítók.
      “Egy-másfél évtizeddel ezelőtt, mielőtt a biztosítók úgymond a felügyeletet ellátó szervezet bevonása nélkül, egyoldalúan módosíthatták a szerződéseket, ezek a határidők általában két éves időtartamúak voltak. Aztán szép lassan minden biztosító egy évre módosította. Elvileg talán soknak tűnhet, hogy a káresemény bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet kárigényt érvényesíteni. Ám a valóságban ez nem olyan hosszú idő.”

      Tehát a vagyonbiztosítások terhére benyújtott kárigényt (ha a biztosítási feltételben egy év az elévülési idő) a biztosítónak egy éven belül ki kell fizetnie, különben elévülésre hivatkozva elutasítja a kárkifizetést. Ezt csak a per megindítása, vagy a fizetési meghagyás akadályozhatja meg, ezen lehetőségeket taglaljuk a cikkben.

      Károsultként hogyan “védekezzen” az elévülés ellen…

  2. Kedves Győző, köszönöm szépen a válaszát!
    Akkor a fentiek szerint, ha a KÖBE ászf-jében a Ptk. szerinti elévülési időre hivatkozik, akkor náluk nem 1, hanem 5 év az elévülési idő?

    1. szívesen 🙂
      Igen, ha nem gjmű (veszélyes üzemi felelősség) áll fenn.
      Célszerű lenne ismerni az egész kárügyet ászf, különös feltételek, dokumentációt, stb… “egyben”…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Írd be a hiányzó számot! *